1848. dec.18-án Debrecenben született; 1849. jan. 3-án keresztelték Mária ikertestvérével együtt (aki csecsemőként meghalt).
Középiskoláit és jogi tanulmányait Debrecenben végezte.
1870-ben tartalékos gyalogsági hadnagy, 1879-ben főhadnagy, majd 1881-ben szabadságolt állományú honvéd főhadnagyként kérelmezi a honvédség állományából történő elbocsátását, melyet tiszti rendfokozatának megtartása nélkül jóváhagytak.
1871-ben a földművelésügyi minisztériumban segédfogalmazó lett; 1874-ben ügyvédi, 1875. királyi közjegyzői vizsgát tett.
  24 éves korában  eljegyzi Pusztay Rózát [ FŐVÁROSI LAPOK 1872-08-01]: " Debrecenben Komlóssy Arthur eljegyzé Pusztay Rózsa kisasszonyt" A házasságkötésük 1874 januárjában volt: "Komlósy Arthur és Pusztáy Róza urhölgy esküvője néhány nap múlva lesz." [ FŐVÁROSI LAPOK 1872-12-31]
1876-ban és 77-ben feleségével együtt támogatta a dévai Állami főreáliskola segélyalapját.1877-ben Deák Ferenc emlékszobrára adakozik.1879-ben Debreceni Első Takarékpénztár  igazgatósági tagja, 1883-ban jogtanácsosa,majd 1903-tól aligazgatója.1892-ben a Debreceni Ügyvédi Kamara alelnökévé választják.1896-ban Debrecen város főjegyzőjéül és polgármester helyetteséül választják, ekkor a helyi ügyvédi kamarából törölteti magát- majd 1903-ban ismét visszalép - 1909-ben végleg kilép.Az1900-ban  Győrött rendezett "városok kogresszusán" Debrecent képviseli, a kongresszus egyik alelnöke. Az 1898-ban megalakult Debreceni Esküdtszék elnökhelyettese.  1899-ben az országos tanítói nyugdíjintézet tagjait felülvizsgáló nyugdíjbizottságba választják.
1902-ben  Kossuth Lajos születése 100 éves évfordulója megünneplésére vezetésével létrejött ún. nagybizottság tagjaként javaslatot tett egy debreceni Kossuth- szobor állítására, de Méliusz Péter debreceni első református püspök emlékszobrának ügyében is kezdeményező volt.
Komoly szerepe volt a Debreczeni Nyomda megalapításában, pontosabban felélesztésében: "Mint főjegyző — a több százados életű városi nyomdának is főfelügyelője — rendkívüli buzgalommal és ügyszeretettel karolta fel e szép múltú vállalat ügyét. Az üzlet nagymérvű kiterjesztése, új gépekkel és felszerelésekkel ellátása, a vezetésnek modern és üzletiesebb irányban átalakítása és a személyzetnek állandósítása s nyugdíjképessé tétele, nemkülönben a vállalatnak elkülönítése és önállósítása a városi egyéb üzletektől, mind az ő nevéhez és kezdeményezéséhez fűződnek" ,az ő javaslatára és szerkesztésében alapították meg 1900-ban a Debreczeni Képes Kalendáriom"-ot.
1879-ben apját követi a Debreczeni Takarékpénztár igazgatósági tagságában; később 20 éven át a takarékpénztár jogtanácsosa, majd  1903-ban  aligazgatónak választják.
1893-ban részt vesz a Nemzeti Párt, helyi szervezetének megalakításában, ahol jegyzőnek választják. 1894-ben tagja a Nemzeti Párt Kossuth temetésére delegált 9 fős debreceni küldöttségének - ekkor a párt helyi szervezetének első alelnöke. 1896-ban kilép a pártból.(„A múltkor legtevékenyebb tagja és egyik alelnöke Komlóssy Artur ügyvéd hagyta ott az amúgy is csekély számú taggal biró pártot.”[PESTI NAPLÓ 1896-12-07 ])
1893-ban alapító tagként belép a Magyar heraldikai- és genealógiai-társaságba, melynek működését 100 frt befizetésével támogatja. .
1896-ban neve szerepel Debrecen város virilistáinak (legnagyobb adófizetőinek) 40 fős listáján.
1896 decemberében Debrecen város törvényhatósági bizottsága tisztújító közgyűlésén főjegyzőnek választják, így ügyvédi praxisát és kamarai tagságát megszünteti. E tisztségében 1901-ben és 1902-ben polgármesterhelyettes is.
1898-ban a debreceni református egyházközség presbiterévé választják.
1898-ban egy korabeli újságcikk szerint Komlóssy Arthur népes vendégsereg körében ünnepelte ezüstlakodalmát a Bikában, hivatalosak rá az előkelőségek: „a városi tanács és jegyzői kar összes tagjai, számos ügyvéd, bíró, orvos, kereskedő, iparos, gazdálkodó, újságíró"
1900-ban ”a párizsi nemzetközi kiállítás biráló bizottságainak eredeti jegyzőkönyvei alapján a magyar szent korona országai kiállítóinak és közreműködőinek megítélt kitüntetések hiteles jegyzéke” szerint ezüstérem kitüntetésben részesült. [ BUDAPESTI KÖZLÖNY 1900-09-23]
1900-tól haláláig a Debreczeni ev. ref. jogakadémia „Államtudományi államvizsgálati bizottság” kültagja.
1902-ben polgármesternek jelölték, azonban a választáson  alulmaradt; „Debrecen város tisztújító közgyűlése ma volt Puky Gyula főispán elnöklésével. Kovács József ügyvédet, függetlenségi pártelnököt 109 szavazattal Komlóssy Artur főjegyző 99 szavazata ellenében polgármesterré választották.” [BUDAPESTI HIRLAP 1902-12-23  ]Ekkor főjegyzői tisztsége is megszűnik - hiszen e posztra automatikusan nem jelöltette magát.; a továbbiakban tanácsosi tisztséget tölt be.(  Elvesztett főjegyzői állása után a bíróság 1904-ben kérelmére végkielégítést ítélt meg részére.) 1906. április 30-án  kezdeményezésére megalakult Debrecenben az Alkotmány Párt helyi szervezete, melynek elnökévé választják.

Jelentős közművelődési munkásságot fejtett ki. Ő volt a debreceni Csokonai kultusz megalapítója; indítványára alakult meg 1890-ben a Debreczeni Csokonai Kör, melynek hosszú időn át alelnöke.

A Debreczeni Színegylet elnöke, a debreceni színház 1898-ban tartott 100 éves ünnepélyének egyik legki­magaslóbb eseménye az általa rendezett színészeti kiállítás volt. „A debreceni szinészet eme fénykorábóli országos nevű nagy művészek mellett több helyi színműíró és fordító emléke is felelevenedik, akik álnév vagy saját nevük alatt eredeti és fordított többnyire könnyebb fajú egyfelvonásos darabokkal gyarapították a debreceni és váradi színház műsorát. Ilyenek: KADARCSI (Komlóssy Imre), Komlóssy Dezső, Komlóssy Arthur stb.”

A Csokonai-kör szépítészeti szakosztálynak az elnökeként 1891- ben Balkányi Miklóssal együtt egy terjedelmes beadványban kritizálják Debrecen közszemlére bocsátott szabályozási tervezetét: "Szorosan ragaszkodik a jelenleg meg nem felelő utcák és szűk közök irány nyomaihoz . . . Új utcák és terek nyitásáról, élelmipiacok és közterek létesítéséről nem gondoskodik, . . . az egészségügyi, közrendőri célszerűségi és szépítési szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyja. ...a köz- és magánépítési szabályzatnak gondoskodni kell a magasabb aesteticai szabályok és középítési elvek szerint való megállapításáról. "

Szépirodalmi tárcacikkeket írt a debreceni- és országos lapokba, a "Debreczen"-be pl. 1870-es olaszországi útjáról, a Debreczeni Híradóban :"Csokonai Vitéz József, Csokonai Vitéz Mihály atyjának naplója" ,a Csokonai Kör évkönyvében megjeleníti Csokonai egy kiadatlan levelét, írt a Strourdza -hercegek magyarországi eredetéről stb, de érdekességképpen megemlíthető, hogy egy a maga korában Debrecenben közkedvelt dal, az "Újvárosi nóta" szövegének is ő volt a szerzője.

Csapókerti szőlőjét 1888-ban 350 Frt-ért eladja [Debr.-Nagyv. Ért. 1888. jan. 29.]

Haláláról a PESTI HIRLAP (1910.08. 10.) így emlékezik: 
"Debrecenből jelentik nekünk, hogy id. Komlóssy Arthur ügyvéd, a város volt helyettes polgármestere, vasárnap reggel hónapok óta tartó szenvedés után meghalt. Komlóssy Arthur 1848-ban született, régi református nemesi családból, atyja előbb tanácsnoka, majd országgyűlési képviselője volt a városnak. Jogi tanulmányainak befejezése után az ipari és kereskedelmi minisztériumban lett fogalmazó, majd egy debreceni bank főtitkári állasára hívták meg. Néhány év múlva egyik igazgatója, később jogtanácsosa lett a debreceni első takarékpénztárnak. 1896-ban a közpályán találjuk, mint a város főjegyzőjét és helyettes polgármesterét és ebben az állásában buzgón szolgálta Debrecen város érdekeit. Számos fontos közigazgatási alkotás fűződik az ő nevéhez, lelkes barátja volt az irodalomnak, tudománynak és művészetnek, a Csokonai-körnek irodalmi társasággá való alakításán és a Csokonai-kultusz ápolásán buzgón fáradozott. Halála mély részvétet keltett városszerte. Özvegyén és leányán kívül fiai ifj. Komlóssy Arthur miniszteri fogalmazó, Komlóssy Lajos kereskedő, dr Komlóssy Imre ügyvédjelölt, valamint kiterjedt előkelő rokonság gyászolja."
Halála utáni hetekben jelent meg az alábbi érdekes sajtóhír: ”Debrecenből jelentik: Komlóssy Artúrnak, a nemrég elhunyt művészbarátnak hagyatékában háromezerháromszázhetvenegy koronáról szóló takarékpénztári könyvecskét találtak. Ez az összeg a már; föloszlott debreceni szinészegyesület megmaradt vagyona volt, a melynek kamatják Komlóssy nyomorbajutott színészek között osztogatta ki. Komlóssy Imre, az elhunyt fia, a talált pénzt Debrecen város tanácsának adta további kezelés végett. A tanács legutóbbi közgyűlésén pedig elhatározta, hogy az öszszeggel a debreceni nyugdíjegyesület alaptőkéjét fogja gyarapítani.”[ BUDAPESTI HIRLAP 1910-09-10 ]

Felesége gyászjelentésén " özv. komlósi és vajnági Komlóssy Arthurné" név szerepel, tehát a család a vajnági előnevet is használhatta. Halálakor Debrecen, Bethlen u. 10 alatt lakott. Sírját a debreceni köztemetőben 1979-ben felszámolták; exhumált maradványai más Komlóssyakkal együtt az új köztemetőben vannak .Megjegyzendő, hogy  4 élő gyermekén kívül további 4 csecsemőkorban meghalt.( A debreceni ágnál a kor halálozási statisztikájánál kissé magasabb csecsemőhalálozást tapasztalunk.)
 A PIM-ben fennmaradt egy Jókainak dedikált fényképe: "Dr. Jókai Mórnak mély tisztelete jeléül és a debreceni színészek 100 éves jubileuma emlékére ajánlja baráti hűséggel Debrecen 1898. nov. 27. id. Komlóssy Arthur"
Halála után, háza eladásakor került elő a Karolina-D011-nél részletesen ismertetett Könyves Tóth Mihály levél:
"Néhai Komlóssy Arthur, Debreczen város volt főjegyzőjének Bethlen-utcai háza az örökösök útján a múlt hetekben eladásra került. Az átvételnél megtartott takarítási munkálatok alkalmával a házban talált régi irományok között igen érdekes dolgok kerültek napfényre. Legérdekesebb Könyves Tóth Mihálynak, Debreczen egykori református papjának levele, melyet az olmützi várfogságból irt egy debreczeni honleánynak. A szabadságharc leverése után Könyves Tóth Mihályt is börtönbe vetette Haynau és húsz évi várfogságra Ítéltette. Hosszú ideig a fogságban sínylődött Könyves Tóth Mihály és ez idő alatt sikerült nekie néhány levelet kicsempésznie. Ezek közül való a most felfedezett levél...." [EGYETÉRTÉS 1920-01-23]

Munkái:

1. Megnyitó beszéd, melyet Komlóssy Arthur városi főjegyző és a kör elnöke tartott a Petőfi dalkör megnyitó ünnepélyén az Arany Bika szálló dísztermében 1898. márcz. 15. Debreczen, 1898.
2. Alkalmi beszéd, melyet az 1848. törvények 50 éves évfordulójának megünneplése alkalmából Debreczen sz. kir. város törvényhatósági bizottságának 1898. ápr. 11. tartott díszközgyűlésén előadott. U. ott. 1898.
3.. Id. Komlóssy Arthur: Halotti búcsúztató néh[ai] Csokonai Vitéz József felett. Csokonai Lapok 
1906. 99—101. II. évf. 4. füzet. Debrecen, 1906. március 1.