1956 őszén a soproni Erdészeri Egyetem diákjaként gyakorlatilag teljes évfolyamával és sok oktatójával együtt emigrált.1960-ban  Vancouverben  -ahol a kanadai kormány a rendkívüli helyzetre tekintettel külön "magyar tagozatot" indított - a University of British Columbia -n erdőmérnöki oklevelet szerzett .  1962-t követően   útépítő mérnökként Svájcba telepedett át.

Gyakorlatilag egész életét a nemzeti kisebbségek problémájának- különösen pedig az erdélyi magyar kisebbség - sorsának szentelte. Nemzetközi konferenciákon vesz részt, részt vett az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága Ceausescu falurombolási politikáját elítékő határozata előkészítésében, alelnöke  az Európai Népek Föderális Úniójának (FUEN) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségvédelmi Társulatnak(SENCE) . A moldvai csángók ügyét ő vitte az Európa Tanács elé, neki köszönhető a csángók fakultatív magyar nyelvű oktatásának elindulása.  A rendszerváltás utáni Romániában sokat tett a  hagyományos székelyföldi erdőtársulások újjjászervezésében. Nevéhez kötődik az ukrán-szlovák határ szögesdrótjával kettéosztott magyar falu Kis-és Nagyszelmenc közötti kishatárforgalom megvalósítása. Ennek emlékére viseli a két Szelmenc közös fűutcája az ő nevét.

Munkáját 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.
2016. március 15-én nemzetközi szervezetekben folytatott, a határon túli magyarság jogérvényesítését célzó áldozatos tevékenysége, különösen a csángóföldi magyar nyelvoktatás, valamint a Kanadában élő magyar közösség érdekében végzett munkája , továbbá  az Európa Tanács szakértőjeként, a Közép-Kelet-Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Tanács alelnökként végzett tevékenysége elismeréseként a MAGYAR ÉRDEMREND tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült. 2018-ban kisebbségvédelmi munkájáért Bethlen Gábor-díjban részesült.(Laudációja: http://magyarforum.hu/cikk/5352/Lezsak:-kituntettjeink-a-tortenelmi-terido-mukodtetoi/
A ruszt -nezsideri töredék utolsó férfi-ági nemzedékének tagja,  a Komlóssy-nemzetség e töredéke nemzedékével kihal.