Hosszú életet élt, öreg korában verseket írogatott. Öreg korában a  család "Apó"-nak nevezte.
A Kárpáti Magyar Gazda 1931. jún. 7-i száma így méltatja munkásságát: "Szelídarcú,  halkszavú, áldott lelkű öreg magyar.Csak két év óta versel,mindenesetre nagy szorgalommal és határozott tehetséggel.Megénekel minden nemes érzést: a fajhűséget, a szeretetet, a barátságot. Élete apróbb eseményeiből is sokat versbe szed. Versei lelki gyönyörűséggel és épüléssel olvashatók."

Nefelejcs c. versének első szakaszai:

"Tó partján a kék nefelejcs
Szerény virág, nagyon
Fényes, cifra dámák között
Szemérmes hajadon.

Úgy bújik. Hogy ő is él,
Ne tudja azt senki,
Ne lássa más, csak a szellő,
Amely körüllengi."

Kár,hogy versei nem maradtak fenn...

A tiszakeresztúri temetőben családi kriptát építtetett.
Vegyes vallású házasságából született, és kis gyermekként meghalt Ilona lánya temetésekor a tiszakeresztúri református pap, csak 1000 korona ellenében volt hajlandó a harangot meghúzatni. Az eset  igen elegáns feloldását  mellékelt dokumentum tanúsítja.

1890-93 között a református gyülekezet gondnoka.
1894-ben egy országos gyűjtésben  Kossuth szobrára 1 Frt-ot adakozik.

 Az 1906-ban alakult Tiszakereszturi Hitelszövetkezet 9 tagú igazgatóságának tagja.

1906. évre a beregszászi kir. törvényszékre esküdtnek jelölik.
Egy 1925-ös és 1930-as jegyzék szerint: "(Tisza)keresztúrban gazdálkodó Komlósy Antal"