Birtokos a Bereg megyei Rákóczon. Utód nélkül halt meg, bár Mária révén ismert  "Temetési pompa..." genaológiája szerint  "a fiui ágon ez is deficiált", ami szerint azonban leánygyermeke talán lehetett.
Fiatal "alispánfi"-ként Rákóczi Zsigmondot familiárisaként szolgálta.1588-ban  Munkács várának egyik várnagya, 1593…1595 között pedig udvarbírója.1589-ben munkácsi várnagyként tanúkat hallgat ki bizonyos környékbeli erdők használata, illetve tulajdonjoga tárgyában.
1576-ban már házas, mert ekkor iktatják feleségével és sógorával egyetemben egy nemesi udvarházból és 11 telekből álló kálniki birtokába. A beiktatásnak 1580-ban Dolhay György ellentmondott. 1593-ban felesége és sógora halálával adományt szerzett a kálniki és benedikei birtokra, de ennek Halábory Péter ellentmondott. Albert  még ez évben el kívánta adni az új birtokait Thelegdy Jánosnak, de Halábory Péter  ellentmondása sikeres lehetett, mert 1597-ben birtokigényét viszavonta.
1588-ban tiltakozik egy nem azonosítható Komlósy Sándor(A069) birtokeladása ellen.
Rákóczi Zsigmond 1500 Ft ellenében  átengedi neki  a Bilkey Máténé Véssey Orsolyától vásárolt birtokot, így 1595-ben beiktatják a bilkei kúria és részjószágai, valamint a rákóczi és dobrókai puszta-lak birtokába. A Bilkeyek (Bilkey Gedeon és Bilkey  Bak Ferenc leánya, Krisztina) megpróbáltak ennek ellentmondani.

 A megyei jobbágyösszeírások szerint birtokai: 1599-ben a nem azonosítható Szabszonban 1 porta ,Komlóson 1 porta, Kövesden 1 porta, Halászfalván 4 porta, Beregsomban 2 porta ,1572-ben  Kálnikon  1,5 porta, 2 zsellér és 2 deserta (ház nélküli) porta  (itteni birtokai 1588-ra 1 portára apadnak), 
Ő az, aki Sebestyénnel(B001) együtt elhúzódó pereskedésben vitatja Zsuzsanna(A032) örökösödési jogát annak apja, Gáspár(A073) 1598-as halála után.
1600-ban "Taricska Máté keresztúri, Komlóssy Albert jobágya, negyven esztendős ember" tanúvallomást tesz a leleszi konvent előtt a Salánk, Bereg es Kovászó közt fekvő Szalva erdő használatáról: "Mikor ugy mond — az Szalva erdejére mentünk fáért, sehonnan senkitől sem követtük, sem Bereghről, sem Salánkrúl, hanem mindenkor Kovászórul...Szőke Tamás Újhelyi Miklós, jobbágya, negyven esztendős ember, megesküvén ezt vallja : Tizenkét esztendős gyermekkoromtól fogva — úgy mond — Czetthfaluról oda jártam Kovászóra és tudom, hogy Szalva erdeje mindétig én értemre háborgóban volt. Az salánkiak behajtották az bereghiek disznait, leverték. Azonképpen az bereghiek az salánkiak disznait, behajtották az Szalva erdejéről, leverték. Azonképpen az kovászóiak is behajtották az salánki disznókat, leverték. Mágócsy idejében is azonképpen háborgottak rajta és kergették egymás marháját." [ 1600 . május 2 . A leleszi convent tanuvallatása a Salánk, Beregh és Kovászó közt fekvő Szalva erdő használatáról.]

1602-ben Albert, Sebestyén és Gergely táblabírák.
Egy 1630. évi jegyzőkönyv informál bennünket második feleségéről: "Reszegey Bernát a Szatmár vármegyei Majtis faluban levő fél jobbágytelket vissza akarja váltani. A telek másik fele Újhelyi Annánál, vitézlő Komlóssy Albert feleségénél van zálogban. Újhelyi Anna szülei vitézlő idős Újhelyi János és Ákos Borbála, nagyszülei csepei Ákos György és Kidey Ferenc lánya, Anna,"
Fennmaradt 1631-ból klecsnői Horváth Ferenc végrendelete, melynek egyik hitelesítője Komlósy Albert munkácsi várnagy.

  A munkácsi vár egyik bástyáját „Komlósi-bástyának” nevezték valamikor. Elképzelhető, hogy Albert lehetett a névadó.

[...A császáriak kezére jutott munkácsi vár leltárában 1711-ben megmaradt bástyanevek: Küry-, Esztergályos-, Huszár-, Lakatos-,Giczi-, Komlosi-, Őrgróf, Szertár-, Vay-, Ádám-, Majorsági-, Kaszárnya-,Beregszászi-, Szöglet-, Mészáros-bástyák MUNKÁCS VÁRA Irta:Kassai Walter Anna.]

Lehoczky: Beregvármegye. monographiája: (a Munkácsi várban ) a Komlósy-bástyán 4 löveg volt...

- - - « ¤ » - - -