Ha a birtokosnak nem voltak az ősiségi törvényének megfelelő férfi örökösei, kivételes királyi kegyként kérhette leánya(i) ún. fiúsítását. Ez azt jelentette, hogy
a király a koronára háramlási jogról lemondott, és hozzájárult, hogy
a kérelmező leányai ugyanúgy örökölhessék az ősi birtokot, mintha fiúk lennének. A fiúsítás azonban feltételes volt, és két esetben automatikusan hatályát veszítette:
- ha a kérelmezőnek a fiúsítási oklevél kiadása után törvényes fiú örököse született,
- ha a fiúsított lánynak később nem született fiúgyermeke. Ekkor a nagyapai birtok visszaszállt a királyra. (A fiúsított nő lánygyermekei javára nem volt lehetőség újabb fiúsítást kérni.)
(A beregi Komlósyaknál nem történt fiúsítás, de orosházi Komlósy Ferenc kapott ilyen oklevelet)