Családnevét anyja után névváltoztatással kapta 1877-ben.1889. április 23-án kötött házasságot Szűts Ilonával., amiről a FŐVÁROSI LAPOK 1889-04-25 így számol be: "Nagyváradon két díszes esküvő volt ünnep másodnapján: Komlóssy József városi tisztviselő és tartalékos huszárhadnagy oltárhoz vezette Szüts Ilona kisasszonyt, néhai Szüts István leányát, Beöthy Ödön pedig Márkus Ilona kisasszonyt, Márkus János leányát."

1880-ban Nagyváradon érettségzett, ez évben  "Komlóssy József Vlll-ad osztálybeli tanúló ifjú a tornaterem felszerelésének szaporítására egy gyűrű hintát volt szíves adományozni". [Nyolcosztályú gimnázium, Nagyvárad évkönyve 1880]

1882-ben tartalékos hadnaggyá nevezik ki a 16-ik huszárezredhez.

1883-ban első jegyző,ettől kezdve aktívan l vett részt a századfordulós  Nagyvárad politikai életében. Az 1890. márc. 27-i tisztújító közgyűlésen aljegyzővé választják,az állami anyakönyvezés 1895. évi  bevezetésétől pedig állami anyakönyvvezető is.1898-tól jog-és gazdaságügyi tanácsnoknak választották.Az 1899-ben megalakult nagyváradi Leszámítoló és jelzálogbank Rt. felügyelőbizottsági tagja.1900-tól tiszteletbeli főjegyző.

A nagyváradi színház 1890-okt-15-i ünnepélyes megnyitásáról a sajtó így ír: "A szinházügy legtevékenyebb faktora Komlóssy József t. főjegyző, a ki saját felelősségével, tudásával és szívós kitartásával nem engedte a terv napirendről való levételét s azt a legválságosabb helyzetből kiszabadította."[ORSZÁG-VILÁG 1900-10-14]

1902-ben ő vezeti a város küldöttségét Tisza Kálmán temetésére. Gazdasági tanácsnokként ő dolgozta ki az új városháza másfél év alatt történő megvalósításának 560.000 koronára rúgó gazdasági terveit. Bár 1901-ben többször sikeresen helyettesítette a betegeskedő Bulyovszky József polgármestert. 1891-ben sikertelenül pályázott a főjegyzői 1902-ben pedig a polgármesteri címre, mindkét alkalommal Riemler Károllyal szemben maradt alul. ( utóbbi választáson a felajánlott alpolgármesterséget  azonban nem fogadta el  -maradt városi jog- és gazdaságügyi tanácsnok- amit egy cikkben Ady is sajnálkozva említ.)
Politikusi létével függ össze egy párbajügye is:" Ítélet párbaj-ügyben. A Budapesti Hírlapban pár év előtt egy tárca jelent meg, a melynek folytatásaként párbaj állott elő Csajthay Ferenc szerkesztő ez ügyből kifolyólag három nagyváradi úrral, Komlóssy Józseffel, Rigó Lajossal és Zilahy Kálmánnal váltott golyót. A pisztoly-párbaj vértelen volt s a biróság elé vezetett, a mely most mondott ítéletet. E szerint Csajthay Ferencet két rendbeli párbaj-vétségért 5 napi, Komlóssyt 4 napi, Rigót pedig 3 napi államfogházzal sújtják. Az ítélet, miután sem az ügyész, sem a három elitélt nem felebbezett, jogerőssé vált. A vádlottak közül Zilahy beteg lévén, az ő párbaj-ügyében uj tárgyalást tartanak." [PESTI HIRLAP 1894-06-03 ]

1906-tól iskolaszéki főgondnok.
1910-ben  merényletet kíséreltek meg ellene: ." Nagyszalontáról jelentik : Komlóssy József gazdasági tanácsos kedden délután hat óra után a szőlőkből a város felé igyekezett kocsin . Mikor a Miskolczy Barnabás - féIe szőlő előtt haladt el kocsija , egy ismeretlen tettes közvetetten közelből kétszer rálőtt. Minthogy sötét volt, a merénylőt nem ismerte föl. A tanácsosnak semmi baja sem történt, mert a golyók célt tévesztettek." [BUDAPESTI HIRLAP 1910-12-15] A merénylet felderítetlen maradt.

Mint politikus több gazdasági társaság vezető tisztségviselője:1900. Filléres takarék- és segély-szövetkezet.-  elnök, 1900. Leszámítoló és jelzálogbank részvénytársaság - felügyelőbizottsági tag, 1906 Érmelléki és nagyváradi ipar- és kereskedelmi  Rt. -felügyelőbizottsági tag, 1907 Össi—Váradvelenczei összekötő helyi érdekű vasút Rt - igazgatósági tag,  1916, Nagyvárad-Belényes -Vaskoh vasúti Rt -  felügyelőbizottsági tag. 

1918-ban a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet kapja.[ BUDAPESTI KÖZLÖNY 1918-02-17]

1919 -ben  Riemler Károly polgármester lemondását követően a román csapatok által már megszállt, de jogilag még Magyarországhoz tartozó Nagyvárad polgármesterévé nevezik ki, így  1919 augusztus 1. és 1920 február 8. között ő volt  a trianon előtti utolsó nagyváradi magyar polgármester. A megszálló csapatok katonai közigazgatása mellett önálló várospolikát természetesen nem tudott folytatni,  a magyarellenes intézkedéseket sem tudta kivédeni,  ezért  elhatalmasodó betegségére hivatkozva ismételten kérte felmentését,  lemondását végül is elfogadták.1919-ben a nagyváradi jogakadémia működésére a román hatóságoknak felterjesztett beadvány Komlóssy Józsefet az államtudományi államvizsga bizottság kültagjául javasolja. ( az eddigi tag Suhayda György jogakadémiai titkár az új hatalomra teendő esküt megtagadta)

Sokoldalú ember, 1885-ben a nagyváradi dalárda elnöke. 1907-ben a Nagyváradi Állat(madár) védő Egyesület alapító tagja.Kitűnő lovas és sportember.  A HERKULES c. lap 1887. febr. 6-án így számol be egy nagyváradi korcsolyaversenyről : "A „fiatal urak versenyé “-ben első volt Komlóssy József, ....Az utolsó versenyben: pálya egyszer körül (600 m.), szintén Komlóssy József volt a győztes, ki 73 mp. alatt futotta körül a pályát," 1903-ban egy 9 fős társaságot vezetve sportvállalkozásban  10m-es "Borbála" nevű dereglyéjén Nagyváradtól a Fekete-tengerig eveztek le. A mintegy 1650 km-es utat ( Körösök 176 km, Tisza 244 km, Duna 1220 km) 2-3 hét alatt tervezték teljesíteni,  ami a korban teljes mértékben hiányzó turisztikai infrastruktúra mellett  szinte hihetetlen teljesítményként értékelhető. 1904. július 17-én  egy kisebb csónakon harmadmagával egy 2 hetesre tervezett, Orsováig tartó túrára indul..

 Élete utolsó éveit nehéz körülmények között élte:"Szégyen, hogy Nagyvárad volt magyar polgármestere nyomorog...A pénteki nagyváradi lapok írják: Benedek pénzügyi tanácsosi a városi tanács tegnapi ülésén ismertette azokat a szomorú körülményeket, amelyek: között Komlóssy József, a város volt polgármestere él, és indítványozta, hogy a jövő  januárig, tehát addig, amig az uj költségvetésbe a volt polgármester részére nem lehet megfelelő összegű nyugdijat beállítani, utaljon ki a város tizenkétezer lei gyorssegélyt. " [KOLOZSVÁRI TÜKÖR 1925-09-27]

Tüdőgyulladásban halt meg, hamvait az olaszi temető felszámolásakor  a nagyváradi Barátok templomába mentették, ahol emléktábája is van. Halálhírét a PESTI HIRLAP [1927-04-01] kommentálja: "Meghalt Nagyvárad utolsó magyar polgármestere. Nagyváradról irják, hogy ott meghalt Komlóssy József, a város utolsó magyar polgármestere, aki félszáz éven át állott a város szolgálatában. Komlóssy, illetve az elődje Rimler Károly tették nagy, modern várossá Váradot az ő érájuk alatt emelték a középületek egész sorát, a színházat, készítették el a vízvezetéket, csatornázó munkákat, villanyvilágítást és lett Nagyvárad100.000 lakóju kultur és magyar gócpont. Az oláh uralom elkergette e jó magyar mestert a polgárság éléről és csekély nyugdijából egészségtelen, egyszobás lakásban sínylődött Komlóssy, mig a váradi újságírók mozgalma megfelelő nagyobb lakást nem biztosított számára utolsó éveire. Nagyvárad mint a saját halottját temeti el Komlóssy Józsefet." 

Az állami anyakönyvezés bevezetésével ő volt Nagyvárad első anyakönyvvezetője, az1895. 10. 03-án kötött első nagyváradi polgári házasságkötésről a Pesti Hirlap is beszámolt.   Dénes Zsófia: " Akkor a hársak éppen szerettek " c. könyve szerint anyakönyvvezetőként ő adta össze Diósy Ödönt és Brüll  Adélt.- aki Ady Lédájakánt vált ismertté. (Az ifjú párt Komlósy József anyakönyvvezető adta egybe. Szép beszéd kíséretében nyilvánította ki az új párt házastársaknak. Délután 5 órakor volt az egyházi szertartás, melyen az előkelő család tagjai jelen voltak...)

Ady E.: Nagyváradi Napló 1902. március 21-i cikkéből, melyben a vesztes  polgármesterválasztási szereplését értékeli:

"...A választás megtörtént s az adott viszonyok között másképpen nem volt szabad végződnie, mint ahogy végződött, Sajnáljuk, hogy Komlóssy József a fölajánlott paktumba nem ment volt bele. Paktumgyűlölő elveinken ez esetben erőszakot tettünk volna. A fölajánlott alpolgármesterség megfelelő honorálása lett volna a Komlóssy József tagadhatatlanul dicséretes munkásságának."

Tisztségei a  MTCN adatai szerint: 1891-95 aljegyző,1896 aljegyző és állami anyakönyvvezető,  áll. 1897 alegyző és . tiszteletbeli főjegyző, 1898 tanácsos 1899-1918 tanácsos és  tiszteletbeli főjegyző.

1933-ban egy javaslat alapján Nagyvárad  volt magyar polgármestereiről -  köztük róla is - utcát kívántak elnevezni. A javaslat csak részben valósult meg -  Schall Ferenc utcát igen, de Komlóssy József utcát végül is nem neveztek el Váradon.[ERDÉLYI LAPOK 1933-06-21 ]