1416-ban, 1417-ben és 1419-ben királyi ember.

1410-ben Komlósi János és Vajnági Bud átengedik Técsőpataka birtokát az Irholciaknak.(1410. junius 27. Buda. Zsigmond király igazoló levele hogy Komlósi Ugrin fia János és Vajnági Dormán Miklós fiának Mihálynak fia Bud, testvéri szeretethői Tatulnak(Tatamérnak) Irholczi Mihály fiának és testvéreinek Péter, István, János és Sztánnak adták örök joggal Técső pataka birtokát, ugyanannak vize két részével és a néhai Dorman telkeivel, eltekintve attól, hogy azok a király rendeletéből Perényi Péter főispán által tartott megyei közgyűlésközgyűlésen nevezett János és Bud javára lettek megítélve.     Dormán>>Demjén)

1411-ben ellentmond Dolhay Szaniszló, János, György és Bogdán  Sarkad,Románpataka, Dolha, az ottani vám és Kukhavasa birtokába való beiktatásának. Minthogy Dolhához és Kukhavassához a Komlósyék igényt nem tarthattak, ellenmondásának csak az lehetett oka, hogy neje a Dolhay családból származott ( vagy Dolhay Sándor, vagy pedig István vajda leánya volt.), de ez az ellentmondás már az 1417-es per előtörténete is lehet.
1414.szeptember 6-án  Garai Miklós nádor előtt Kystarnoch-i János fia: István és Bereck fia: Jakab (proc. Lezthemer-i Mathius fia: János) elismerik, hogy 250 dénárral tartoznak Komlos-i László fiának: Jánosnak, és vállalták, hogy tartozá­sukat Mihály-nap nyolcadán megfizetik, különben perbe lépés előtt fizetendő, a tartozás kétszeresét kitevő bírság sújtja őket.

1416-ban Pósaháza-i János fia: István a Bereg megyei ’Zalka’ (Szálka;Tiszaszálka)-i birtokvitájában eskütársak többek között „Egyed fia: Illés”, valamint „Komlos-i Sándor és János”(Ugrin fiai)

1417-ben egy több évtizedes pereskedés indul a Dolhayakkal. Dolhai Szaniszló egy  átírt oklevélre hivatkozva kísérli meg Komlós és Sarkad közötti birtokhatárt  saját javára megváltoztatni:

1417.Jún. 9. (Bude, 40. die oct. Georgii) Garai Miklós nádor [levelébe] foglalja Rozgon-i Simon országbíró privilégiumát, amely a Dolha-i Szaniszló és Komlos-i Vgrinus fia: Miklós között Sarkad birtok határainak rectificatioja miatt folytatott perben átírta a leleszi konvent 1375. jún. 22-i oklevelét arról, hogy Tyodorus dux de Mukach-nak (Koriatovics Tódor) Sarkad-i György ellen Beregh birtok határainak rectificatioja miatt indított perében Lajos király parancsára kijelölték Beregh birtok határait - többek között - Komlós birtok felől. (A királyi emberek között volt Miklós mester királynéi protonotárius.)
Mai  tudományos vélemény szerint az átírt 1375. évi oklevél hamis, mert Koriatovics Tódor her­ceg csak 1395-ben jött az országba.
 Ezt közvetlen megelőzően 1417. április 24-én Perényi Péter országbíró vizsgálatot rendel el Dolhai Szaniszló és fiai László és Mihály panaszára  Theodor munkácsi herczeg özvegye és Komlosi Ugrón, valamint fiai ellen [Ugrón de Komlos, Nicolaus, Ioannes, Mathias et Sandrinus fily eiusdem ], kik fegyveres erővel elpusztították Románpataka és Négy forrás birtokokat, s a jobbágyokat onnan elkergették.

NN
Még ugyanazon 1430-dik évben pert indított ellenük Komlósy János, valamint Sándor, Imre, Simon és András Kövesd nevű pusztájuk, a komlósi határból tíz ekényi föld és egy nagy erdőrész elfoglalása s új határhalmok hányatása miatt,de ezzel meg nem elégedve, ők is erőszakhoz nyúltak és elfoglalták Sarkadot (lásd alább), ennek birtokába azonban a Dolhayak 1433-ban visszahelyeztettek. Folyik a perlekedés még tovább is; egy 1447-iki levélben olvassuk, hogy Komlósy János panaszára Dolhay Ambrus a szentmihályi nyolczadra idéztetett, de hogy mi okból, az nem tűnik ki az idéző levélből.

1430. június 25.Garai Miklós nádor a leleszi konventnek. A nádor bírói széke elõtt 1423. január 13-án Dolha-i János fiai: Szaniszló, György és Bodgán bemutatták Zsigmond király 1423. január 7-i parancsát, amelyben a bemutatók, mint felperesek és Ugrin fiai: János, Sándor, Imre és István mint alperesek között az elõbbiek Bereg megyei Sarkad, másként Fedeles, s az utóbbiak Komlos possessiója közötti határok miatt folyt s már ítélettel lezárt perben újrafelvételt rendel el. Az új ítélet így hangzik: A felperesek mutassák meg Sarkad Komlos-tól elválasztó határait, azután tegyenek 12-ed magukkal "földre" esküt e határok valódiságára és a vitás 4 eke föld Sarkadhoz tartozására; ha az esküt leteszik, akkor legyen övék a 4 eke föld, ellenkezõ esetben az Ugrin fia János alperes Komlos possessiójához csatoltassék. Bemutatták a perben a leleszi konvent 1375. október 21-i privilégiumát Garai Miklós nádor 1417. június 9-i átírásában.
1423.Okt. 19-én Miklós leleszi prépost oklevélben jelenti Garay Miklós nádornak, hogy " megállapította a Dolhaiak Sarkad más néven Fedeles és Komlós birtokainak határait",de a Dolhayakkal való pereskedés még évtizedekig folyik. 1425. március 3-án Garai Miklós nádor Dolhai János fia Szaniszló és fíivérei György és Bogdán ismételt kérelmére meghagyja a leleszi konventnek,hogy a bereg vármegyei és Komlósi Ugrin fia János tulajdonát képező Komlós birtok, továbbá a Dolhaiak Sarkad másnéven Fedeles birtoka közt a határokat igazítsa ki és eljárásáról tegyen jelentést.1431. augusztus 15.-én Miklós leleszi prépost és konventje Garai Miklós nádor ítélet levele alapján Pazonyi Bereczk mester királyi emberrel együtt a Dolhai Szaniszló, Bogdán és György beregvármegyei Sarkad máskép Fedeles és Komlósi Ugrin fia János Komlós birtoka közt a határt megállapítja és annak helyességére a Dolhaiak tizenketted magukkal esküt tesznek.
Az ítélet most a Komlósiaknak nem tetszett, mert 1433. november 12-én Zsigmond király Dolhai Szaniszlónak Komlósi Kormos János, továbbá Komlósi Ugrin fiai Szandrin( Sándor), Imre és János(ez névismétlési hiba!) és Komlósi Egyed fiai Simon, Éliás, András és Pál elleni ama panaszára, hogy ezek az ő beregvármegyei Sarkad birtokának azon határait, amelyet a leleszi konvent Garai Miklós nádor itéletlevele alapján Pazonyi Bereczk nádori emberrel együtt megállapított, lerombolták és Dolhai Szaniszlót házából kirekesztették. Bereg vármegye közönségének meghagyja, hogy ez ügyben vizsgálatot indítsanak és Szaniszlót panasza igaz volta esetén a tőle elfoglalt fö ldekbe visszaiktatni és a Komlósiak támadása ellen megvéden tartoznak. Ennek következtében 1434.jan.26-án Ardó faluban, Bereg vármegye törvénykezési helyén, Barlabási Vince alispán, Bulcsui Kónya fia Péter, Hetei Benedek, Óbégány Jakab fia Miklós és Kerepeczi Miklós szolgabirák és más megyebeli nemesek, továbbá a felek, Dolhai Szaniszló és a Komlósiak jelenlétében Nagybégányi János fia Gergely,Kelecsényi  András, Borsvai Kántor Ferenc, Kerepeczi Barnabás  és János és más beregvármegyei nemes Szaniszló panaszait igazaknak vallották, ennélfogva Sarkad határait helyreállította és a Komlósiak által elfoglalt föld birtokába Szaniszlót visszaiktatta. folytatásképpen 1434. május 26-án Pálóczi Mátyus országbíró Dolhai Szaniszló kérelmére átírva Zsigmond királynak 1433. november 12-én Budán és a leleszi konventnek 1434. január 26-án kelt oklevelét, meghagyja a leleszi konventnek, hogy Komlósi Kormos Jánost, Ugrin fiait Szandrint, Imrét és Istvánt, Egyed fiait Simont, Eliást, Andrást és Pált, Dolhai Szaniszló ellen a királyi kúriába idézze meg.

1417-ben más ügyben is volt a Dolhayakkal összetűzés:  Dolhay Szaniszló és fiai  beperlik  Jánost:,,mert "Wgrinus fia: János Makaria nevű birtokukra jőve, ott rokonukat: Merche-t kaszálás közben kegyetlenül megverte, javaiból kifosztotta és ottani jobbágyaiknak több juhát elhajtotta". . Utóbb valószinűleg kiegyezett a Dolhayakkal, s az okozott károk és a hosszas per költségei fejében adott át nekik négy ekényi földet a komlósi határból, a mi ellen Komlósy Miklós fiai Tamás és Gergely, Sándor fiai Imre és Márton, valamint Egyed fia Simon  óvást emeltek .

A Komlósiak később, 1430-ban perlik a Dolhayakat, mert azok a négy ekényi föld helyett tíz ekényit (kb. 1500 hold) és egy nagy erdőrészt foglaltak el. Ezzel egyet nem értve azonban a Komlósiak is erőszakhoz folyamodtak, és elfoglalták a Dolhayak sarkadi birtokait. Ennek birtokába a Dolhayak ugyan 1434-ben visszahelyeztettek, de 1447-ben is olvasni arról, hogy Komlósi János panaszára Dolhay Ambrust megidézték.
 
Édesanyja hozományát, a vajnági és ujbárdi birtokok felét Viski Orosz Jakabnak elzálogosította.

Leszármazóiról nincs információ, de arról sincs feljegyzés, hogy birtokai más Komlósiakra szálltak volna.