Az ismeretlen származású Erzsébet (X 304) férje. Szülei: urai Uray Gáspár szatmári szolgabíró és nagykereki Kerekes Ágnes.Fennmaradt apja címeres pecsétje: ( Uray Gáspár, 1649. Kende levéltár) [ Magyar Családtörténeti Szemle 1938] A csengeri református egyház lelkésze és főkurátora volt.

A Magyar Családtörténeti Szemle 1941. számából:
 Urai Uray Gáspár családja és kapcsolatai.
...Uray Gáspár 1789-ben 68 évesnek mondja magát, 1792-ben, mikor meghalt a csengeri református egyház anyakönyvében 72 évesnek jegyezték be, tehát 1720-ban vagy 1721-ben születhetett. Felesége Komlósy András csengeri református papnak a leánya, Komlósy Erzsébet volt. így jutott közeli rokonságba a híres akadémikus pappal, aki Németiben volt tanító-tanár, de 1746-ban a németi és a szatmári főiskola egyesülése miatt hivatal nélkül maradván Csengerbe jött lelkésznek 1749-ben. Csengerben volt pap 1773-ig. 1765ben egyházmegyei asszesszor lett, 1767-ben egyházmegyei helyettes jegyző, 1772-ben pedig az egyházmegye rendes jegyzője. Csengeri papsága idején mint jeles papot emlegették. Csengerből 1773-ban Sályiba ment lelkésznek s ott lelkészkedett 1785-ig, haláláig. A sályi egyházban feljegyezték róla, hogy «igen tudós, de a korhelységre vaíó hajlandósága miatt gyarló ember volt». Komlósy Erzsébet és Uray Gáspár házasságából származó 6 leányról van tudomásunk, akiknek leszármazottai ma is élnek Csengerben.
Uray Gáspár buzgó református ember volt s a csengeri református egyházban a főgondnoki tisztséget ő viselte 1777-től 1786-ig. A református egyház kegyszerei között ma is megvan az a szép cinkanna, melyet űrvacsorák kiszolgálására adományozott. Ez a felírás olvasható rajta: «Uray Gáspár Komlósy Erzsébet anno 1766.»
 1789-ben szeptember 22-én a következő érdekes iratot készítette a csengeri «feltser» háza építése ügyében. «Alább írt M. Csenger Városának lakosa Ns Uray Uray Gáspár 68 esztendős, jól tudom, hogy azon hely, mellyen mostani Csengerbe a Feltser háza vagyon építve, mindenben a Kastélyhoz (a hajdani Melith-kastély ) valónak tartatott lenni, sőt gyiimöltsös s virágos kertnek is értem lenni. Azonn Kastély hely pedig minden hozzá való appertinentiáival Tettes Szuhányi László úrtól biratott, mostan pedig fiának Tettes Szuhányi János úrnak birodalma alatt vagyon. Elpusztulván pedig azonn kertnek kerítése, bizonyos Korka, Patája, Farkas vagyis Görbe, Vak Mihók nevű örökös jobbágyi (cigányok) laktanak rajta, kik is mindétig a Tettes Szuhányi uraknak szolgáltak. Hallottam azonn idöbenn azt is midönn a Feltser háza azonn kert helyre építtetett, hogy az Tettes Szuhányi László úr engedelméböl lett, és építtetett a Tettes Ns Vármegyétől. Erről, ha szükség úgy hozná magával hitet is le tenni kész vagyok.» ....