Komlóson született, ott és Kisfaludon volt birtokos.

Első  házasságból  több gyermeke is született (lásd Krisztinánál),  de csak Krisztina neve maradt fenn.
Második házasságát talán 1748-ban (de mindenképpen nem később) kötötte, mert fennmaradt a beregújfalui református templon egy hímzett úrasztala kendője „KOMLÓSI LÁSZLÓ, ILOSVAI JULIÁNNA 1748. 4. júni." hímzett szegélyfelirattal.
1725-ben vármegyei esküdt.
Az 1731. évi nemességi felülvizsgálat a K. családból csak  őt és György(B021) bátyját említi.
1734-ben bátyjával részletesen osztoznak a K. vagyonból.

Az 1742. és 1744. évi nemesi felkelésben személyesen nem vesz részt, maga helyettmás nemest,  megbízottat állít.1744-ben Gorzó András panaszt tesz ellene, mert a katonaság ellátására jogtalanul vétette el három ökrét.
1752-ben kérte a vármegyét, hogy Lipcsey Péternél fennálló követeléséz hajtsa be.
Az 1756-os pestisjárvány idején egyike volt azoknak a táblabíróknak, akik jogosultak voltak ki- és bejárási engedélyeket kiadni.
Az 1742-44-es nemesi felkelésben (insurrentio) személyesen nem vett részt, más nemest állított maga helyett.
1759-ben anyagi ügyeinek intézésére ügyvédi megbízást ad Péchy Ferencnek.  1761-ben kérésére az alispán jár közbe ő és bátyja közötti birtokvitában. Ugyanebben az évben emel panaszt Krisztina lánya ellen, mert az nem hajlandó aláírásával elismerni az első házasságából származó gyermekei anyai örökségének elszámolását. Ez egyrészt azt bizonyítja, hogy első házasságából más gyermeke(i) is volt(ak), másrészt e gyermekei ekkor már valószínűleg nem éltek.
1767-ben felesége özvegyként, peres úton váltja vissza az általa és György bátyja által  korábban elzálogosított szirmai birtokrészt.

- - - « ¤ » - - -