Valószínűleg őt említik 1802-ben komlós-i lakosként a máramarosszigeti református kollégium  diákjának.

Bálint(F012) keresztapja. Meglehetősen sok perben említik, bizonyára izgága alak volt.

1807-ben anyjával együtt  erőszakosan elfoglalt egy földet  egy K. György özvegyétől, Lipcsey Veronikától, aki a megyétől jogai visszaállítását kérte.

1811-ben követeléssel lépett fel egy elbocsájtott kocsisával szemben, aki vemhes kancáját bosszúból összeverte.

1812-ben ifj. Zsigmond(B032) kérte  Antallal szemben birtokba visszahelyezését a tőle elfoglalt földön. Ugyanebben az évben kérte közte és fivérei között a fiági vagyon felosztását.1813-ban  ifj. Zsigmond és neje garázdaságért jelentik fel.

1812-ben a  Napoleon elleni nemesi felkelésben való személyes részvételre  "kövérsége miatt alkalmatlan"-nak találták, ezért a vármegye 5 Ft 30 krajcár hozzájárulási kötelezettséget állapított meg számára.

1813-ban nagybátyja id. Zsigmond (E001) nemesi jogai megsértése miatt perelte, dea bíróság felmentette. Az ügy előzménye az volt, hogy Zsigmond kondása megverte az ő kondását, mire ő több jobbágyával jelent meg elégtételt venni.

1815-ben elveszített egy birtokpert K. Menyhért (E004) ellen, de a végrehajtást karhatalommal kellett ellene foganatosítani.

1820-ban a beregszászi vásárból jövet megpofozott egy bárdházi sváb legényt, akinek többen a védelmére keltek, és Antalt feleségével együtt jól elverték. Antal pert indított, ahol a verekedőket megbüntették.

Perelt a gróf Károlyiak ellen is, a képviseletével Lászlót (E002) bízta meg.

1823-ban Ilosvay Menyhérttel perel rétje jogtalan lekaszálásáért.