1398. febr. 14 én Zsigmond a Bereg megyei Makarya birtokot a Makarya -i oláhok vajdájának: György fiának: Gergelynek meg apjának: Györgynek és patruelis testvérének: Bayk - nak adományozza.... Az iktatásra kijelölt egyik királyi ember:  Wgron de Komlós. Ez a legelső adat a Komlósiak "homo regius"-i megbízásáról. Március 20-án  "  ...Lezthemer-i Péter, János Munkach-i várnagy familiárisa ura nevében ellentmondott, ezért a király deliberatio-jára hagyják az iktatást"

1398. Febr. 2.Zsigmond. a leleszi konventhez:." Vascilius podóliai herceg a maga meg frater-e: Tódor herceg nevében a Bereg megyei Sarkad falut, amelyet egykor tőle kaptak, Hosshomezew-i János fiának: Szaniszlónak  meg uterinus frater-einek (testvéreinek): Jánosnak, Péternek, Györgynek és Bagdan-nak valamint örököseiknek adta Szaniszló szolgálataiért. [A Hosszúmezőieket később Dolhaynak nevezik - itt is tettenérhető, hogy még a családnevek kialakulásának és tartós rögzülésének idejében vagyunk].  Az adományozást Vascilius herceg kérésére ő is megerősítette, ezért megparancsolja nekik, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétébe a királyi emberek egyike a szomszédok és a határosok jelen­létében vezesse be őket azokba, majd iktassa részükre az őket megillet jogon; az esetleges ellentmondókat idézzék ad terminum competentem a királyi jelenlét elé; a konvent ugyanoda tegyen jelentést. Kijelölt királyi emberek: Johannes f. Maksem de Kysfalw a, Georgius f. Valentini de Bilke, Nicolaus de eadem, Dragus f. Serechin de Lipse, Ugrón f. Torpa de Komlós."  Itt jelentkezik először az az ellentmondás, miszerint Sarkadot mind a Komlósiak, mind pedig Koriatovics Tódor adományul kapta volna -ami a későbbiekben a fél komlósi birtok elvesztéséhez vezetett.( Megjegyzendő, hogy Koriatovics Tódor Zsigmond királynak nagybátyja volt - ami  a jogvitában mindenképpen  rontotta a Komlósiak esélyét )


1408-ban testvérével (Egyed-A005) együtt emel panaszt Zsigmond király előtt Koriatovics Tódor herceg hatalmaskodásai ellen, aki Komlós, Kövesd, Sarkad, Nyiresfalva és Medencze helyiségeket elfoglalta tőlük; Ugrin fiát, Miklóst pedig a munkácsi várban fogságba vetette, mert a Komlósiak nem akarták elismerni a munkácsi vár fennhatóságát:

1408. Jún. 8. (Bude, 6. die penths.) Zs. a leleszi konventhez. Elmondták neki Komlos-i Mihály fiai: Ugrin és Egyed, ez Ugrin fiai: Miklós és János meg Egyed fia: Simon nevében, hogy Tódor munkácsi herceg múlt év pünkösd előtti szerdán (máj. 11.) az ő Komlos-i házukra törve Miklóst ártatlanul elfogta és egy évig fogságban tartotta, valamint öt jó, 200 új forintot érő lovukat elvetette és elvezettette; Komlós és Kwesd nevű birtokaikat elfoglalta potentia mediante az ő igen nagy kárukra; ezért megparancsolja nekik, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a királyi emberek egyike vizsgálja ki a panaszt, majd idézze őket a királyi jelenlét elé ad terminum competentem, a köztük függő per ne legyen akadály; a konvent ugyanoda tegyen jelentést. Kijelölt királyi emberek: Franciscus de Pethlend, Danch de Hethen, Michael, Georgius, Gabriel, Andreas de eadem, Michael, Gregorius de Darouch

Papíron, hátlapján a záró középpecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. lt., Acta a. 1408-5. (DF 220439.) - A hátlapján konventi feljegyzés és félig kész fogalmazvány, amely szerint Pethlend-i Ferenc királyi ember és Jakab fráter diák suo modo in Beregh elvégezte a feladatot és Margit-nap utáni hétfőn (júl. 16.) Dada birtokon megidézték Tódor herceget Jakab-nap nyolcadára a királyi jelenlét elé; köztük függő per nem lévén akadály; datum 3. die. (júl. 18.)

. A foglalás ügyében később perre is sor került, aminek a vége az lett, hogy Komlóst és Kövesdet visszakapták ugyan, de Sarkadot, Nyiresfalvát és Medenczét elveszítették. A per arra utal, hogy a Komlósiak jogállása vitatott lehetett, hiszen a nemesek csak a királynak voltak alávetve, így a munkácsi vár fennhatósága csakis kenézként jöhetett szóba. Ugyanakkor sok forrás utal arra, hogy  Zsigmond Koriatovics un. Podoliai Hercegségét mindenképpen meg kívánta erősíteni, így az is elképzelhető, hogy a jogszerűséget e céljának alárendelte.E fölötti haragjukban Ugrin és fiai 1415-ben feldúlták a Dolhayak Négyforrás nevű birtokát (a Koriatovics szolgálatába szegődött Dolhayak valószínűleg ellenük tanúskodtak. A Dolhayak panaszára Perényi nádor vizsgálatot rendelt el ellenük.Koriatovics Vaszil – Tódor testvére - Sarkadot egyébként már korábban a Dolhayaknak ajándékozta)  Az ügyben a Dolhayak még 1417-ben is panaszt tesznek., ekkor még ő is  alperes. A per 1430-i. évi újrafelvételekor alperesként ő már nem, csak fiai szerepelnek - ekkor tehát már nem él.
A viszály a Dolhayakkal  mindenesetre már régebbi keletű volt, már 1413-ban  viszályba keveredett a Komlóson is birtokos Dolhay Szaniszló Komlósy Ugrinnal és fiaival. A  vitatott birtokrész valószínűleg leánynegyedként kerülhetett Dolhay Szaniszló kezére, akinek felesége Komlósy Ilona volt.(Ilona valószínűleg Ugrin testvére - de ennek nincs bizonyítéka.)
1414-ben az Atyha nemzetség Komlós és Salánk tulajdonjogát vitatva perel.Zsigmond a leleszi konventen keresztül felszólítja „Komlosi Ugrint és fiait: Miklóst, Jánost és Sandrinus-t, hogy valamely hiteles helyen készíttessenek másolatot a Komlós birtok határait leíró oklevelükről Atyha-i Péter fia: János, és ennek fiai: László és György számára, akiknek Salank birtokuk védelméhez van erre szükségük”. Az Atyhák azonban vélt tulajdonjogukat nem tudták okirattal igazolni. 
Ugrin személyneve délszláv eredetű, az eredetileg türk Onogur-ból származik jelentése: „magyar”. Később változott hasonulással Ugron-ra; mai alakja: Ugor. Korában viszonylag elterjedten használatos volt; az Ugocsa vármegye neve is egy Ugor nevű ispánról származtatható. Feleségének keresztneve ismeretlen, a Buth (Bud) a jelentős máramarosi birtokokkal rendelkező Dorman kenéz – később nemes – család leszármazottja volt. E házasság révén kerültek a vajnági birtokok a Komlósiak kezére.