Január 12-én keresztelték. Középiskoláit Debrecenben, a felsőbb kereskedelmi akadémiát Budapesten(1872) és Bécsben végezte.
Az 1877-ben alakult Debreczeni Tűzoltóság  un. "működő" (nem pártoló) tagja.1879-1884 között a debreceni István Gőzmalom bécsi képviselője volt. 1884-ben kivándorolt Amerikába,előbb New Yorkban, 1887-től Chicagoban élt,amerikai állampolgárságot is szerzett. Szivarüzlettel foglalkozott.
Amerikából rendszeresen tárcaleveleket küldött a hazai lapokba.((New Yorki tárca,Amerikai lakodalom, Az ernyőfoltozó Beatrice Harraden után stb.)  Példaképpen: " --Amerika legnagyobb épülete. ---- Komlóssy Miklós ur, honfitársunk, Chicagóból a következőket írja nekünk :
Hatalmas épületek dolgában a fiatal Chicago túlszárnyalta az összes amerikai városokat. Most pedig épít egy olyan kolosszust, melynek a világon nincsen párja. 1887. januárius havában kezdtek hozzá az „auditórium“ építéséhez. — Egész erdőre való cölöpöt vertek a földbe, mert az épület a Michigan tó közvetlen közelében feküdvén, a talaj vizenyős volt. A cölöpökbe acél-rudakat vertek s a mérnökök szerint ez oly alapot teremtett, mely a terméskövet jóval felülmúlja. Ez alapra építettek egy tízemeletes háztömeget, melyről még egy lapos torony hét emelettel emelkedik felül." [ BUDAPESTI HIRLAP 1889-06-08]
Chicagoban  a Tribune-nak a munkatársa volt. Érdekes cikke, melyben szembeszáll  Terence Powderly ismert munkásvezetővel, aki a Pennsylvaniai bányákban dolgozó "hungaránok"-at  a munkabér lenyomásával vádolta meg. Miklós  cikkében kifejtette,hogy a tárgybeli bányászok nem magyarok, hanem tótok, azaz szlávok.

1894-ben hazatért, a debreceni Csokonai Nyomda hivatalnoka (1896-ban könyvelője), majd 1896-tól a Kereskedelmi- és Iparkamara segédfogalmazója,  1902-től fogalmazója lett.
1905-ben belép a Magyar Iparművészeti Társulatba. Ismert magángyüjtő, több népművészeti  tárgyát a debreceni múzeum vásárolta meg.

Irodalmi tevékenységét itthon is folytatta, a Budapesti Hirlapban, a Debreczeni Ellenőrben, a Debreczeni Reggeli Ujságban jelentek meg cikkei.Gyakran használt írói álnevei:Nicoló és Yankee.
Megjelent regényfordítása: " H. C. Chatfield-Taylor: Az amerikai grófné". A szerzővel folytatott levelezésének a magyar sajtóban is nyoma maradt:  Egy amerikai milliomos író: Chatfield Taylor, a ki ugyan nem a regényeiből gazdagodott meg, hanem más hasznosabb üzleteiből — a napokban levelet intézett egy debreczeni hirlapiróhoz Komlóssy Miklóshoz, aki egy regényét lefordította magyarra s azt neki beküldte. Igen nagy örömömre szolgált — Írja levelében,— hogy művem azon zengzetes nyelvre lett lefordítva, melyről már oly sokat hallottam és melynek melodikus hangját czigány zenéből már ismerem. Mai postával küldöm régebben irt regényemet — Éles fegyverrel — czim alatt, valamint sajtó alatt levő uj munkámat is el fogom küldeni. Becses meghívását az 1896-diki milleniumi kiállításra örömmel fogadom s ha lehet elmegyek megnézni azt a gyönyörű országot, azt a jólelkü népet, melyről ön oly magasröptű „illusiókat“ fest levelében.“ [FŐVÁROSI LAPOK 1895-03-14 ]



Hobby galambtenyésztő volt, kiállítási részvételeiről a korabeli sajtó is írt- már 1900-ból van ilyen híradás: "Fajgalambokat adok cserébe fajtyúkokért pillangó, bogár és ásvány gyűjteményért, régiségekért. Eladók : óriás magyar hegyesek, brünni hegyesek, blondinetták, törökök, dobosok, angol pávások, fehér parókások. Szép őz és szarvas agancsokért is adok fajgalambokat. Komlóssy Miklós, Debreczen."  Az 1909-ben megalakult Debreceni Galambtenyésztő Egyesület első elnöke. Egy a halála előtti hetekben megjelent újságcikket"Komlóssy Miklós, a debreceni galambtenyésztö egyesület ny. elnöke"-ként szignált,  a cikkben  „ Ötven évi galambtenyészetem” -ről ír.
  Lovassporttal is foglalkozott, bécsi ügetőversenyeken való részvételéről a szaksajtó rendszeresen beszámolt.

Házasságot nem kötött, utód nélkül tüdővészben halt meg 1912.május -én  este 8 órakor a Piacz u 73 sz. alatti lakásán . Haláláról a BUDAPESTI HIRLAP 1912-06-11-i száma megemlékezik.

Munkája: Az amerikai grófné. Chatfield-Taylor H. C. után ford. Debreczen, 1895.
Turul 1895. 37. l. és önéletrajzi adatok.