A Komlóssy (Komlósy) család honlapja
név kezdőbetűje: (a több szempont szerinti keresést a kezdőbetűvel kell kezdeni)
ABCDEFGHIJKLMNÖOPRSTUVZ
keresőszó:

ág vagy töredék:
szelezsényi Komlóssy Ferenc DánielX005
foglalkozás : színházigazgató, drámaíró, színházi könyvtárnok       lakóhely: Budapest
született :1797 meghalt :1860.01.13 Budapest
ág :X - azonosítatlan
Házasság :
Czégényi Erzsébet ( 1821 - 1855 )

Gyermekek :
Paulina
Ida

Származásáról nincs ismeretünk, azonban1837. jul. 28-án Palóznakon keresztelt (és bizonyára gyermekkorban meghalt) Dezső fia, valamint Kassán 1834. nov  4-én  keresztelt Ilona Klára lánya anyakönyvi bejegyzése előnevét ésnemesi származását tartalmazza.

Vidéki színigazgató, később a pesti nemzeti szinház könyvtárnoka, szül. 1797-ben; alig tanult az iskolában egy-két osztályt, mert (saját vallomása szerint) 1811-ben 14 évesen már a pesti rondellában játszott; gyermekszerepekben léphetett fel ekkor, mert neve először csak az 1813-ban szereplők nevei közt fordul elő mint Komlósi Ferencz úr; 1815-ben a Magyar Nemzeti Színház színészeként említi egy pesti névjegyzék.  Később megszakítás nélkül a vidéki szinészet bugzó tagja volt. 1814. ápr. 23-tól máj. 24-ig, okt. 2-17-ig és nov. 20-tól 1815-ig Székesfejérvárt, 1815-1818-ig Miskolczon játszott; onnét 1818-ban Székesfejérvárra ment és Horváth József igazgató alatt a székesfejérvári társaság, melyhez ő is tartozott, az év különböző szakaszaiban a dunántúli városokban felváltva szerepelt. 1821. jún. 17-20-ig Komáromban négy előadást adtak. 1823-ban neje Czégényi Erzsébet, a jeles vidéki színésznő is tagja volt a társulatnak (meghalt 1855. nov. 5. Pesten 50. évében). 1825. ápriltól augusztusig megfordultak Veszprém, Zombor, Szabadka, Baja városokban és Balaton-Füreden; szept. ismét Székesfejérvárt, szept. 16-tól okt. 15-ig Pozsonyban játszottak az országgyűlés alatt, okt. és nov. három hétig voltak Komáromban; 1826. febr. 11-től Győr, Sz.-Fejérvár, Pécs, Szabadka, Temesvár, Arad, Baja, pest, Fejérvár, Veszprém, Pápa, Zalaegerszeg, Sümeg, Szombathely, Győr, Esztergom városokban; ezen idő alatt K. többször volt Horváthnak társigazgatója, illetve művezetője; 1827-ben Komáromban Horváth megbukott és K. vette át a társulat igazgatását. 1829. okt., decz. Győrött, 1834. febr. 16-tól máj. 11-ig Székesfejérvárt volt, máj. 19-jún. 9-ig Komáromban, azután Balaton-Füreden, Szombathelyt és Győrött 1834. nov. 2. a kassai színházhoz ment igazgatónak; ezentúl leányai K. Ida (később Kövér Lajosné), a pesti nemzeti színház kiváló tagja) és K. Paulina szintén a társaság tagjai voltak. 1838-ban elhagyta Kassát és szept. 16. a pesti nemzeti színháznak (melynél neje és leányai szereplő tagok lettek) gazdasági fölügyelő volt; 1839-ben nejével együtt elhagyta Pestet és új társaságot alakítva vándorolt az országban; 1842. október 30-tól 1843. februárig Kolozsvárt működött társulatával; aug. Székesfejérvárt és okt. Debreczenben volt; ekkor lépett fel ott Petőfi egy jelentéktelen szerepben 1843-44 telén ismét Kolozsvárt volt társulatával. 1844-ben Hegedűs Lajossal szövetkezett; az igazgatóságuk alatt levő társaság játszott Győrben 1844. október 20-tól 1845. márcz. 10-ig. Végre K. megunván a vándoréletet, nyugalmasabb állásra vágyott és 1844-ben a nemzeti színházhoz vették fel könyvtárnoknak; később gazdahivatalnok is volt és igen gondos, hasznos tagja lett a színháznak; utoljára is még a nemzeti színházban egy női álarczos bálban egész éjet töltött, nehogy a színházi fölszerelésekben valami baj történjék. Meghalt 1860. jan. 13. Pesten 63 éves korában.Gyászjelentése szerint  Vas u. 6sz. alatti lakásából a Kerepesi-úti temetőbe temették.

A Vasárnapi Ujság (1888. jan.22.) így emlékezik meg róla: "- Nemzeti színházunktól ismét egy áldozatot ragadott el a halál. Ez Komlóssy Ferencz, nemzeti színházunk könyvtárnoka és gazda-hivatalnoka, ki f. hó 13-án néhány órai, rögtön beállt szenvedés után munkás életének 63-ik évében jobblétre szenderült. Temetése a mult vasárnap nagy közönség jelenlétében ment végbe. Ö egyike volt a nemzeti színészet alapitó tagjainak; szinészetünk sokat köszönhet fáradhatlan buzgalmának. Áldás poraira!"
"1839-ben már a Nemzeti Szinház tagja lett és igen használható egyéniség volt; a többi közt, mig a légszesz-gyár föl nem épült, ő volt a színház légszesz-világítója. Meggyengülvén hallása, 1854. márcz. 18-án színészi életének 44-dik évében egész fizetéssel, azaz 453 frt 60 krrai nyugdíjazták"(id. Szinnyei József: A komáromi magyar színészet története"
1834. nov. 4-én  Kassán kereszteltek egy Ilona Klára, 1837. jul. 28-án pedig Palóznakon Dezső Mihály nevű gyermeküket, akik azonban anyja halálakor (1855) nem élnek. Az anyakönyvi bejegyzés tartalmazza az apa nemesi előnevét. (Szelecsény /Szelezsény bars vm-i falu, így Ferenc felvidéki származású)
Déryné nap­lójában így jellemzi: „Hidegvérű, flegmatikus, be­csületes ember, aki kötelességét pontosan teljesíti s csendességben él családja körében. Nem vegyül ő senki ármánykodásába se, nincs senkivel baja."

Csiky Gergely:...A nemzeti színházban Shakespeare darabjai közűl legelőször a Makranczos hölgy került színre, 1837-ben, Komlóssy Ferencz átdolgozásában, mely Holbein vígjátéka után készült...."

Egyik magyar tárgyú fordításag Birch—Pfeiffer: Szapáry Pé­terje. Ezt a darabot a B ch-korszakban nem volt szabad magyarul előadni, mert "fordítója, Komlóssy telespékelte hazafias szólamokkal".



Komlóssynak csak hat eredeti színdarabja van; de különösen fordított színműveivel szerzett magának érdemeket, ezek számát K. saját vallomása szerint a Szinház Látcsőben (1860. 6. sz.) 197-re teszi s így csaknem az egész repertoiret ő látta el színművekkel. Egyes munkáit Somolki Ferenc ill. Somolki Lőrinc   álnéven írta.. Eredeti darabjai, melyek kéziratban maradtak: Csókvári lakodalom, vígj.; Éjféli kaland vagy a gyanús kalap, eredeti vígj. négy felv. (először a pesti nemzeti színházban 1850. aug. 22. és nov. 26.); Érdemkoszorú, tiszteleti allegoria; Fejérvári szüret, vígj.; Háladatosság örömünnepe, víg énekes játék két felv. (előadott Budán 1835. jan. 1., Kolozsvár decz. 26.); fordításai betűrendben: Aloe, Kotzebue után; Ál-Catalani (Tettetett Catalani), dalos bohózat két felv., Bäuerle után, zenéje Schuster Ignácztól (Budán 1833. júl. 14., 1834-1835., 1836. okt. 23., Debreczen 1835. szept. 13., Kassán 1837. nov. 26.); Az álom élet vagy a párisi szép himvarró leány életrajza álomképekben, erkölcsi rajz négy felv. Scribe és Hugo Viktor után németül Frantz Józseftől, ford. (Nagyváradon 1835. jún. 13., Debreczenben aug. 2., nov. 8., Pesten 1839. júl. 12., nov. 19., Kolozsvár 1840. decz. 19.); Angyalvár omladékai vagy a királyi korona, vitézi játék öt felv., Cuno H. után (Debreczen 1832. szept. 22., Miskolcz decz. 2., Budán 1833. július 9., 1834., 1836.); Aurelius Commandus és Sába királynője, vígj. két felv., Adolf (Schaden J. N. A.) után (Budán 1834. máj. 4., 1835., Kolozsvár nov. 30., Debreczenben 1836. szept. 11.); Bajtársak, Feldmann után; Bástyai kisértet; Bartholomeo Caramonno, a tengeri rablók fejedelme vagy a kurczolai tűzlakodalom, vitézi játék öt felv., Houwald után (Komárom 1833. jún. 25., Pest szept. 5.); Benjamin Lengyelországban v. a nyolczgarasos atyafi, vígj. öt felv. Cuno H. után (Kolozsvár 1825. nov. 6., 1828. nov. 27., 1834. szept. 20., 1836. júl. 16., 1841. márczius 25., Miskolcz 1832. nov. 11., Pozsony 1833. ápr. 17., Budán 1833. júl. 24., okt. 27., 1834-36., Kassán 1835. máj. 7., Nagyvárad jún. 4., Debreczen 1835. szeptember 10., Pesten 1837. november 8., 1839. január 17., augusztus 7.); Bohózati énekesnő, Schick; Borgia Lucretia, Kalb.; Burgundiai gróf, színj. négy felv., Kotzebue, (Pesten 1812. máj. 7., Budán 1834. febr. 1., aug. 27., 1835.); Caesario, vagy a férfi győlölő, vígj. négy felv., Wolf P. A., (Kolozsvár 1828. nov. 9., 1834. decz. 4., Miskolcz 1831. okt. 2., 1833. febr. 7., 1835. nov. 8., Debreczen 1832. szept. 30., 1835. nov. 12., Pozsony 1833. ápr. 26., Buda 1833. aug. 21., 1834. ápr. 3., 1836. decz. 28., Kassa 1835. febr. 22., ápr. 23., 1837. decz. 28., Pest 1839. ápr. 27.); Cremonai szövétnekes ifju, vagy a velenczei véres menyegző, nézőj. négy felv., Kotzebue, (Kolozsvár 1830. szept. 9., 1834. júl. 24., 1836. jan. 7., Rozsnyó 1830. decz. 4., Buda 1834. júl. 1.); Csudaszekrény, vígj. négy felv., Holbein (Kassán 1836. nov. 14.); Deboah, Mosenthal után; Debreczeni bíró dr. négy felv.; Doctor Faust, legenda öt szak., Klingemann Ágost, zen. Seyfried Ignácz (Buda 1834. febr. 15., Szatmár febr. 23., Pest 1839. aug. 19.); Donna Dianna,vígj. öt felv., Moreto-West, (Pest 1837. nov. 3., Kolozsvár 1825. deczember 27., 1829. ápr. 28., 1834. máj. 22., 1836. júl. 24., 1840. okt. 15., Buda 1833. júl. 30., 1834. aug. 31., 1836. aug. 18., Nagyvárad 1835. jún. 22., Debreczen 1835. szept. 27., Kolozsvár 1836. júl. 24., Pest 1839. máj. 7.); Egervári Balázs, hősj. négy felv.; Egy nő, ki az ablakon kiugrik, vígj. két felv. Scribe után, magyar színre alkalmazta (Pest 1864. febr. 4.); Elátkozott herczeg, Plötz után; Erbia; Eszter és Dávid, Scribe (Kolozsvár 1847. febr. 28., ápr. 12. és pesten többször); Falura kell mennie, vígj. három felv., Scribe; Fecske Demeter, vagy a bonyhádi bakter, Körner után (Buda 1833. okt. 17.); Flaminia, a tüzi mátka és a tengeri kalózok, Houwald, átdolg. (Kolozsvár 1842. nov. 19.); Fogadás, Bauernfeld után; Földszint és első emelet vagy a szerencse szeszélyei, bohózat három felv., Nestroy, zen. Müller (Kolozsvár 1839. jún. 22. és 23.); Friedrich Boszbachnál vagy párviadal tilalma, színmű öt felv., Vogel (Kolozsvár 1844. márcz. 9.); Hamburg megszabadítása; Haramiák, némajáték tánczczal két felv., Zedlitz-Nimmersatt (Buda 1834. febr. 20.); Harmincz év egy kártyás életéből, életkép három szak., Raupach (Pest 1864. nov. 27.); Havasi rózsa, pátens és schal. der. Holbein (Buda 1836. júl. 21.); Heilbronni Katalin vagy a tűzpróba, reg. harczi dr. három felv., Kleist H., átdolg. Holbein, ford. (Buda 1834. okt. 25., 1836., Debreczen 1836. jan. 23., 1837. jan. 24., Kolozsvár 1841. febr. 26.); Hét leány formaruhában (Tizenháromleány formaruhában), énekes vígj. két felv. francziából németre Angely Lajos, (Miskolcz 1833. jan. 5., Kolozsvár 1834. aug. 3., 1839. jún. 6., 1845. aug. 15., Buda 1834. aug. 11., okt. 19.); Iskolamester és neje; Karolda; XII. Károly Rüger szigetén, tört. vígj. négy felv. (Pest, 1864. decz. 15.); Kean, Dumas után; Két Péter, vagy zaardami polgármester, vígj. négy felv. Lebrun (Kolozsvár 1833. máj. 25., 1834. máj. 25., 1845. márcz. 6.); Királyi korona, vagy Angyalvár omladéka, színj. öt felv. Cuno (Pozsony 1833. márcz. 25., Buda 1834. jan. 17., 1836. szept. 24., Pest 1838. márcz. 5.); Korhely pajtások; Krizisek, Bauernfeld után; A kronsteini harczjáték, vagy a három esmertető jelek, vitézi játék öt felv., Holbein Fr. I. (Kolozsvár 1828. nov. 23., 1834. máj. 31., Miskolcz 1830. márcz. 9., 1831. okt. 15., 1832. febr. 28., Debreczen 1831. jan. 30., Sárospatak 1832. júl. 16., Buda 1833. augusztus 4., 1835. Pest, 1837. november 26.); A kulmhegyi haramiák, vagy a csudakép, színj. öt felv., Duno H., (Kolozsvár 1829. ápr. 4., 1834. decz. 6., Buda 1833. aug. 28., 1834. júl. 15., 1835. máj. 8.); Lassu víz partot mos, vagy a gyáva vőlegény, vígj. négy felv., Schröder (Kassa 1835. febr. 15.); Lear király, szomj. öt felv., Shakespeare (Kolozsvár 1838. szept. 22., 1848. aug. 5.); Lepke, vagy mátkanézés, vígj. öt felv. Marsano (Kassa, 1843. aug. 6.); Lumpaci vagabundus 3. része: A világ vége, tüneményes vígjáték, Nestroy, zen. Müller Adolf, ford. Fáncsy Lajossal együtt (Kassa 1835. ápr. 5., Debreczen 1836. jan. 15.); Magyar hölgy nemzeti érdemben vagy szín és vaó, vígj. négy felv. Töpfer, magyar színre alkalmazta a m. t. társ. költségén (Kassa 1835. márcz. 31., Pest 1839. okt. 14.); Megmerillis a czigányok királynéja, vagy az alattomos kereskedők, Raupach (Pozsony 1833. máj. 3.); Mentzikoff Sándor; Mexikói vőlegény, vígjáték öt felv. Clauren (Eger 1830. ápr. 12. Debreczen 1831. ápr. 26., Kolozsvár 1834. júl. 27., Buda október 23., decz. 14., 1837. márczius 1., Pest 1839. szept. 29.); Nagy atyafiság, vígj. öt felv., Kotzebue (Kolozsvár 1829. márcz. 4., 1834. szept. 4.); A nagyvilág divatja, vagy a korhely pajtások, vígj. négy felv., Benedix (Komárom 1833. jún. 26., Kassa 1835. ápr. 6., Pest 1872. decz. 4.); Octavia, szomj. öt felv., Kotzebue (Buda 1833. szept. 9., 1836); Notre-damei harangozó, dr. hat felv., Birchpfeiffer Karolina után ford. Fáncsy Lajossal (Kassa 1837. febr. 19., Kolozsvár decz. 12., 1838. aug. 28., 1839. máj. 16., szept. 19., 1841. márcz. 30., decz. 6., 1842. nov. 17., 1844. febr. 11., 1845. jan. 12., nov. 4.); Odioso, a kis ördög, dráma öt felv. Gleich (Kolozsvár 1829. január 11.); Orleansi szűz, reg. színj. öt felv. Schiller, (Buda 1834. okt. 22.); Ő nem féltékeny, Elz; Az őrültek háza Dijonban, vagy tébolyodottság és bűn, színj. három felv. Antony Bern. és Alexi után (Székesfejérvár, 1833. aug. 22., Buda 1833. decz. 19., 1834. szept. 15., 1835-36., Kolozsvár 1834. júl. 12., 1835. decz. 8., 1838. okt. 18., 23., 1840. jún. 14., 1846. márcz. 10., 1849. jún. 28., Debreczen 1835. okt. 17., decz. 20.); Párt dühe, színj. öt felv. Ziegler (Buda 1834. nov. 15., 1836. szept. 29.); Pénz, Bulwer; Preciosa, a szép czigányleány, regényes melodráma kardalokkal négy felv. Wolf P. A. után, zen. Weber Károly Mária (Kolozsvár 1827. jan. 30., 1828. decz. 26., 1834. decz. 7., 1836. jan. 6., 1838. jún. 30., 1841. márcz. 18., Szabadka 1827. aug. 15., Buda 1834. ápr. 28., 1835-36. szept. 25. Debreczen 1832. okt. 4., 1836. nov. 6., Pest 1839. ápr. 1., 1863. decz. 8.); Rózsika a holdkóros leány, uj bohózat énekekkel két felv. Scribe, zen. Gläzer, (Pest 1839. július 7.); A Reiti vár, regényes nézőjáték öt felv. Gozzi után Philippi Bonafont (Debreczen 1835. szept. 5.); Sárika vagy a falusi egyszerűség, vígjáték négy felv. Töpfer, (Kassa 1859. júl. 28.); Siklósi leányok vagy Zsigmond király álma, szomoruj. négy felv. Börnstein Karolin, (Buda, 1833. okt. 30., 31., nov. 11., 1836. febr. 28., 1842. nov. 20., Pest 1840. jan. 1.); Sok bajt okoz a galop táncz (Utolsó segédeszköz), vígj. négy felv. Weissenthurn-Franul Johanna (Székesfejérvár 1829. okt. 26., Debreczen 1835. aug. 16., 1836. jan. 26., Pest 1862. márcz. 2.); Szalmás kunyhó és az ő szive, vígj. két szak. három felv. Scribe és Alphonse után Wolheim (Pest 1839. február 7.); Szamár árnyéka, Kotzebue; Szapári Péter vagy Buda ostroma, harczj. öt felv. Birchpfeifer K. (Pozsony 1833. márczius 25., ápr. 29., Győr máj. 17., Komárom jún. 18., Székesfejérvár aug. 26., Pest szept. 2., 3., 1837. febr. 24., Buda 1833. nov. 30., 1834. ápr. 19., okt. 1., 1835-1836. szept. 1., decz. 19., 1837., Kolozsvár 1834. máj. 24., decz. 30., 1835. decz. 5., 1837. okt. 8., 1838. jún. 13., 1839. szept. 12., 1840. decz. 16., 1849. máj. 1., Debreczen 1835. aug. 27., Pest 1837. aug. 26., 1838. jan. 10., 1839. máj. 27. sat.); Szép molnárnő, Duvergnier; Szerelem mindent tehet, vígj. négy felvon. Shakespere után Holbein (Buda 1833. szept. 29., 1834-35., 1837., Kolozsvár 1835. decz. 13., 1840. okt. 18., 1841. máj. 15., Debreczen 1836. jan. 31., Pest 1837. decz. 12., 1838. jan. 22.); Testvérek ellenkezése, színj. öt felv. Ziegler (Buda 1836. okt. 25., Pest 1837. okt. 31.); Toldi Miklós és a kőszegi magyar amazonok, tört. színmű három felvon. (Pest 1864. jan. 4.); Toni vagy a francziák Szent-Domingóban, katonai vitézi játék három felv., Körner, (Miskolcz 1831. nov. 3., Buda 1834. szept. 9., 1836. jún. 30.); Tréfa és valóság, vígj. három felv. Ziegler Fr. W., (Sárospatak 1832. július 8., Buda 1833. okt. 8., 1834-36., Debreczen 1835. okt. 1., Kolozsvár 1836. jan. 17., máj. 26., aug. 8., 1840. ápr. 4.); Tündér rege, Leuven; Valburg éje, vagy a szent Gellérthegyei bűvös tulipán, tüneményes színmű dalokkal négy szakaszban, Birchpfeifer K. (Kassa 1864. decz. 21.); Véres menyegző, Kotzebue; Vicomte Letorieres; Világ divatja, vígj. négy felv. Töpfer, (Buda 1833. szept. 29., okt. 23., 1834. jan. 14., máj. 31., 1836. jan. 7., jún. 9., 1837., Debreczen 1835. nov. 23., 1836. ápr. 11., Pest 1837. szept. 21., 1838. márczius 12.); Villette marquisnő, Marchpfeifer; Viszontaglott szolgálat; Yelva, az orosz árva, melodráma két felv., Scribe-Castelli, zenéje Rosenthaltó (Buda 1834. nov. 1., 1835.); Zulima, Voltaire-Hell.
Czikke a M. Szinházi Lapban (1860. 4-7. sz. Adatok a magyar szinészet történetéhez).
Munkái:
1. István első királyunk koporsója. Nemzeti historia dr. három felv. Székes-Fehérvár, 1823. (Ism. Bayer, Magyar drámairodalom története I. 371. l.)
2. A tudálékos. Vígjáték öt felv. magyar játékszínre alkalmaztatva kiadta. Pozsony, 1826. (Kotzebue után, a Sokat tudó cz. is, előadatott Kolozsvárt 1825. decz. 13., 1829. febr. 15., 1834. okt. 30., 1847. jan. 24., Váczon 1829. decz. 14., Budán 1833. júl. 18., decz. 10., 1834. júl. 9., 1836. jún. 19., Kassán 1835. máj. 5., Debreczenben 1836. jan. 6.)
3. Siklósi borzasztó két éjtszaka. Nemzeti szomorújáték négy felv. Székes-Fehérvár, 1827. (Trejtschke G. Fr. után ford. Előadatott Kolozsvárt 1828. nov. 2., 1835. jan. 20., 1837. szept. 19., Váczon 1829. decz., Miskolczon 1830. jan. 27., 1832. márcz. 27., Budán 1834. febr. 22., 1835-36. Ism. Bayer, M. drámairodalom tört. I. 372.)
4. István, magyarok első jótevője. Nemzeti dr. egy felv. Sopron, 1829. (Magyar Játékszíni Zsebkönyvecske, ajánlja Posgay János. Kotzebue színműve, melyet a pesti német színház megnyitására írt; előadatott Kassán 1835. márcz. 26.)
5. Angolosan, vígj. két felv. görner után magyarosítva. Pest, 1863. (Külföldi Szinműtár 1. Előadatott Kassán 1859. máj. 11. és Pesten többször.)
Kéziratban: Érdemlett tisztelet Arnold György szabadkai karnagynak 1826. 4rét hat levél a m. n. múzeumban. (Névaláírásával: Komlossy).
M. Theatrumi Almanák 1814. és 1815-re.
Honművész 1834. 2., 47., 1834. 7., 22., 36., 1835. 102., 1836. 23., 61., 63., 74., 86., 87., 98., 99., 1837. 2., 21., 101., 102., 1839. 68., 84. sz.
Könyves Máté, Játékszíni Koszorú, Pest, 1834.
Pesti Nemzeti Játékszíni Zsebkönyv 1839-re 27. l.
M. Szinházi Lap 1860. 5., 6., sz.
Hölgyfutár 1860. 7. sz.
Benkő Kálmán, M. Szinvilág. Bpest, 1873.
Klestinszky László, A kassai magyar szinészet 1781-1877, Kassa, 1878.
Déryné Naplója. Bpest, 1879. II. 5., 76. l.
Id. Szinnyei József, A komáromi magyar szinészet története. Komárom, 1882. 126., 128., 125-138., 140-150. l.
Figyelő XVII. 197. l.
Váli Béla, A magyar szinészet története. Bpest, 1887.
Bayer József, A nemzeti játékszin története, Bpest, 1887. Két kötet.
Koltai Virgil, Győr szinészete. Győr, 1889-90. Két kötet.
Petrik Bibliogr.
Ferenczi Zoltán, Petőfi életrajza, Bpest, 1896. I. 321., 322. l. és A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
Náményi Lajos, A váradi szinészet története. Nagyvárad, 1898. 78. l.
Egykorú szinlapok, szinházi zsebkönyvek és gyászjelentés.


 

Családfa részlet nézete :
Czégényi Erzsébet
1806 - 1855

Komlóssy Paulina
1820 - 1888
Komlóssy Ida
1822 - 1883

Aki látja a tegnapot, az tudja, hogy a mát a holnap fogja követni. Csak aki tudja, hogy a mát őseinek köszönheti, az érti, hogy holnap a gyermekeinek ma lesz; és ez az ő jövője.