A középiskolában már kitűnt, hogy a matematika az erőssége, ezért 1950-ben az érettségit követően az iskola is mérnöki egyetemre, második helyen pedig matematika-fizikai tanári egyetemre javasolta. Az egyetemi felvételi bizottság - bár gyermekkorában mindig is mérnök akart lenni, és a tanári pályára egyáltalán nem vágyott - mindenáron tanári pályára akarta irányítani, de végül - mivel a Rákosi-érában a műszaki egyetemi felvételi létszámokat a többszörösére emelték - a Budapesti Műszaki egyetem mérnöki karára nyert felvételt, ahol 1954-ben mérnöki diplomát szerzett, jeles eredménnyel.
Már egyetemi tanulmányai utolsó másfél évében a LAKÓTERV-nél is dolgozott esténként, heti 18 órás elfoglaltsággal, rajzolói, majd rövidesen statikus tervezői munkakörben. A diploma megszerzését követően statikus tervezőként dolgozott kétéves szakmai gyakorlaton az ÉVM Miskolci Tervező Vállalatnál (1954-1956).

Miskolcon 1956. június 30-án feleségül vette Szentiványi Máriát, aki műszaki szerkesztő volt, majd visszajöttek Budapestre, és itt tartották meg egyházi esküvőjüket 1956. július 28-án. Statikus tervezői munkakörben dolgozott Budapesten a MÁV Vasúttervező Vállalatnál (1956-1957), és az IPARTERV-nél (1957-1961), majd statikus szakosztály vezető volt ugyanitt
1961-1973 között. 1000-3000 vagonos többszintes raktárak és hűtőházak, kutató intézetek, irodaházak, számítógép központok tartószerkezeteit tervezte meg, amelyek meg is épültek. Export-tervezési munkái voltak a Szovjetunióban, Lengyelországban, Kuvaitban és Iránban.
Munkáiról szakcikkben számolt be, valamint társszerzője volt a dr. Palotás László által szerkesztett Mérnöki Kézikönyvnek is.
Ebben az időszakban született meg három lánya: Zsuzsanna (1957), Márta (1960) és Eszter(1967).

Megszerezte a mérnök-matematikai szakmérnöki diplomát (1969) és 1976-ban a műszaki doktori címet is. 1973-1977 Tartószerkezeti szakfőmérnök az Ipartervnél. Tagja volt az ÉVM Tartószerkezeti Tervezői Tanácsának, és 10 éven át vezette az általa indított Tartószerkezet Tervezői Mesteriskolát. Bevezette az Iparterv új, hatékonyan működő tervezési utóellenőrzési rendszerét is. A műszaki ellenőrzés általános kérdéseiről előadásokat is tartott az ÉVM Továbbképző Intézetben, valamint a MTESZ keretében.
1984-1986 között a SZKI-SZKIL számítástechnikai cégnél dolgozott mint osztályvezető, és a felhasználó-barát műszaki programok problémakörének tisztázásával és azok előállításával foglalkozott. 1986. és 1988. között Szolnokon a KEVITERV főmérnöke, majd 1993-ig a vállalat igazgatója volt. Az utolsó években a KEVITERV osztályait önállóan működő kft-kké szervezte ki.
1993-ban nyugdíjba vonult, és a továbbiakban nyugdíj mellett tartószerkezeti tervezőként dolgozott 2014-ig az általa vezetett Komlóssy Mérnöki Kft-ben, amihez a Magyar  Mérnöki Kamarától vezető tartószerkezeti tervezői címet is kapott. 2014-től a kft-t Eszter lányának átadva, résztulajdonosként statikus tervező, majd 2016-tól egyéni vállalkozó tervező mérnökként dolgozik.
 A BME-n 2004-ben arany diplomát, 2014-ben vas diplomát és 2019-ben gyémánt diplomát kapott.

Hobbija a vitorlázás, a bridzselés és a kertészkedés volt. Két túrajolle vitorlása is volt,amivel a Balatont többször körbejárta családjával, barátaival. 2018-ban elnyerte a Hegyvídéki Csodakertek Rózsa díját.