A nemesi vármegye választott tisztségviselői:

• Az alispánt a főispán által jelölt négy személy közül a megyei közgyűlés választotta. Az alispán helyettesítésére és bizonyos hatásköri feladatmegosztással önálló jogkörrel is felruházva hozták létre a másodalispáni tisztséget.
• A szolgabíró kezdetben a nemesek bírájaként a megyei nemesség kisebb ügyeiben illetékes, egy évre választott tisztviselő volt – később azonban a jobbágyság és a polgárság fölött is illetékességet kapott. Részt kellett vennie a megyei törvényszékeken, a peres ügyekkel kapcsolatban az idézés, kihallgatás, végrehajtás volt a feladata, így tényleges bírói (ítélkezési) feladatait fokozatosan kiszorították az igazgatási feladatok. A közigazgatásban intézte a birtokba iktatást, határjárást, az adóösszeírást, -kivetést, -beszedést. Összeírta a nemeseket a nemesi felkelések esetére. A járások kialakulásával annak vezető tisztségviselője a főszolgabíró volt, munkáját a járás egyes kisebb kerületeiben illetékes alszolgabírók támogatták.
• Mivel a szolgabírók egyre kevésbé tudtak jelen lenni a köztörvényszékeken a 15. sz.-tól rendszeressé válik, hogy a nemesek maguk közül esküdteket választanak, akik a törvénykezés gyakorlati végrehajtásában a pártatlanságra letett esküjük alapján vettek részt, illetve a jegyzők(nótáriusok), akik az írott jog ismerői voltak, ésalapvetően az írásbeli munkát, valamint az azzal összefüggő feladatokat végezték. Mindkét tisztséget leginkább a fiatalabb, iskolázott nemesek látták el; és mindkettő „előszobája” volt a magasabb tisztség elnyerésének ˗ amit a pozíció „tiszteleti” ill. „tiszteletbeli” (azaz díjazás nélküli) megkülönböztetésének gyakori előfordulása is jelez.