Határjárás, határkerülés (perambulatio)
A középkori gazdasági, közigazgatási és jogi hagyományokon alapuló eljárás, melynek során a birtoktestnek a végpontjait kijelölték, a határjelek védelméről gondoskodtak és rendszeresen megújították azokat. A középkorban birtokadományozáskor és -örökléskor a szóban forgó birtokot a szomszédok és hites személyek jelenlétében körüljárták, határpontjait megállapították. A határkijelölésekről, beiktatásokról és pereskedésekről a határjáró oklevelek tanúskodnak. A királyi ember jelenlétében az érdekelt/érintett felek egy birtok határait bejárják, a határjelek meglétét és helyességét ellenőrzik, és az aktus részleteit oklevélben rögzítik.