1633-ban és 1635-ben máramarosi alszolgabíró, 1638-ban és 1639-ben táblabíró.
Ő is szolgálta a fejedelmet a borosjenői várban, ezzel függ össze az alább ismertetett címer- és birtokadománya.
1648.ápr. 3-án I. Rákóczi Györgytől címereslevelet kapott, melyet a vajnági ág használt. Címerábra:Karddal felövezett, nyilazó páncélos lovas [másutt: Márki-Somogyi: Arad vármegye monográfiája/A nemesek és birtokaik:".Komlósy György borosjenei fizetett vitézét II. György 1648. ápril 3. tette nemessé. Czímere lándsás, kardos lovas vitézˇ"(megj. : II. Rákóczi Györgyöt ugyan még apja életében 1642-ben fejedelemmé választották, de ténylegesen csak apja, I. György halála után, 1648-tól uralkodott)
1650. Dec. 29-én Rákóczi György fejedelem a csanádvármegyei Veresmart, Bitelek, Szent Margita és az aradvármegyei Baktornya, Czucza és Fejéregyház egész falvakat tetszése tartamára Veres Mihály, Herczeg István, Tóth Márton, Komlósi Tamás(B048) és György borosjenei fizetett vitézeknek adományozta. .A birtokadományozás a királyi feudális birtokadományozással szemben nem véglegesen "neki és maradékainak/leszármazottainak" történt; pusztán a fejedelem "tetszése tartamára" szólt, tehát tulajdont nem, csak használati jogot jelentett.
1651-ben fejedelmi küldött.
Apjától a vajnági, nővére pedig az ujbárdi birtokokat örökölte.
|