1412-bem indította Koriatovics Tódor a Komlósiak ellen azt a pert, mellyel a munkácsi vár jobbágyaivá kívánta őket minősíttetni: 
 
Júl. 2. (Bude,  in visit .) Zsigmond. a leleszi konventhez.:  Illustris principis  domini  Theodori ducis Podolie avunculi nostri  panaszából  értesült, hogy a  Mukach  nevű  várához tartozó  Komlós és Kwesd  birtokokat  Komlos -i Vgrinus fia:  Miklós és  más  ottani nemesek a  magukénak  állítva, azokra Rozgon-i Simon  országbíró  által Bereg megye közgyűlésén a maguk  számára  megerősítő oklevelet  állíttattak  ki, amelynek erejénél fogva  őt perbe  vonták, per completiones  terminorum a  birtokot megnyerték,  és az országbírói ítélet  értelmében most be  akarják magukat  iktattatni.  Mivel a  megerősítő oklevelet, amelynek erejénél fogva a fenti nemesek a  birtokokat a  magukénak  állították, valamint az e  tárgyban  kelt valamennyi oklevelet  személyesen akarja felülvizsgálni, a  várhoz tartozó  Komlós  és Kuesd birtokok  iktatásához ne  küldje  ki  megbízottját, hanem idézze meg a  Komlos -i nemeseket az  ügyre  vonatkozó összes  oklevelükkel együtt  személyes  jelenléte elé —  bárhol  tartózkod jék is — Szt.  Mihály  nyolcadára. . 
1416-ban Dolhay Szaniszló 50 márka kártérítésre pereli Miklóst és testvérét Jánost, mert nem tartották be azon egyezséget, melyet a Dolhayak 70 sertésének elhajtása és két emberének fogva tartása miatt választott bírák előtt kötöttek. 
 1417. jun.9-én a Dolhayak átíratják Koriatovics Tódor 1375. jún. 22-i oklevelét, melyben Komlós és Sarkad közötti birtokhatárt jelölik ki. Az újkori vizsgálatok azonban kiderítették, hogy az 1375-ös oklevél nyilvánvalóan hamisítvány, mert Koriatovics csak 1395-ben jött Magyarországra. 
Miklóst több ízben jelölik királyi embernek (1416, 1417, 1419) 
 
Halálának időpontját két oklevél alapján határolja be: 1421. nov. 9-én egy peres ügy tárgyalását „vízkereszt nyolcadára” (jan 6+8=14) halasztják, a halasztott tárgyaláson is ő az alperes képviselője. Másrészt 1423. jan. 7-én kelt oklevél „Komlos-i Ugrin fia: néhai Miklós”-ként említi. 
Ugyanezt az évszámot igazolja az a 1423. jan.7-i oklevél, melyben Zsigmond engedélyezi Dolhai Szaniszló György és Bogdán nevű testvéreinek, hogy Komlósi Miklós Szaniszló ellen indított határkiigazítási perében akkori királyi szolgálatuk miatt elmaradt a tanúvallomásukat utólag megtehessék. Az oklevél előzményként az alábbiakat tartalmazza: ” néhai Miklós harmad éve az ő Bereg megyei Komlós nevű birtoka, valamint Szaniszló, György és Bogdán Sarkad, más néven Fedeles birtoka között esedékes határkiigazítás ügyében közös tanúvallatás formájában bizonyító eljárást eszközölt ki”. A határkijelölés megtörténtét Miklós leleszi prépost 1423. okt. 19-én  jelenti a nádornak. 
  
 
  
 
  
 
 
  |