1412-bem indította Koriatovics Tódor a Komlósiak ellen azt a pert, mellyel a munkácsi vár jobbágyaivá kívánta őket minősíttetni:

Júl. 2. (Bude, in visit .) Zsigmond. a leleszi konventhez.: Illustris principis domini Theodori ducis Podolie avunculi nostri panaszából értesült, hogy a Mukach nevű várához tartozó Komlós és Kwesd birtokokat Komlos -i Vgrinus fia: Miklós és más ottani nemesek a magukénak állítva, azokra Rozgon-i Simon országbíró által Bereg megye közgyűlésén a maguk számára megerősítő oklevelet állíttattak ki, amelynek erejénél fogva őt perbe vonták, per completiones terminorum a birtokot megnyerték, és az országbírói ítélet értelmében most be akarják magukat iktattatni. Mivel a megerősítő oklevelet, amelynek erejénél fogva a fenti nemesek a birtokokat a magukénak állították, valamint az e tárgyban kelt valamennyi oklevelet személyesen akarja felülvizsgálni, a várhoz tartozó Komlós és Kuesd birtokok iktatásához ne küldje ki megbízottját, hanem idézze meg a Komlos -i nemeseket az ügyre vonatkozó összes oklevelükkel együtt személyes jelenléte elé — bárhol tartózkod jék is — Szt. Mihály nyolcadára. .

1416-ban Dolhay Szaniszló 50 márka kártérítésre pereli Miklóst és testvérét Jánost, mert nem tartották be azon egyezséget, melyet a Dolhayak 70 sertésének elhajtása és két emberének fogva tartása miatt választott bírák előtt kötöttek.
 1417. jun.9-én a Dolhayak átíratják Koriatovics Tódor 1375. jún. 22-i oklevelét, melyben Komlós és Sarkad közötti birtokhatárt jelölik ki. Az újkori vizsgálatok azonban kiderítették, hogy az 1375-ös oklevél nyilvánvalóan hamisítvány, mert Koriatovics csak 1395-ben jött Magyarországra.

Miklóst több ízben jelölik királyi embernek (1416, 1417, 1419)

Halálának időpontját két oklevél alapján határolja be: 1421. nov. 9-én egy peres ügy tárgyalását „vízkereszt nyolcadára” (jan 6+8=14) halasztják, a halasztott tárgyaláson is ő az alperes képviselője. Másrészt 1423. jan. 7-én kelt oklevél „Komlos-i Ugrin fia: néhai Miklós”-ként említi.
Ugyanezt az évszámot igazolja az a 1423. jan.7-i oklevél, melyben Zsigmond engedélyezi Dolhai Szaniszló György és Bogdán nevű testvéreinek, hogy Komlósi Miklós Szaniszló ellen indított határkiigazítási perében akkori királyi szolgálatuk miatt elmaradt a tanúvallomásukat utólag megtehessék. Az oklevél előzményként az alábbiakat tartalmazza: ” néhai Miklós harmad éve az ő Bereg megyei Komlós nevű birtoka, valamint Szaniszló, György és Bogdán Sarkad, más néven Fedeles birtoka között esedékes határkiigazítás ügyében közös tanúvallatás formájában bizonyító eljárást eszközölt ki”. A határkijelölés megtörténtét Miklós leleszi prépost 1423. okt. 19-én  jelenti a nádornak.