Szegény Vas megyei családból származik, iskolai tanulmányait a katolikus egyház ösztöndíjpolitikájának köszönheti.A gimnáziumot Kőszegen, a bölcseleti osztályokat Szombathelyen végezte. 1848-49-ben mint honvéd-tüzér részt vett a szabadságharcban, Világos után bujdosott és falusi tanító volt Győrmegyében. Később, sanyarú viszonyok között bár, folytatta tanulmányait; 1850-ben a jogi, majd az orvosi pályán próbált jövőt alapítani; azonban, ezt félbehagyta s az irodalommal foglalkozott. A Budapesti Viszhangnak volt harmadfél hónapig, majd a Magyar Néplapnak lett segédszerkesztője; közben a M. Sajtónál is nyert alkalmazást. 1857-től 1861-ig Székesfehérvárott volt gimnáziumi tanár. 1861-ben ugyanott városi kaszinó jegyzőjévé választották. 1862. szept. 3. átvette az aradi Alföld politikai Lap szerkesztését, melyet 1867. szept. 29-ig szerkesztett. Ekkor a vallás és közoktatási miniszterumhoz forgalmazóvá neveztetett ki s 1868. febr. 8-tól 1870. ápr. 14-ig a Néptanítók Lapját szerkesztette. 1869-ben Esztergom, Komárom és Győr megyék kir. tanfelügyelőjévé neveztetett ki; azonban a sok munka aláásta egészségét és 1870. ápr. 19. meghalt Budán 38. évében.
Igen kiterjedt irodalmi munkássága ismert, több pedagógiai tárgyú, főleg oktatási  és népnűvelési célú könyver írt. 1868-ban írt új szemléletű nyelvtani segédkönyvének előszavában így ír: „Általánosságban szólva, a nemzeti nyelv tanításánál eddig több gondot fordítottunk a nyelvtanra, mint a nyelvre, többet a szabályokra, mint a nyelv élő alkalmazására. S nézetem szerint ebben rejlett e tárgy iskolai tanításának legnagyobb gyarlósága.”

BUDAPESTI KÖZLÖNY 1870. ápr.21.:"a korán elhunyt KÖRNYEI JÁNOST ma temetik A családja által kiadott gyászjelentés igy hangzik Környei Jánosné született Komlósy Mária saját ugyszinte gyermekei Mariska s Berta anyósa Komlósy Zsófi és sógornéja Szakady Adolfné mélyen szomorodott szívvel jelentik szeretett férjének illetőleg felejthetlen édes atyjuk veje és sógornak Környei Környei János kir tanácsos Esztergom Komárom Győrvármegyei tanfelügyelőnek f évi április hó 19 én hosszas és kínos szenvedés után reggeli 6 órakor életének 38 ik* évében történt gyászos kimultát A A boldogultnak hült tetemei folyó hó 21 én délután 5 5 órakor fognak a vízivárosi sirkertbe örök nyugalomra tétetni Budán april 19 én 1870 Lakása Víziváros főutcza 51 szám."

Jelentősebb művei: