Anyja neve Tóth Mária.
1910.10.6-án a munkácsi 11honvéd gyalogezrednél állományba helyezve.
Leírás : Haja:szőke , Szeme:kék, Orra:rendes , Arcszabása:kerek , Álla:kerek , Szája:kicsi , Testmagassága:169 , Különös ismertető jele:balkéz mutató ujja bevágva
Kitüntetések : (1.) Legénységi 1.osztályú ezüst vitézségi érem (2.) Legénységi arany vitézségi érem (3.) Magyar arany érdemkereszt (4.) Magyar,Osztrák, Bolgár háborús emlékérem, (5.) Károly csapatkereszt, (6.)25éves szolgálati jelvény (7.)1912-13-as Emlékkereszt
Tiszti rendfokozatai: 1926.11.01 hadnaggyá avatása 1932.05.01 főhadnaggyá avatása 1940.09.01 századossá avatása
Végzett katonai iskolák, tanfolyamok: 2éves fegyver mesteri 2éves tűzszerész tisztviselői 18havi üzemvezetői
Különleges katonai képzettsége :géppuskamester, tűzszerész üzemvezető
Házassága:
1918.10.27 Garampéteriben megnősült. Knyazoviczky Gizellát vette el
László fia 1919.11.16 , Tibor fia 1925.07.12-én született.
további adalékok életéről:
1901-02 tanévben a munkácsi gimnázium I. osztályából kimaradt.
Pestszentlőrinci családi házában (Nefelejcs u 256) lakott. Volt egy kéziratos Komlóssy-családtörténete, melyet Albert-Károly (E026) három példányban legépeltetett. Sajnos a világháború alatt mind az eredeti, mind a másolatok eltűntek.
Katonai szolgálati idejének kezdete 1910.10. 06. 1914-ben II. osztályú fegyvermesterré nevezik ki, 1916-ban I. osztályú fegyvermester., majd fegyvermester százados volt Budapesten. 1920-ban Komlósy Istvánt, a központi
fegyvertár főfegyvermesterét eredményesen igazolták.
1915. februári haditetteiért Ezüst, majd ugyanezen év májusában Arany Vitézségi éremmel tüntették ki az alábbi indoklások szerint:
Komlóssy István (Zsófiafalva, 1889. – Tóth Mária) a kassai m. kir 9. honvéd gya-logezred állományába tartozó I. osztályú géppuskamester (őrmester) 1915. február 10-én Lopuschnánál briliáns eredményt ért el, február 23-én Zaleszczikynél az ellenség oldalazó tüzében is eredményesen lőtt, február 25-én pedig egy szakasz kozákot lőtt szét. Ezért őt 1. oszt. Ezüst Vitézségi Éremre (Nagyezüst) terjesztették fel.
1915. május 2-án a Mikuszczyn-i ütközetben miután 1200 lépésről igen hatásosan lőtte az ellenséges állásokat, megindított támadáskor géppuskájával rohamozva a gyalogság az első vonalban működött. Az elfoglalt állásokból géppuskájával az ellenségtől 300 lépésnyire előretört, annak tartalékait hidegvérrel leadott géppuskatüzével szétugrasztotta, így külö-nösen hősies magatartásával az ütközetet végleg eldöntötte. Haditettéért az Arany Vitézségi éremmel tüntették ki. [HADTÖRTÉNETI lEVÉLTÁR Legs 30.602. nyt. szám ]
Az Arany Vitézségi Érem leírása és a kitüntetéséhez vezető haditette: [ lásd: Dokumentumok]
Az 1919. évben lefolytatott igazoló eljárás eredménye alapján igazolták, ekkor főfegyvermester a központi fegyvertárnál.
1924-ben a legénységi vitézek között vitézzé avatják: "815. vitéz Komlóssy István volt főszámvivő, Pestszentlőrinc."; egy 1930/31-es vitézi jegyzék lakcímét Pestszentlőrinc Nefelejcs u 256- ként közli.
1939-07-02-án "a magyar Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos különleges helyzetben kifejtett, az átlagon felülemelkedő teljesítményéért " tíz társával együtt a Magyar Arany Érdemkeresztet (Signum Laudis) kapta.
1940-ben szertári tisztviselő, főtisztviselőnek nevezik ki. Egy 1948-as Honvédségi Közlöny szerint 1946. dec.1-i dátummal hadtáp századosként nyugállományba helyezik - de ez valószínűleg eltűnése utáni intézkedés.
Egyes források szerint a II.világháborúban szovjet hadifogolyként eltűnt.(Uzmány-i tábor) [ Háborús Keresőszolgálat; Kováts Andor: Oroszországi tiszti hadifogoly címtár (1948.)] A Háborús keresőszolgálat honlapja szerint: Utolsó ismert lakcíme: Pestszentlőrinc, Nefelejcs u. Neve nem szerepel abban a névjegyzékben sem, amelyet az 1990-es évek végén az Orosz Föderáció adott át Magyarországnak a szovjet hadifogolytáborokban elhunyt magyar katonákról és internáltakról.
Ennek ellentmond Komlósy Klára -F051 lányának, Lengyel Nataliának 2018-as szóbeli közlése. E szerint ő apjával, Lengyel Dezsővel 1970-71-ben járt Istvánnál annak Nefelejcs -utcai házában . Időközben előkerült hadifogoly elbocsátólevele is. e szerinr 1945. feb. 12-én esett fogságba, 1946. szeptember 8-án a 95. sz hadifogolytáborból szabadult.
1946.10.28-án nyugállományba helyezték.
|