K. Dániel városi főkapitány, tanácsos és Konti Juliánna fia,1813. júl. 23 -án (más forrás: júl. 5). Debrecenben született. 1813. július 30-án keresztelték.
Tanulmányait a Debreceni Református Főgimnáziumban kezdte, majd 1826-ban a német nyelv tanulása végett Eperjesen és1927-től ismét Debrecenben folytatta. Jogi tanulmányait Pozsonyban végezte, ahol jurátusként részt vett az akkori szabad szellemű ifjúsági mozgalmakban. Az 1832 évi 36. országgyűlés alatt Poroszlay Fridrik, egyik debreczeni követ mellett jurátuskodott.1836-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett, majd Szabolcs megyében tiszteletbeli, és 1841-től Debrecenben  ideiglenes váltójegyző.(Nemzeti Ujság  1841 Böjtmás hó 20), ez évben, május 15-én Váradolasziban a Bihar  megyei tisztújító közgyűlés másod-aljegyzővé választja.1845-ben  és 1848-ban is városi tanácsosnak választják.
Jelentős pénzadománnyal támogatja az 1846-ban megalakult Tiszai Gőzhajózási társulatot: "Olly gyönyörű vízcsatornát , mint a milyent a Tisza képez, gőzhajóval nem járni, valódi nemzeti bűn. Mi alulírtak ehezképest Tisza-gözhajózásra egyesülünk. ’...1846iki augustus 4kén Debreczen sz. kir. városban alakult „tiszai első gőzhajózási társulat“...Eddigi aláírók: gr. Károlyi Lajos 25,000 p.ft,...Komlóssy Imre Debreczenből 100 ft, ......Komlósy László 200 ft, ..."

 

1847-ben a Bihari Casino tagja.

Személye kötődik a nevezetes "80 huszárok" történetéhez.1848 szeptemberében Kossuth megbízásából a Prága mellett táborozó jászkun "nádorhuszárokat” Komlóssy Imre igyekezett hazaszökésre bírni, ám elég ügyetlenül, így a lebukást megelőzendő az egyik főtiszt, az alig húszesztendős cserneki és tarkeöi Dessewffy Dénes hadnagy hazaküldte .Imre köszönőlevelet írt a hadnagynak, és annak kézbesítését az őt fuvarozó bérkocsisra bízta. A levél azonban egyenesen Windisch-Grätz herceg asztalán kötött ki, Dessewffyt pedig lecsukták, de később bizonyítékok híján kénytelenek voltak szabadon engedni, ám szemmel tartották. - : http://magyarhirlap.hu/cikk/50041/
1848-ban nemzetőr százados. Ekkor  országgyűlési képviselővé választják; utúbbi választásnál  egyik vetélytársa éppen unokatestvére, László (D007) volt - akit közigazgatási tanácsnoknak választottak. A szabadságharc támogatására indított országos gyűjtéshez személyesen is csatlakozik:" Komlóssy Imre képviselő pedig 2 derék vadász- fegyvert, egy kardot és egy kardvasat ajándékozott az álladalomnak."
1849-ben a Debrecenbe menekülő országgyűlés fő-szállásbiztosa, ő intézi Kossuth szállását és élelmezését is -  amiért  a haditörvényszék 1850-ben- 27 társával egxütt - kötél általi halálra ítéli. Az ítéletet a Magyar Hírlap 1850.aug. 4-i száma közli: „..Komlóssy Imre, debreczeni sz. 37 éves, ref. nős, 2 gyermek atyja, ügyvéd s végre városi tanácsos s .Debrecen város követe az 1848. október 3-iI. f.[→függetlenségi] nyilatkozvány után is tagja maradt a törvénytelen országgyűlésnek, saját meglevő 1848. október és december havi tudósításai szerint szülővárosa fegyveres felkelésének előmozdításában részt vett, a debreceni üléseken egész 1849. május 31-ig jelen volt, s az április 14-i felségsértő határozat után a május 18-i ülésben azon indítványt tevé, hogy Magyarország függetlenségi nyilatkozatának s Kossuth kormányzó megesketésének ünnepélyei az utóvilág számára két képben megörökíttessenek”  [ Bár Pap Dénes: A parlament Debrecenben1849. munkája szerint az indítványt az elnök kezdeményezésére  mint szükségtelent elutasították, de maga az előterjesztés elég volt a felségsértés tényállásának a megállapításához.]
Így a vád felségsértés, az ítélet: kötél általi halál és teljes vagyonelkobzás, azonban egyike annak a 31 halálraítélt képviselőnek, akinek Haynau a bécsi kormánnyal való összezördülése miatt kollektív kegyelmet ad.

Az 1856-ban megalakult urbéri törvényszék ülnöke,  1859-ben törvényszéki tanácsos volt.. 1861-ben polgármesternek is jelölik, azonban a választáson alulmarad. Ezután közhivatalt nem vállalt, 1862-ben a Pálffy Móricz gróf helytartó által neki felajánlott Észak-Bihar vármegye adminisztrátorságot sem fogadta el. Ekkor szülővárosa felvirágoztatásának szentelte idejét, .Debrecen társadalmi s egyesületi életében vállal vezérszerepet: városi bizottsági tag, a jog és pénzügy, népnevelési, szépítészeti, színházi s titkos levéltári bizottságoknak is tagja volt. 1865-ben hosszabb európai utazást tesz.

Az 1846-ban alapított takarékpénztárnak előbb pénztárnoka, majd hosszú időn át igazgatója (ebbeli minőségében 1868-ban  adományt küld az " ínséggel küzdő bukovinai magyar testvéreink fölsegélésére" - Vas. Ujs. 1868.ápr. 15.)  . 1861-től  elnöke  a debreceni István Gőzmalom Társulatnak. Az 1868-ban újjáalakuló Debreceni Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke. Lajos testvérével együtt alapította a Debreczeni Dalegyletet, melynek elnöke.1868-ban sikeres országos dalárdaünnepélyt szervez Debrecenbe.180. febr.27-én a Dalegylet elnökeként levélben értesíti Erkel Ferencet, hogy az egylet tiszteletbeli tagjává választották.  Debrecen színházi életéért is sokat tett, tagja volt a debreceni színházi bizottságnak. Kadarcsy álnéven fennmaradtak drámafordításai és versei is[Kadarcs: kisebb folyó a Hortobágyon].

1860-ban . Széchenyi István gróf halálakor "Kadarcsi“ álnéven a következő költeményt irta:

Mindennap egy más romdarab hull alá

A régi fényből, melly ragyogott dicsőn,

Történetünk a nagy nevekben

Gazdagodik, s a világ szegényül.

Új sírra néz a nap, — ha nyugodni száll

Jajszók kiáltnak által az éjjelen:

Egy kő a nemzet oszlopából

Újra ledőlt a hideg porokhoz!

 

Barátja volt Irinyi János, aki miután sikertelen gazdálkodásába belebukott, tőle kért segítséget. Imre előbb a Tisza Biztosítótársaságnál, majd az István Gőzmalomban szerzett neki számtanácsosi állást.
  A város életének minden mozzanatában tevékeny, a Debreczeni Polgári kaszinó választmányi tagja (1865), 1861-től fő szervezője a debreceni református kistemplom felújításának,1772-ben a debreceni lóvonatú vasút tervének élén áll, mint ideiglenes elnök, a debreceni színház három tagú felügyelő bizottságának is tagja (1875).
Egyik nagy kultúrpolitikai sikere az ingyenes iskoláztatás debreceni bevezetése (1868). Az 1873-ban a Református Főiskola épületében megalakult 4 éves Állami főreáliskola 8 tagú irányítóbizottságának tagja. A koldulás eltörlésére nézve is sokat tett, valamint szülővárosa szinügyi viszonyainak emelésén is sikerrel fáradozott.
Egyike volt talán Magyarország utolsó reneszánsz stílusú polihisztorainak.
Cikkei a 60-as évek elejétől a debreceni hirlapokban, de főleg a Hortobágyban (1861-66.) jelentek meg; eredeti s fordított költeményei a helyi s pesti hirlapokban, így a Debreczeni Emlényben (1860.), a Nagy Tükörben (Pest, 1861. saját rajzaival illusztrálva), a Csokonai Albumban (1861.); debreceni levelezője volt a Reggel -nek és, több évig a Vasárnapi Ujságnak; írt a Pákh Albert által szerkesztett M. Ember Könyvtárába és a M. Sajtóba is.1874-ben tevékeny részt vállal a DEBRECZENI ELLENŐR (mint az Ellenőr c. napilap helyi változata) megalapításában.Fontosabb  cikke az Alföldi Hirlapban (1867. 17. sz. Ingyenoktatás) és a Pesti Naplóban (1867. 109. sz.)   Németországi útjának emlékeit Utazási Levelek c. könyvében (1868) örökítette meg.( A 218 oldal terjedelmű  könyv fellelhető a Debreceni KLTE,  illetve a budapesti ELTE BTK könyvtárában )
Mint műkedvelő-festő is kivált. Ismert, fennmaradt képei: Önarcképe és felesége arcmása, a 3 éves Dezső fiát ábrázoló festmény. ( dr Kovács Anna Bp. és dr Simon Lászlóné Bp. tulajdonában)
Lótenyésztéssel is foglalkozott, 1885. október 18-án, Hódmezővásárhelyben rendezett lóversenyen a harmadik futamban indult... Komlóssy Imre Marci nevű lova. (Földvári László:Adatok Hódmezővásárhely lótenyésztésének és  lóversenyeinek történetéhez 1875-1935)
1875-ben a "Tisza" biztosítótársaság alelnöke.
Debreceni  lakóháza a Kis-Mester utcában volt.(1489.szám), a korábbi 1847. évi nemesi összeírás a Hatvan utcában regisztrálja.

Rendszeresen és bőkezűen  adakozik pl. "A magyarországi vizkárosultak számára: A debreczeni takarékpénztár Komlossy Imre elnök igazgató által 100 ft. -- A debreczeni gőzmalomtársulat Komlóssy Imre elnök által 500 ft. összesen 600 ft. ..." [ Vasárnapi Ujság 1862-02-23]
(az 1862 jeges dunai árvízárvíz)

Gyermekeit is kis koruktól kezdve a közösségért való tevékenységre nevelte, amint azt a debreceni ref. egyház kistemploma és tornya újbólépítésére 1863-ban tett adományok listája is  mutatja: Komlóssy Imre 100Ft, Komlóssy Imréné 5Ft, Komlóssy Dezső bölcsész hallgató 1 Ft, Komlóssy Artur 16 éves 1 Ft, Komlóssy Miklós 8 éves 1 Ft.
 

" Debrecen egyik legtiszteltebb polgára: Komlóssy Imre, e hó 6 dikán korán reggel meghalt 66 éves korában. Már régóta szivgörcsben szenvedett, s egy erős roham okozta halálát. Komlóssy Imre 1813-ban született Debrecenben, s ugyanott végezte iskoláit. 1836-ban nyert ügyvédi oklevelet, s elébb Szabolcs-, aztán Biharmegye aljegyzője lett. Édes atyja halálával birtokára vonult vissza gazdálkodni, nőül vette Thurzó János főszolgabiró leányát, Rózát, s boldogul élt vele haláláig. Az 1848-diki országgyűlésen Debrecen képviselője volt, s az ország- gyűlésnek mindvégig buzgó tagja. Ezért a hadi törvényszék 1850-ben kötélhalálra Ítélte, de Haynau kegyelme megmentette. Az újabb időben egészen visszavonult a hivataloskodástól, de mint magánember szivvel-lélekkel a közügyeknek élt. Az »István-gőzmalom-társulat,« a takarékpénztár, a dalárda és a színházi-bizottmány örvendetesen gyarapodtak tapintatos elnöksége alatt, ezek mellett számos egylet alapításában vett részt, s azok választmányi tagja, városi képviselő, egyháztanácsos és az egyházi bizottmány elnöke volt. Legnagyobb érdeme a lelkesült odaadás, melyet az ingyen-iskoláztatás körül kifejtett. Ő pendítette meg az eszmét ezelőtt tizenhét évvel, s bár akkor nem nagyon pártolták, tűrt, fáradott és küzdött érte 1868-ig, a mikor az egyháztanács elvben elfogadta az eszmét, a város pedig ezer hold földet hasított ki birtokaiból, hogy az megvalósúlhasson. Az irodalommal is foglalkozott, s kiadta »Uti leveleit,« de csak kéziratképen barátai számára. Az egész város osztatlan részvéte kiséri a sírba a szerető és szeretett családapát, a derék polgárt, s a jótékonyságáról és áldozatkészségéről országszerte ösmert hazafit.
Komlóssy Imre elhunytát a debreceni takarékpénztár és a ref. egyház épületein gyászlobogók hirdeték."

Munkái:
 Utazási levelek. Kézirat gyanánt, Debreczen, 1868. (1865. júl. 13-szept. 15. Németországban és Helgolandban tett utazását írja le.)
Kéziratban van a családnál az említett Horácz-fordítása és több költői műve; ezen kívül: Mátyás király otthon és a hadjáraton cz. hosszabb elbeszélő költeménye (mutatványt közölt belőle a Figyelő XV. 1883. 323. l.) s a Kalendárium cz. 3. felv. vígjátéka, melyeket a 70-es években Szigligetinek küldött bírálatra; de onnan vissza nem kerültek.
Színművei: „Kalendárium", vj. 3 felv. „Póruljársz, ha egyedül jársz", vj. 3 felv. írta: Grange és Rochefort. (Fordította Komlóssy Imre, előadták Debrecenben. 1866.dec.5-én.)
Álneve: Kadarcsy (Vasárnapi Ujság 1856-57. és a debreczeni lapokban, eredeti s ford. költemények alatt.)
Csokonai-Album, Debreczen, 1861. 230., 241. l.
Egyet. Philol. Közlöny 1862. 357. l.
Vasárnapi Ujság 1868. 13. sz. arczk., 1879. 19. sz.
A Hon 1869. 104. sz.
1879: Bihar 107. sz., Szabadság (Nagyvárad) 126. sz., Fővárosi Lapok 107. sz., Bonyhay Bénjamin, K. I. halálára. Mezőberény, máj. 6. (Költemény).
Figyelő XV. 1883. (Két elveszett kézirat).Petrik Könyvészete.

Hivatkozás:
Pallas Nagy Lexikona X. 722. l.
M. Hirlap 221. sz. (Hadi törvényszéki itélet).