Egyes források Péter-Pál kettős keresztnévvel említik.
1842-ben - apjával , fivéreivel és nagybátyjaival együtt - Bihar megyében igazolta nemességét. Az igazolás alapja az 1754/55 évi országos nemesi összeírás Sáros vármegyei listája volt, melyben - István -H047 igazolt Sáros vármegyei nemesként szerepel.
1843-44-ben Nagyváradon királyi ösztöndíjjal (stipendium regius) joghallgató, majd ügyvéd,az ügyvédi kamara tagja volt Nagyváradon. Az 1886-1891 között a kamarai választmány póttagja, 1892-93-ban pedig választmányi tagja. Agglegénynek tudjuk, ezért az 1886-os hír szinte teljes bizonyosággal nem őrá vonatkozik - de a földrajzi közelség miatt közöljük: "Árverések ....Komlósy Pál és neje 828 forintra b. ingatlanai julius 27. Szalonta", [NEMZET 1886-04-23 ]
1845-ben Komlósy Pált a megyei közgyűlés "éléstári biztos"-nak választja, de csak valószínű, hogy róla, és nem apjára vonatkozik a hír. "1848 decemberében a nemzetőrök élelmezési ellátási problémái miatt Hodossy kormánybiztos megbízására Komlóssy Pál raktárnok pedig nagy mennyiségű kenyeret; s még többnek süttetése végett vett a káptalantól 500 köböl búzát, s megkérte Thurzó alispánt, hogy menjen ki a püspökhöz, vagy a káptalanba, és kérjen, még pedig úgy kérjen búzát, hogy bizonyosan kapjon is.)" [ Hegyesi Márton: Biharvármegye 1848-49-ben ]
1848 őszén állt be a honvéd tüzérséghez, honvéd tűzmester, dec. 9-én , a feldunai hadtest 2-ik, 12 fontos üteg tüzér hadnagyává nevezik ki , majd 1849. július 12-től főhadnagy. Augusztusban Radnán, majd Lippán ütegparancsnok.
1849. márc 23-án Kossuth a Honvédelmi Bizottmányban egy intézkedését kéretlennek és túlkapásnak minősíti:
"A nagyváradi katonai parancsnokságnak, a püspöki palota katonai célokra történő igénybe vétele ellen: Nagyváradi püspök b. Bémer László azt adá elő a honvédelmi bizottmánynak, miszerént f. év, és hó 21-ről arról tudósíttatott, hogy Komlósy nevű nagyváradi tüzértiszt hivatalos kiküldetésnél fogva, nevezett püspök úr lakában megjelenvén, az ottani öszves szobákat oly kijelentés mellett vette számba, hogy néhány napok eltelte után az egész püspöki lak katonai oskolává lesz átalakitandó, más szállás fogván püspök úr számára kijeleltetni. Ezen botrányos eljárás a honvédelmi bizottmány által általában roszszaltatván, jelen rendelet vételével a katonai parancsnokság oda utasíttatik, miként a már nevezett tisztet az e tárgybani további lépések tételétől a legszigorúbban tiltsa el, számon kérvén tőlle, hogy minő megbízás jogosította fel ezen tette elkövetésére, s oda utasítván a rendelkezőt, hogy jövőre ily nemű eljárásokat ne tegyen, – mindenesetre pedig a dolog miben léttéről, a honvédelmi bizottmány haladéktalanul tudósíttassék. " [KOSSUTH LAJOS ÖSSZES MUNKÁI XIV. Debrecen 1849. március 23. Kossuth egyéb fontosabb intézkedései március 23-áról.]
Kossuth többször is említi "Összes munkái"-ban.
1853-ban "az ügyvédség ideiglenes gyakorlatára bocsáttattak:..Mező-Keresztesen: Komlósy Pál." [BUDAPESTI HIRLAP 1853-09-10], majd 1856. január 10-én "Komlóssy Pál ideiglenesen kinevezett mező kereszturi* (elírás: keresztesi) ügyvéd a délbiharmegye margitai szolgabirói hivatalhoz tétetett át" [ PESTI NAPLÓ 1856-02-01]
1854-ben előfizet Fényes Elek: A Török Birodalom leirása, történeti, statistikai és geographiai tekintetben (Pest, 1854) c könyvre, 1856-ban előfizet a Színházi Naptár-ra.
.A Bihar megyei honvédlet egyik alapítója, az 1868-as országos gyűlésen jegyzőnek választják.0867-ben előfizrtőjr a Honvéd c. hetilapnak. Több országos honvédegyleti gyűlésen aktív, pl. a honvédmenház ügyében 1881-ben indítványozta, hogy mig a honvédség erkölcsi elismerését törvénybe nem iktatják, addig a menházat nem adják állami kezelés alá. Indítványát elfogadták.
1870-ben az Első Magyar Jogászgyűlés regisztrált résztvevője.1872-ben képviselőjelölt.
Az aradi vértanúk emlékére a Honvédegylet az ő szervezésében tartott rendszeres gyászistentiszteleteket, mely döntésről Damjanich özvegyét így értesítették:
"Nagyságos özv. Damjanics Jánosné úrnőnek Gödöllő-Besnyő Nagyságos Asszony!
A nemzet vértanúi emlékét megörökítő állandó bizottság meg erősített alapszabályai értelmében minden évben a szerencséden fegyver letétel forduló napján a v. olaszii plébánia templomban gyász isteni tiszteletet tart d. e. 10 orakor. Az annyi sokat szenve- dett magyar hazában a szenvedés kínjai egyesek szívét körülfátyolozza s a veszteségeknek nagyságát egy boldog jövő reménye vigasztalja egyedül. Az emberi szív alkotásánál fogva a kegyeletes visszaemlékezésekben talál enyhülést, némi vigasztalást, midőn szeretetteik iránt az általános rokonszenv az Isten színe előtt nyilatkozik.
Az alanti bizottság Nagyvárad város polgáraiból alakult, kik kötelességüknek ismerik Nagyságodat felkérni, hogy városunkat ezen ünnepélyben! részvételével megtisztelni kegyeskedjék. A bizottság tagjai az ünnepély rendezésére Komlossy Pál volt 1848/9-iki tüzér főhadnagyot bizván meg, kihez is kéri becses módositását a további intézkedések végett Nagyváradra leküldeni.
Hazafiui tisztelettel maradunk
A Nemzet Vértanúi Emlékét Megörökítő Állandó Bizottság Nagyváradon 1872." [HISTÓRIA ÉS HAGYOMÁNY (2004)]
1874-ben „A nagyváradi 48-as párt vasárnap délelőtt az „Apolló “-ban közgyűlést tartott.... A máj. 18-ki országos ellenzéki gyűlésen a párt képviselteti magát, fölküldvén képviselőkul Dús Lászlót, Komlóssy Pált és Gyalokay Antalt" [MAGYAR UJSÁG 1874-04-30]
1883-ban Nagyváradon a 48-as párt az ő szervezésében ünnepelte meg Kossuth Lajos nevenapját is. 1884-ben
a Bihar megyei Honvédegyesület nevében a bihari temetőben búcsúztatta GáspárAndrás 48-as honvádtábornokot,
1887-ben az általános munkás betegsegitö-egyesület jogtanácsosa.1888-ban a nagyváradi ügyvédi kamara választmányának póttagja.
1888-ban egy méltó Szent László szobor felállítását kezdeményezte: " A nagyváradi szt. László-szobor, mint ottani levelezőnk írja, évek óta olyan állapotban van, hogy inkább szégyenére, mint díszére válik a városnak. Malterból készült, kopott kis szobor, mely a piac közepén disztelenkedik. Régóta akarják már ezt a nagyváradiak egy ujjal fölcserélni, de a terv mindig csak megmaradt tervnek. Most egy volt öreg honvéd: Komlósy Pál ügyvéd vette kezébe az ügyet s e hó 31-ére gyűlést hívott össze, mely a szobornak egy ujial és díszesebbel leendő fölcserélését lenne hivatva eszközölni. Kívánatos, hogy mielőbb testet öltsön a terv, mert a legelső magyar szobor és a legnagyobb magyar királyok egyikének szobra megérdemli, hogy legalább helyét díszes emlék jelölje, ha már magát az eredeti szobrot a török törte szét és öntötte belőle ágyúit. " [ BUDAPESTI HIRLAP 1888-12-30 ] ( Valószínűleg e kezdeményezés eredménye az 1892-ben felállított, Tóth Istvánnak Várad főterén, az uralkodó halálának 800. évfordulójára alkotott Szent László-szobra lehet.)
1854-ben Komlóssy Pál Váradolaszi) előfizet Fényes Elek:A török birodalom leírása, történeti, statistikai és geographiai tekintetben c. könyvére
1867-ben, a szabadságharc vérbefojtása után 18 évvel ezekkel a szavakkal hívta a nagyváradiakat ünnepi megemlékezésre:
„Október havában a nemzet gyászünnepet fog ülni, az 1849-i vértanuk gyászünnepét. Az elfojtott keserv 18 év után magasztos nyilvánulásban hasítandja át a haza szívét. A fájdalomnak joga van végre felzokogni. A nemzet vértanúi között Nagyvárad városának, Bihar megyének is van egy kegyelt halottja, Szacsvay Imre, ki a szabadság alkotó napjaiban jogait képviselte. Ki fényes büszkesége volt a megyei ellenzéknek és akinek rövid, de dicsteljes pályája együtt hanyatlott erőszakos halálba a szabad hazával. Neve a történelemé, de emléke a hazáé, a mienk; mert hiszen közülünk magasult ki azzá, ami volt”
Amatőr kertbarát volt, egy nagyváradi kiállításon "dinnyét nagyobb mennyiségben" mutatott be. [FÖLDMÍVELÉSI ÉRDEKEINK 1875-09-06 ]
Halálhírét a Vasárnapi Ujság 1896.febr.9-i száma közli: " Elhunytak a közelebbi napokban: ...Komlóssy Pál, régi honvéd főhadnagy, ügyvéd, ki 1849 júliusában tüzér csapatával fedezte a radna- lippai hidat,, mikor Kossuth menekülni volt kénytelen, Nagy-Váradon."
A BUDAPESTI HIRLAP 1896.február 3-án Nagy idők tanúja c. cikkben számol be a haláláról: " Komlóssy Pál volt 48-49-iki honvéd főhadnagy, nagyváradi ügyvéd, a biharmegyei honvédegyesület jegyzője, súlyos betegség után meghalt Nagyváradon. Az 1848—49-iki szabadságharcban a tüzérségnél szolgált s több nagyobb ütközetben vett részt. Mindvégig hive maradt a szabadságharc eszméinek s emlékeinek; egy alkalommal, hogy Nagy Sándor honvédtábornok szivartárcáját megvásárolhassák, bált rendezett s a bálja fényesen sikerült. Temetése a honvédegyesület, az ügyvédi kar s a város közönségének nagy részvéte mellett vasárnap délelőtt volt."
Ingóságaira halála után- Nagyváradon 1898-május-18-án - árverést hirdettek.
*Megjegyzés: Valószínűbb a borsodi Mezőkeresztes, bár Magyarországon igen sok -keresztúr utótagú település van/volt; köztük Mezőkeresztúr is- pl Marosvásárhely közelében; Így ügyvédgyakornoki szolgálati helye kissé bizonytalan.
|