1901- től a munkácsi állami gimnázium tanulója, utolsó tanévét és érettségi vizsgát azonban a budapesti Református Főgimnáziumban teljesítette. Személyi adatait egy itt bemutatott hirdetmény jól tartalmazza:
"A munkácsi állami főgimnázium igazgatósága az 1906/7. tanév folyamán a következő bizonyítványmásodlatokat állította ki: .: Komlósy Bertalannak, született 1888. szeptember 8-án Zsófiafalván, ev. ref. vallású, 1904/5. június 7., IV. osztályról, 287/1907. szám alatt kelt és állítólag elveszett eredeti bizonyítványa helyébe:". [ HIVATALOS KÖZLÖNY 1907-08-01]
1911-ben Kassán közigazgatási vizsgát tesz, majd Miszticén segédjegyző, melyet katonai szolgálata után feladott álláshirdetése is tanúsít: "Okleveles, 6 év óta működő egyén mint megválasztott segédjegyző, oly helyen keres alkalmazást, a hol a megválasztása azonnal megtörténik s a hol a nyugdijviszonosság Beregmegyével megvan. Czim: Komlósy Bertalan, Miszticze (u. p. Bilke, Beregm ." [MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 1917-09-23 ]
1911-ben a honvédségi gépjárművek kezelésére szervezett tanfolyamon vett részt .1912-ben Szatmárnémetiben honvéd önkéntesként altiszti vizsgát tesz, címzetes őrvezető.1913. évi január hó 1-ével kinevezik tartalékos hadapródnak: a munkácsi 11. honvéd gyalogezrednél; 1915-ben előléptetik tartalékos hadnaggyá, majd ténylegesen be is vonul, hiszen ez év augusztusában az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül I. osztályú ezüst vitézségi érem kitüntetésben részesül. A kitüntetés indoka egy a család által beszerzett hivatalos információ szerint: "1915-05-02-án a 11. sz. honvéd gyalogezred tartalékos zászlósaként Wiatrowkánál végrehajtott rohamban , 1915-05-04-én pedig a 307. sz magaslat elleni támadásnál tüntette ki magát, mint szakaszparancsnok..." Egy I. vh. veszteségi lista(1915./5./ 19.) Komlósi Bertalan tart. gyalogsági hadnagy sebesüléséről számol be (azonosítók: 1888 Zsófiafalva). Előléptetése és kitüntetése összefügghet a sebesülésével.
1919-ban a máramarosszigeti Református Gimnáziumban jogtudományi államvizsgát tett.
Nagyrákóczon volt jegyző.Kárpátalja cseh megszállása után nem tett hűségesküt, ezért önálló ügyvédi praxist nem folytathatott, ügyvédbojtárkodott. Magyar érzelme miatt le is tartóztatták, s szinte agyonverték.1921-ben egy sorstársa így ír:
Én, mint llosva község jegyzője, 20 éven át teljesítettem szolgálatot a nép és felettes hatóságaim teljes megelégedésére s ennek dacára állásomból minden indokolás nélkül elbocsátattam s bár 1919. december hava óta lesem az esetleges pályázat hirdetéseket s bár eddig mintegy öt rendbeli kérvényem fekszik hol a Kormányzó Ur, hol pedig a Civilní Správa asztalán, sőt szorult anyagi körülményeim dacára már személyesen is kilincseltem az Alkormányzó Ur ajtaján, a mai napig egyetlen pályázati hirdetést nem olvastam s a mai napig egyetlen kérvényem elintézést nem nyert, holott magamat benszülöttnek tekintettem. De hát nem csak én vagyok ezen egyedüli szerencsétlen furulyás. mert hát Almásy Tivadar beregszászi születésü beregkövesdi, Sándor István bátyúi születésű, ilonczai, Komlosy Bertalan őrhegyaljai, (podheringi) születésű, miszticzei, Csucska Andor bilkei jegyző kollegáim szintén az enyémhez hasonló sorsban részesültek...Kérném Kedves Alkormányzó Ur! miként lehetséges az, hogy a munkácsi, mezökaszonyi, nagyszőllősi főszolgabirák a régi kipróbált erőket, mint jegyzőket nemcsak hogy megtűrik, de még portálják is és miért kellett a felvidéki járás hét jegyzője közül hatot elmeneszteni ?
[RUSZINSZKÓI MAGYAR HÍRLAP 1921-03-08]
.
1923-ban kérelmére:" A m. kir. belügymniszter Komlóssy Bertalan 1888. év szeptember 8-ik napján született okleveles jegyző kérelmére igazolta, hogy a nevezett az időközben megszűnt kassai községi közigazgatási tanfolyam vizsgabizottsága előtt az 1900. évi XX. t.-c. 1. §-ában megállapított községi közigazgatási vizsgát 1911, évi julius hó 7-ik napján letette és képesittetett"
1924-ben közigazgatási tanácsosnak jelölik, de nem kapott támogató szavazatot.
1928-ban az Országos Kereszfényszociális Párt ilosvai járási jelöltje: Komlóssy Bertalan elb(ocsátott). jegyző, Ilosva
Felvidék visszatérte után 1939-ben Oroszvégen, majd Toronyán, 1941-ben Beregkövesden, 1942-44-ben Nagyrákócon jegyző. 1939-ben toronyai körjegyzőként a TURISTÁK LAPJÁ-ban a vidék turizmusáról és az elhelyezési lehetőségekről ír.
Halálának körölményeit dédunokája így közli: "Bertalan azért halt meg kb. 1945-46-47 körül mert bejöttek az oroszok és mindenüket elkobozták, a puskáját nem akarta átadni nekik, de ők megtalálták és a saját puskájával szinte agyonverték, és egy kis idő múlva ennek következtében meg is halt . ..."
2018. szeptember 8án posztumusz vitézzé avatták.
|