Nem a beregi, hanem talán a hosszúmezői ágból származik, de lehet nem nemes eredetű is.( Életkorban egybeesik Sándor-A069-cel)
Katona,  egykori thökölyanusból lett a török háborúban császári hadnagy. 1863-tól állt Thököly szölgálatában, egy ekkor kelt fizetési/juttatási elszámolás hadnagyként említi: "Komlósy Sándor gyalog hadnagyunknak kezdeték esztendeje die 1. Jan. Anno 1683. Készpénz-fizetése fl. 50. Posztó remek uln. 6. Búza Cass. cub. 8. Bárány nro 6. Artánya nro 2. Két hordó bora, nro 2"  Ugyanerről szól Dr. Bruckner Győző:Gróf Thököly Imre késmárki udvartartása c. írásában is [Közlemények Szepes vármegye múltjából]: 

   "A késmárki várkastélyban volt gyalogos és volt lovas testőrség....Komlósy Sándor gyalog-hadnagy és Kárpit Pál „kis hadnagy“ is az udvari gyalogcsapat vezetői voltak; fizetésük 50—60 frt és cipó, búza, posztó; bor az előbbinek két hordóval járt és még 6 bárány és 2 ártány is. ...ˇ"

1682-ben elfogatta Sárosy Sebestyén munkácsi tiszttartó, minthogy a munkácsi várba beszállítandó eleség behajtása körül hanyagul járt el.
1685-ben bejut az osztrákok által ostromolt, Zrínyi Ilona által védett   munkácsi várba. „ Az 1685 őszére egyre csökkenő létszámú kuruc katonaságból pl. valóban csak egyedül Komlóssy Sándor főhadnagy gyalogseregéről tudjuk biztosan, hogy Thököly kíséretében volt október 15. előtt, és sikerült bejutnia Munkácsra. Erről maga Komlóssy így vallott egy 1689. május 29-én, Munkácson írt elismervényében: „En, minekutánna Thököli Uramot az Török megh fokta volna, onnan el szélyedvén győttem az töb említet Thököly Uram adhaerensivel Máramarosban, ott Miltósághos boldogh emlékezető Károlyi László Uram eő Nagysagha Kegyelmes Urunk eő Felséghe Szatthmári Hadaival fél vérvén bennünk; az hol is minden paripáimtul megh fosztattam, bujdosóban esvén, ugyan azon éjjel akattam Nemzetes s Vitézlő Dolhay György Uramra eö Kegyelmére." Csapata élén Komlóssy valóban bejutott a körülzárt Munkács várába, és Dobay Zsigmond naplója szerint 1686. március 9. estéjén Zrínyi Ilona megbízásából ő ment követségbe az Erdélyben tartózkodó Thökölyhez, ahonnan csak május 17-én tért vissza." [HADTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK 120. évf. Kincses Katalin Mária : SZIRMAY ANDRÁS FELJEGYZÉSEI 1680-1713.]

1689-ben Várad törökök elleni védelmére Feketetábor védelmével bízzák meg ( 40 huszárral, 150 talpassal és 100 hajdúval).   Komlósy a Körös melletti palánkot a  magyar hajdúkkal megerősíttette. Egy hónap múlva az ellene szervezett török támadást  sikeresen elhárította és visszaverte.

1690-ben Lipóttól armális nemességet kapott, melyet1690. december 25-én Beregszászban hirdettek ki. (lásd főlapon: "Egyéb címerek") ; nem egyértelmű azonban, hogy ez meglévő nemesség mellé adományozott címer, vagy tényleges nemesség-adományozás.

1691-ben  50Frt-ért  zálogba vett egy bródi jobbágytelket  Ilosvay Györgytől.

1703-ban a császári Gombos-huszárezred kapitányaként csatlakozott a szabadságharchoz*, és lett alig egy év múlva Rákóczi ezereskapitánya. Nagy szerepe van Erdély védelmének megszervezésében a zsibói csatavesztés után. 1707-ben Rákóczi az északkeleti megyékbe küldi a rablók ellen; 1710-ben kővári kapitány. A fejedelemtől szolgálatai elismeréseképpen Dávidházán birtokot kapott.
1705. július 28-án Dobozi István debreceni főbíró levélben sür­gette Károlyit, hogy nevezzen ki egy jó parancsnokot a váradi ostromzár élére, különben „kevés progressuse lészen a hadaknak". Az elmúlt napon ugyanis, déltájban „az váradiak, vagy mint né­melyek beszéllik, Váradra élést hozó ráczság kicsapván", rajtaütöttek Komlósi Sándor kuruc ezereskapitány katonaságán. Komlósi sorsáról a főbíró nem tudott biztosat írni, bár némelyek sze­rint gyalog sikerült elmenekülnie a rácok elől.

Lehoczky Tivadar: Beregvármegye monographiája: " 1716. nov. 25. kelt okmány szerint Komlósi Sándor (ki írni nem tudván, keresztvonást tett) a Komlósi-féle részeket Dávidházán, melyet Klobusiczky Gáspár Komlósi Ferenc özvegyétől 200 Frt-ért szerzett, és neki átengedett, ugyanennyi forintban neki elzálogosítá " ( Az írni nem tudás  megerősíti feltételezést, hogy személye nem azonos Sándor-A069-cel, mert a beregi Komlósyak ekkor már gyakorlatilag mind iskolázottak voltak. A szerzett birtok viszont eredetileg Ferenc-B016 , esetleg felesége Becsky Mária családi birtoka volt.) Az 1724-es urbarialis összeírásban Komlósy Sándor volt birtokaként említve 7 jobbággyal  Klobusiczky Menyhért(Melchior) tulajdonának írják.

Ilosvay Borbála, Unghváryné 1720 körül zálogba adta dávidházi részjószágát Komlósy Sándornak. (Petrovay Turul 1896-4-  A  zálogba adás valószínűleg közvetlenül Sándor halála előtt történt.)Az 1724. évi összeírás Dávidházán Komlósy Sándor volt birtokait adománybirtokként Klobusiczky Menyhért  tulajdonaként írja le. Ez azt bizonyítja, hogy utód/örökös nélkül halt meg. Lehoczky a fiának véli  Tamás(X)-t, de ez esetben Tamás még az apja előtt meghalt.

Zachar József:"Császári hadimúlttal Rákóczi seregei élén" szerint :
" Komlóssy Sándor beregi nemes, Thököly híve, 1704 elején ezereskapitány Erdélyben. Nagy szerepe van Erdély védelmének megszervezésében a zsibói csatavesztés után. 1707-ben Rákóczi az északkeleti megyékbe küldi a rablók ellen; 1710-ben kővári kapitány. "

THöKöLY IMRE NAPLÓI, LEVELESKÖNYVEI, ÉS EGYÉB EMLÉKEZETES IRÁSAI. KOZLI THALY KÁLMÁN. második kötet BUDAPESTEN, 1873.
THÖKÖLY UDVARTARTÁSA. 1683.
Conventio Egregii Samuelis Jenei, certorum Peditum Aulicalium Nostrorum Ductoris, cujus Annus incipit die 1. Jan. 1683.
Keszpiz-fizetese fl. 100. Angliai poszto uln. 7.
Egy szolgajara szokas szerint praebenda, ket lovanak szena, abrak, avagy p&iz. Komlosy Sandor gyalog hadnagyunknak kezdetek esztendeje die 1 . Jan. Anno 1683. 

1705 dec.3 Szaniszló  Rákóczi hadiparancsa Komlóssy ezereskapitánynak: Megbízza Belényes és Sebesvár védelmének megszervezésével.Majd Szurdokról január 3-án jelenti Rákóczinak Károlyi, hogy Kalotaszegről érkezett hír szerint Komlóssy Sándor alezredes serege felmentette Belényest az ostrom alól, sok ellenséget elejtett és három mértföldnél tovább kergette.