Hivatalosan János, majd fiatalemberként- valószínüleg ruszin szimpátiája hangsúlyozására- az Iván nevet használja. Gimnáziumi dokumentumaiban mindenütt János, felnőtt életében János, ritkábban Iván  nevét használta.

1939-ben beiratkozott a munkácsi Állami Gimnáziumba, 1942-ben 4-ik osztályos, majd 1943-ban tanulmányait 5. osztályosként a M. kir. Állami magyar és ruszin nyelvű Tanítóképző Intézetben képesítőzve fejezte be.

Fiatalon magyar és ruszin nyelven is írt - többnyire novellákat. Írói programjja a magyar-ruszin baráti együttélés megteremtése és támogatása volt. 1940-ben - a Podkarpatska Rusz*  keretein belül létrehozta (az 1944-ig működő) Magyar Ruszin Írószövetséget. 1940-ben egy nyilvános helyen fennhangon dícsérte a szovjet államot, felfüggesztett pénzbüntetésre ítélték.

Egy 1941-ben Móricz Zsigmondhoz írt levelét ismerjük: ebben a Magyar-Orosz Írók Szövetsége "pénztárnoka és ügyvezetője"-ként ingyenes cserepéldányt kér egyesületük részére a "Kelet népé"- ből. A levelet I(ván) Komlóssy-ként írja alá  A levélben közölt lakcíme:Komlóssy Iván Oroszvég 109.(ma Munkács része)
Az "élő áramlat"c. Munkácson kiadott könyv egy prózai írását közli.
1939-40-ben a Kassai-rádióban rendszeres műsora van  Ruszin félóra címmel (előadások, novellaafelolvasás stb) valamint a BUDAPEST rádióban (Magyar-orosz hallgatóinknak címmel) Rádióadásaiban az Iván nevet használja.

1943-ban elvégzi a munkácsi tanítóképzőt, majd kinevezik tanítónak a máramarosiTyuskára. Rövidesen munkaszolgálatra hívják be (ebben szerepe lehet 1940-es felfüggesztett ítélete miatti megbízhatatlanságnak).  1945-ben a Vörös Hadsereg tolmácsa,1950-től a mezővári iskola, majd 1975-től nyugdíjazásáig a halábori iskola igazgatója volt. . Közben 1958-ban levelező tagozaton befejezte az Ungvári Állami Egyetem filológiai karát.1982-ben nyugdíjasként említik, de ez után is nevezik  iskolaigazgatónak,.

Egy ismeretlen forrás szerint fia Csaba (A Vörös Zászló c, kárpátaljai újság 1978-ban említ Komlosi Csabát)

* Podkarpatska Rusz: A kárpátaljai terület  az első világháború után a teljes autonómia ígéretével e néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület  A kárpátaljai ruszin függetlenségi törekvések által 1939. márc. 15-én (éppen Kárpátalja Magyarországhoz visszatérése napján) kikiáltott , de  valójában nem létezett, soha senki által el nem ismert önálló ruszin állam.