|  | |
|   | | A Komlóssy (Komlósy) család honlapja |    |
|
| Minilexikon | Osztatlan vagyonközösség, osztály Az apa és nagykorú fiai szokásosan együtt gazdálkodtak, az is előfordult, hogy az apa halála után sem osztották fel a testvérek a közös vagyont. Ekkor családi osztatlanságról, illetve testvéri osztatlanságról beszéltek. Ilyenkor is fennmaradt az egész család kollektív tulajdona. A közös vagyon kezelője (a család feje) az apa vagy a legidősebb fiú volt.
A családi vagy testvéri osztatlan vagyonközösség szabályai:
- a közös vagyon haszna közös volt, így a közös vagyont ért kárt is közösen kellett viselni.
- ha a közös vagyont veszteség fenyegette, az osztatlanság többi tagját, szükség esetén ismételt figyelmeztetés után bíróilag kellett meginteni, hogy a közös jószágot fenyegető kárt közös teherviseléssel hárítsák el − ha a bírói megintés sem segített, perrel lehetett kikényszeríteni a bírói megintés elhárításához szükséges anyagiak biztosítását.
- ha kár érte a vagyont, a tagok részük arányában viselték a terheket. Az önhibából eredő kárért egyedül az elkövető volt felelős.
- az osztályos atyafi az osztatlan közös vagyon felosztása előtt is megterhelhette saját osztályrészét, a többiekét azonban csak akkor, ha azok hozzájárultak, és a megterhelés a közös vagyon hasznára, azaz kizárólag a hasznos beruházások céljára szolgált.
Az osztatlan birtokközösség megszüntetésére az ún. osztállyal történt, ami az érdekeltek békés megegyezésével vagy bírói úton jött létre. Az alábbi esetekben az osztály a törvény erejével volt kikényszeríthető.
Az atya osztályra kényszeríthette fiait, ha a fiú:
- kezet emelt apjára;
- a hűtlenség kivételével, más bűncselekménnyel vádolta a szüleit,
- hadifogságba esett atyjukat nem igyekeztek kiváltani;
- a szülei élete ellen leselkedett;
- gonosz cimborák társaságában pazarló életet folytatott.
Ezekben az esetekben sem zárhatta ki az apa az ősi vagyonból a fiát, csupán arról volt szó, hogy az ősi vagyont fel kellett osztani, és a fiúnak ki kellett adni az őt megillető részt.
A fiúk kényszeríthették osztályra apjukat, ha az apa:
- az ősi vagyont pazarolta, el akarta idegeníteni;
- elhanyagolta a birtokát;
- kegyetlenül vagy ok nélkül gyakorolta fenyítő jogát;
- bűntett elkövetésére akarta kényszeríteni a fiát;
- teljes korú fiát házasságkötésében megakadályozta.
Az osztály alkalmából
- Az ingókat és az ingatlanokat leltárba foglalták, melybe csak a közös vagyon került. A család tagjait esküre is lehetett kötelezni, hogy a közös vagyonból nem titkoltak el semmit.
- Az ingókat, így a zálogbirtokot is a férfiak és nők között, egyenlő részben osztották meg. A fegyvereket és hadifelszerelést azonban a fiúk már az osztály előtt kivették a maguk részére.
- Az ingatlanokból általános szabályként csak a férfiak részesültek −az ingatlanokat annyi részre osztották, ahány osztályos volt. Az osztályrészeket ezután kisorsolták.
Az osztály jogkövetkezményei:
- Az osztályon átment birtok ősi birtokká vált. Ezzel az osztályosok kölcsönös öröklési jogot szereztek egymás örökrészére úgy, hogy ha valamelyiknek az ága kihalt, a többi testvér ágai örökölték az osztályrészt.
- Az osztályrész az osztályosok között elbirtokolhatatlan volt.
- Az osztályosok egymás iránt szavatossággal tartoztak. (Kötelesek voltak együttesen védeni azt a testvért, akivel szemben pert indítottak a közös vagyonból eredő osztályrészre vonatkozóan.)
- A szabályosan végrehajtott osztály, egy év eltelte után már csak per útján volt megváltoztatható.
|
| |
|
|
Aki látja a tegnapot, az tudja, hogy a mát a holnap fogja követni. Csak aki tudja, hogy a mát őseinek köszönheti, az érti, hogy holnap a gyermekeinek ma lesz; és ez az ő jövője. |