Gyakran nevezik” ifjabb György”-nek, megkülönböztetve őt nagybátyjától, György(B003)-től, akivel együtt vásárolta meg 1639-ben az ismeretlen leszármazású K. Petronellától annak komlósi birtokait. A két Györgyre vonatkozó adatok azonban sokszor bizonytalanul, vagy egyáltalán nem rendelhetők egyikükhöz vagy másikukhoz.

Az 1628.,1630. és 1634-beli táblabírói tisztség bármelyikükre is vonatkozhat.1642-ben egy okmány Bereg megyei esküdtnek nevezi.
1639-ben már folyik az a hosszantartó pereskedés, melyet fia nevében is folytat mostoha nagyanyja, Kerepeczi Katalin ellen, annak valószínűen Gergely(A081 után leány-ágon örökölt birtokai tárgyában. 1640. május 26-án fiával, Benedekkel együtt megöli nevelőanyja, Kerpeczy Katalin első házasságból származó fiát (azaz Benedek féltestvérét), Simonyi Gábort. A perben egy tanú így vall: „K.György fiával Benedekkel a maga házátul fegyveres kézzel jött ki, többször is lőttenek mind a ketten, mely lövés miatt meg is holt Somogyi Gábor, halála pedig K. Gergely jószága miatt lett. A per még 1651-ben is folyik, a felelősségre vonásról nincs információnk. Az említett Gergely utód nélkül halt meg, és birtoka talán nőágon juthatott Kerpeczi Katalinhoz ill. fiához, Somogyi Gáborhoz. Ha György és fia az ősiségre hivatkozva formált jogalapot Gergely javaira, akkor a jogalapot megteremtő közös ős János(A062) volt.

Az 1648. évi jobbágyösszeírás szerint Komlósy Györgynek Kövesden 12 jobbágya 3 igavonó állattal, Szaniszlófalván 5 jobbágya 3 igavonóval és Komlóson 2 jobbágya volt 4 ökörrel.( Györgyre vonatkozó adatok legtöbbször nincsenek id./ifj. Györgyként egyértelműen megkülönböztetve. Id. György halálozási adatát egészen pontosan ismerjük: 1647.jan. 12. Az összeírás nyilván hosszabb idő alatt, folyamatos munkával készült, így nem garantált, csak valószínű, hogy nem vonatkozhat id. Györgyre.)
  Ő is szolgálta a fejedelmet a borosjenői várban, hiszen 1650. Dec. 29-én Rákóczi György fejedelem a csanádvár­megyei Veresmart, Bitelek, Szent Margita és az aradvármegyei Baktornya, Czucza és Fejéregyház egész falvakat tetszése tarta­mára Veres Mihály, Herczeg István, Tóth Márton, Kom­lósi Tamás(B048) és György borosjenei fizetett vitézeknek adomá­nyozta. .A birtokadományozás a királyi feudális birtokadományozással szemben  nem véglegesen "neki és maradékainak/leszármazottainak" történt; pusztán a fejedelem "tetszése tartamára" szólt, tehát tulajdont nem, csak használati jogot jelentett.