K.Jozefa második férje,házasságkötésük: 1876. július 10. Egynél több gyermekük volt, de nevüket nem ismerjük.
A Berettyóújfalu melletti Szentpéterszegen született. Apja Rácz Gábor, anyja Kis Zsuzsanna.

A 60-as években a debreceni evangelikus református kollégium tanulója volt. Jogász, újságíró,költő(1866-ban a Heckenast kiadónál „Bimbók és csalányok"c. verskötete, 1868-ban Nagyváradon 50 költeményét tartalmazó könyvecskéje jelenik meg.) Irodalmi tevékenysége az egész életét végigkíséri.

  Nagyvárad jegyzője, majd főjegyzője. A város képviseletében részt vett és koszorúzott Kossuth Lajos torinói temetésén.
Egyik megalapítója és 1871-től 1873-ig főszerk.-je a Nagyvárad c. politikai lapnak, 1875-ben pedig Dus Lászlóval egyik alapítója és főmunkatársa, 1887-től pedig főszerkesztője  a Szabadság c. napilapnak., mely megbizatából 1892-ben nagy elfoglaltsága miatt visszalép. Költeményei is ismertek. 1873-ban városi aljegyzővé választják:

" Nagyvárad városi aljegyzőjévé Rácz Mihályt, a »Nagyvárad« volt-szerkesztőjét választák meg, kitől lapunk is közlött néhány költeményt, főleg fordításokat." [ FŐVÁROSI LAPOK 1873-11-18]

1876-ban a szabadelvű Párt jelöltjeként főjegyzővé választják, mely állásból 1900-ban nyugalomba vonult:

" Rácz Mihály, Nagyvárad város főjegyzője, huszonhét évi szolgálat után nyugalomba vonult. A közgyűlés, amely nyugdíjazását kimondta, hosszas és derék szolgálatáért egyhangúlag kifejezte elismerését s érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta. Rácz Mihály, aki Nagyváradnak legnépszerűbb polgára s akinek a város fejlődése körül nagy érdemei vannak, mint hírlapíró és poéta is ismeretes. Éveken át szerkesztője volt a „Szabadságnak“ s bájos költeményei, amelyek önnálló kötetben jelentek meg, annak idején nagy feltűnést keltettek. Sal Ferenc lemondása után Rácz Mihály is pályázott a polgármesteri állásért s alig pár szavazattal kapott kevesebbet mint ellenfele. A nyugalomba vonult főjegyzőnek a város elismeréséről szóló jegyzőkönyvet ma nyújtották át."                  [ PESTI HIRLAP 1900-08-15]

Felesége halála után fél évvel  eljegyezte "Rácz Mihály, Nagyvárad város főjegyzője Szvoboda Mariskát, Szvoboda Mátyás felmérési felügyelő leányát Nagyváradon. " [ORSZÁG-VILÁG 1894-07-29] -de házasságkötésüknek nincs nyoma.

1897-ben indul a polgármesteri címért - de Bulyovszky Józseffel szemben alulmarad.1899-ben helyettes polgármesternek is írják. 1900-ban " Rácz Mihály Nagyvárad város főjegyzője, a ki mint közigazgatási tisztviselő 28 év óta szolgálja Nagyváradot s ez idő alatt a polgárság rokonszenvét és bizalmát kiérdemelte — mint lapunknak írják — bejelentette főjegyzői tisztéről való lemondását." [MAGYARORSZÁG 1900-05-24 ] Augusztus 5-én nyugdíjazását kérte- melyet elfogadtak.

Halálhíre:" Rácz Mihály, Nagyvárad városnak 30 éven át volt főjegyzője, ma este 64 éves korában szivszélhüdésben meghalt."[AZ UJSÁG 1909-01-30]

Egyes források születési dátumaként 1844. szept. 14-ét adnak meg, de ekkoriban Berettyóújfaluban  több Rácz Mihályt is kereszteltek.(A születési helyként megadott Szentpéterszeg Berettyúújfalutól 5 km-re fekszik.) Anyja halálhíréből azonban apja nevét ismerjük, ennek alapján keresztelési anyakönyve beazonosítható.

A Magyar Életrajzi Lexikon szócikke:

"Rácz Mihály (Szentpéterszeg, 1845 — Nagyvárad, 1909. jan. 29.): városi főjegyző, újságíró, költő. Jogot végzett a debreceni kollégiumban. 1869-től 1900-ig Nagyvárad főjegyzője, 1900-tól haláláig a nagyváradi kerületi munkás betegsegélyző pénztár ig.-ja volt. 1871-ben egyik megalapítója és 1871-től 1873-ig főszerk.-je a Nagyvárad c. politikai lapnak, 1875-ben pedig Laszky Árminnal és Dus Lászlóval egyik alapítója és főmunkatársa a Szabadság c. napilapnak. Jórészt az 1848 —49-es szabadságharc eseményeivel foglalkozó cikkei s tanulmányai a Nagyváradban jelentek meg. — F. m. Bimbók és csalányok (költemények, Pest, 1867); Ötven költemény (Nagyvárad, 1868); Hárfahangok (versek, Nagyvárad, 1874). — írod. Nagy Márton: Régi nevek — régi regék (Nagyvárad, 1927)."