Sokakban felmerülhet a kérdés: Ugyan honnan lehet tudni, mindazt, amit őseinkről tudunk?
Valóban, a Komlóssy-ősökről szóló legteljesebb és legmegbízhatóbb információk bizonyára azok voltak, amelyek Albert(1820) házában pusztító tűzvész során végképp megsemmisültek. A családi irattárak nem egyszerűen a kutató számára igen fontos „érdekességek”, azok fontosságával a középkori nemesi családok is teljes mértékben tisztában voltak, és ennek megfelelő gondossággal kezelték azt. A mi irattárunkról pedig a családi hagyomány megjegyezte, hogy Károly(1774) a maga korában szokottnál is gondosabb rendben kezelte. Ezzel az irattárral bizonyára sok olyan adat végleg elveszett, melyeket hivatalos okiratokban nem jegyeztek fel. Jó példa erre, hogy történetünk első ötven , a 15. század előtt élt személyéből mindössze 8 nőről van ismeretünk. Ez nem azt jelenti, hogy akkoriban a fiúk születési aránya 85% körüli volt, hanem azt, hogy az okiratok tárgyköre volt „férfias”. Ezt tovább gondolva az is nyilvánvaló, hogy a család férfi leszármazottai sem mindnyájan részesei annak a szerencsének, hogy írásos említés maradjon fenn róluk. Aki nem pereskedett vagy nem viselt valamilyen vármegyei tisztséget, arról bizony a családi levéltár hiányában nincs tudomásunk.
A fennmaradó okiratokat ezért különös figyelemmel kell vizsgálni, mert számtalan rejtett információ kikövetkeztetésére is alkalmasak lehetnek.

Álljon itt példaként egy perről fellelhető okirat analízise:
1458-ban Mátyás, Miklós, Gergely, Imre , Tamás, Simon, Pál és András perlik az Ilosvayakat, mert kövesdi birtokaikről bizonyos barmokat erőszakkal elhajtottak, kisfalusi Maxim György ilosvai, kisfaludi, ilonczai, kövesdi, rákolczi és négyforrási birtokait elfoglalva annak özvegyét Komlósi Ilonát pedig onnan elűzték, anélkül, hogy hozományára nézve kielégítették volna. Ez a ma divatos bulvárszemléletben jó sztori azonban sok hasznos, de le nem írt információt hordoz.
Kezdjük a perben említettek családi viszonyainak feltárásával:
1.Miklós(1382) fiai Gergely(1421), és Tamás(1420); lánya pedig Ilona(1415), aki kisfalusi Maxim György felesége volt.
2. Mátyás(1390), Mihály(1382) és Imre(1400) néhai Miklós testvérei; Ugrin fiai
3.Simon(1400), András(1405) és Pál(1401)Egyed fiai.
4.Pál ebben az időben kettő is volt Pál(1401) és annak fia Pál(1440), utóbbi perkapcsolata nem lenne okszerű.
5.Egyed és Ugrin testvérek voltak.
Következtetések:
1.Mivel nemesi birtok az ősiség jogán egy nemzetség férfi tagjait egyetemlegesen illette, egy perben értelemszerűen mindazok a családtagok részt vettek, akik a vitatott birtokrész szempontjából érintettek lehettek.
2. Miklós birtokait jogszerűen ¾ részben két fia és ¼ részben lánya kapta. Mivel Ilona megözvegyült anélkül, hogy fiút szült volna, vagyonrésze fivéreire visszaszáll. Mivel Ugrin fiai közötti osztozás korábban megtörtént, Miklós tulajdonrésze csak akkor szállt volna vissza testvéreire és unokatestvéreire, ha Miklósnak nem lettek volna fiú örökösei.
3.A perben az érintett Ilona férfi testvérei tehát mint Ilona lánynegyedének jogosult örökösei vettek részt. A Komlósi nemzetség más tagjai nem az ősiség szellemében, hanem a nemzetség tekintélyes öregjeiként vettek részt. Ezek Ilona nagybátyjai: Mátyás és Imre illetve azok unokatestvérei: Simon, Pál és András.
4.Logikus feltevés, hogy az „öregek” generációjából mások (Illés, János, Sándor és István) ekkor már nem éltek, hiszen mind az érintett birtokrészekhez, mind az érintett családtagokhoz való viszonyukban azonos rangúak voltak. Illés(1402), azonban ugyanebben az évben még királyi ember volt, így halálának éve tehát valószínűleg éppen 1458.
5.A nem élő családtagoknak leszármazottai nincsenek a perben említve, ez is megerősíti, hogy az ősiség szellemében tulajdonjogilag nem voltak érintettek.
6.Fentiek alapján azt a korábbi feltételezést, hogy Imre Miklós fia, tehát Ilona testvére lenne, fel kell adni. Ennek okai:
a.oklevéli bizonyíték van arra, hogy Ugrinnak volt Imre nevű fia.
b.Ha Miklós fia egy másik Imre lett volna, akkor Két perbeli Imre kellene legyen; azaz vagy egy testvér, vagy egy nagybácsi hiányozna a per logikájának zárt rendszeréből.
c.Ha létezne Imre Miklós fiaként, akkor az ő is, és Mátyás nevű fia is az ősiség szellemében tulajdonjogilag lenne érintett. Ekkor pedig úgyszintén két perbeli Mátyásra lenne szükség –egy nagybácsira és egy tulajdonjogilag érintett örökösre.