Nevét a korabeli latin nyelvű források a legkülönbözőbb fonetikus változatokban említik(Tochtomer, Toktomir,Thamer, Thattamer, Thocomer, Tihimir, Tochtamir, Tihomir, Tokatimur). Családtörténetünk kulcsalakja, már azért is, mert elődeiről csak sokszor egymásnak ellentmondó, megbízhatatlan feltételezések vannak, leszármazottairól szóló források azonban már megbízhatóak. Petrovay a Századok 1911.évi számában - bizonytalanságára kérdőjellel utalva – Szeneszláv havaselői vajda fiának véli; a mongol-tatár eredet fő híve, Bilkey-Gorzó Nándor Pest megyei főlevéltáros Batu-kán Berke nevű testvére fiának, Ködzsu fiának tartja. Nagy Iván nevezetes családtörténeti munkájában „az Árpáddal bejött főbbek egyike” leszármazottjának tartja. Van forrás, mely apját is Tatamérnak nevezi Rásonyi László turkológus professzor szerint Basarab családfája: Sorrendben ismert nevek: Dzsingisz kán, majd (egyik) fia, Dzsocsin. Őt követi (Dzsocsin unokája) a híres hódító, Batu kán. Batu fia Tutukan, az ő fia Mengü-Timür. Ez utóbbi neve török nyelven, a Codex Cu­manicus szerint „örökkévaló vas” jelentésű. Men­gü-Timür fiának neve Tokta, melynek jelentése „tartsd emlékezetedben”. Tokta fia Toktemir, kinek neve „erős vas”-at jelent. Ő Bessza­rábiában uralkodik. A Tatamér ekkoriban használatos személynév volt, a családnév használata pedig csak ekkoriban kezdett kialakulni, így e névre vonatkozó adatok nem szüségszerűen ugyanarra a személyre vonatkoznak. Zavaró, hogy a 14. század elején élt egy (Permise-i) Tatamér, székesfehérvári prépost is, akiről Róbert Károly alkancellárjaként viszonylag sok forrás szól.
Az már tény, hogy a források öt fiáról szólnak akik közül négy  Károly Róbert uralkodása alatt betelepült Bereg vármegyébe. "Bazaráb vajda a Károly király által ellene 1330-ban indított hadjárat előtt békét kért... s csak a szerencsétlen háború után telepítette át Bogdán vajdát, Bazaráb fiát... Máramarosba, Tatamér fiait Miklóst és Maximot pedig Bereg megyébe."(Új idők lexikona Bp. 1940.) "1341-ben Ilosvai Makszem Tatamér oláh birtokos kérelmére Károly király elrendelé, hogy annak javára az egri káptalan Mákszemháza nevű birtok határait Ilosva és Komlós közt bejárván, határozza meg."[Hunfalvy Pál: Az oláhok története Budapest, 1894]
Legnagyobb valószínűséggel tehát ősapánk, Tatamér egy pogány nemzetségi vezető volt, akinek vezetésével 1330…1334 között nagyobb lélekszámú kun vagy oláh lakosság telepedett be a tatárjárás alatt elnéptelenedett Bereg megyébe.( Pontosabban a betelepítésben valószínűleg személyesen ő maga nem, csak négy fia vett részt.) Tatamér fiai így más, a keresztény hitre áttért betelepítő nemzetségi vezetőkhöz hasonlóan –a királytól jelentősebb birtokot és hozzá a magyar nemesi címhez sokban hasonlító - pár nemzedék alatt azzá is asszimilálódó – un. kenéz címet kaptak.