Apja Konti Mihály, tehetős debreceni polgár, aki 1775 körül költözött Debrecenbe, anyja Percsi Erzsébet.(ifj. Komlóssy Artur szerint Mária)
Dániel (D005) felesége. 1800-ban fiatal, 17 éves lányként megismerte a Lilla (Vajda Júlia) elvesztésén bánkódó Csokonait, és több versének, köztük  a "Rózsabimbóhoz" c. versnek ihletője volt. Ennek történetét részletesen írja le később unokája, Komlóssy Artur a Debreczeni Képes Kalendáriumban. (lásd Dokumentumok)
Valószínűleg várta, hogy Csokonai megkérje, mert  csak annak halálát követő gyászév letelte után, 1806-ban ment feleségül Dánielhez..

Az MTA Kézirattárában a K 672/1. kötet 29b lapján Csokonainak egy ismeretlen hölgyhöz szóló levél töredéke
található:
„. . . vem, de ebbe sem vesztettem el vidámságomat, mert az ártatlan lélek ott is rá talál arra a nyugodalomra, melly tsupán tsak a Virtusból származik. Az emberi szeretet mindenkor g [ = meg] vigasztalja a szívet, s annak jutalma még akkor is meg marad, mikor az ember maga is elhagyatottnak gondolja önnön magát. Tsakugyan g [ = meg] unja egyszer magát a Szerentse is, s reá  mosolyodik arra, a kit eddig bosszantani fi [ nem] irtózott. Madám! én ennek tsalhatatlan jelét találom abban, h [ = hogy] a Leányasszonyt vélem g [ = meg] esmértette. Úgy veszem ezt a történetet, mint ollyan ajándékát" . . .


Ismerjük Nagy Gábor följegyzését arról, hogy a Lilla-kötet két remekét — A bátortalan szerelmes, valamint  Az éjnek istenihez — 1802 szeptemberében írta egy Eurdycé-nek nevezett szerelméhez s csak később sorolta be ezeket is a Lilla-dalok közé.A hagyomány Konti Julist emlegette ezzel kapcsolatban, s Csokonai 1802-i előfizetési jegyzékein valóban előfordul többször is „Konti Julis L. [ = Leány] Asszony".
Meg kell jegyezni, hogy a tárgyban az irodalomtörténészek között nincs egyetértés. Bóka László egy 1953-as közleményében cáfolja a Konti-féle elméletet, szerinte "Konti Julis legföllebb Az éjnek istenihez és A bátortalan szerelmes c. versekkel hozható kapcsolatba"