1589-ben és 1602-ben Bereg megye táblabírájává választják
1592-ben Bégányban királyi adományt nyert az úgynevezett Bakos-rész birtokára ó-bégányi Bégányi Lukács, Kristóf és Ferenccel. 1593-ban már házas, mert ekkor iktatják be az ó-bégányi részbirtokba.
1596-ban Báthory Zsigmond fejedelem udvari lovasságának és udvartartásának kifizetési jegyzékén - Számadás az udvari lovag urak 1596. január 19-iki fizetéséről - "6 lovasra 22 frt 54" összeggel szerepel
Ő lehetett az értelmi szerzője annak az Alberttel(A061) együtt folytatott, elhúzódó pereskedésnek, melyben vitatták Zsuzsanna(A032) örökösödési jogát annak apja, Gáspár(A032) 1598-as halála után. A családi pereskedés Zsuzsanna leszármazóival a leleszi konvent előtt még 1642-ben is folytatódik, ahol egy tanú így vall: „Tudom, hogy K. Sebestyén perelte a leány ágat, úgy, mint Komlósy jószágot, de el nem nyerte.” Egy másik tanú: „Tudom, hogy a fiú ág perelte a leány ágat, mint K. Albert és K. Sebestyén K. Susantul, Józsa deáknétul 1598-ban.”
Az 1599 és 1600 évi jobbágyösszeírásokban Komlóson1, Kövesden 3, Pálfalván 1 és Szaniszlófalván(Hlaászfalva) 2 jobbágytelke szerepel.
1602-ben Albert, Sebestyén és Gergely esküdtek.
1607-ben is táblabíróként említik, amikor néhai K.Miklós fiainak: Gergelynek(C003) és Zsigmondnak(C004) a képviselője. (Ez segít valószínűsíteni nevezettek kapcsolódását a leszármazási táblához) Még ez évben, már özvegyként ad el felesége Ugray Anna egy kövesdi fél telket.
1609-ben Tamás fia anyjával, ki ekkor már Oroszi Tamás felesége, a vármegyéhez fordul egy medenczei földdarab erőszakos elfoglalása miatt .
A "Temetési Pompa" genealógiája szerint rablótámadás áldozata lett.
Második özvegye már Szenczi István feleségeként tesz panaszt a vármegyéhez, hogy fia birtokait a Komlósyak el akarják venni.
Unokája Mária(B007) szerint alispáni tisztséget viselt; halála pedig rablótámadás következménye.
- - - « ¤ » - - -
|