Címerleírásunk:

Négyfelé osztott pajzs

...az első veres osztályban arany királyi korona

...a második kékben kivont kardot(szablyát) tartó páncélos kar könyököl

...a kék harmadikban két egymással szemben úszó hal

...a negyedik, veres mezőben két élő fa látszik

..a pajzs fölötti sisak koronájából egy magyar vitéz emelkedik ki, vállán egy rúdról lecsüngő két halat cipel

...a pajzst jobbról arany és kék, balról ezüst és veres foszladék környezi

A címer eredete bizonytalan, az alábbi információ szerint elképzelhető, hogy  valamelyik külföldi uralkodó az Ilosvay családnak adományozta - majd a rokon családok is elkezdték használni: " A «Századok» 1888-iki évfolyamának 312. lapján azt írta Thaly Kálmán, Rákóczy Ferencz fejedelem történetírója, hogy egy Zuwaniczen 1735. február 13-án kiállított okmány egyik pecsétjén Ilosvay János ismert családi czímere látható; ha ez így van, akkor valószínűleg valamely külföldi fejedelem – mert Rákóczy nem igen osztogatott czímerleveleket – adta a czímerbővítést, mit aztán Ilosvay János haza írott leveleinek pecsétjéről rokonai s ugyanakkor a Komlósyak, Lipcseyek és a Gorzók is átvettek." [TURUL 1896-4]  Az idegen eredetnéll  azonban mégis hihetőbb a II. Rákóczi Ferenc adományozása, ugyanis az Ilosvayak a kezdetektől fogva erősen támogatták a fejedelmet, Ilosvay László 1711-ben még lengyelországi menekülésére is elkísérte  (Rodosóba már nem követte) Petrovay György:"A Bilkeyek" c. cikkében bemutat egy B. Bálinthoz köthető címert, mely a hal motívumaiban emlékeztet az Ilosvay-Lipcsey-Komlósy címerként ma ismertre, és megjegyzi : "Az eredeti czímerlevél, ha ugyan volt, valamelyik leányági utód ládájából, vagy az Ilosvayak 1711-ben Danzigban letett leveleivel még előkerülhet, de lehet, hogy a Komlósyak levéltárával együtt örökre elveszett." (Utalás Albert-E008 kúriájának leégésére) Ez felveti azt a gyanút, hogy az Ilosvay-Lipcsey- Komlósy címert esetleg Ilosvay László vagy bátyja János - ki  Rodostóban hosszú időn át Rákóczi egyik legbizalmasabb embere volt -  esetleg unokatestvére Imre kaphatta Rákóczitól még itthon vagy közvetlenül Lengyelországba távozása után, esetleg Rodostóban (Bármennyire furcsa is, de fennmaradtak Rákóczi címeradományok Rodostóból  is- l. TURUL  1908) .   Ez megmagyarázhatja azt is, hogy a családok miért nem  siettek a  bukott fejedelem címeradományát a vármegyének bemutatni - hiszen azzal esetleg annak hivatalos érvénytelenítését érhették volna el.