A Komlóssy (Komlósy) család honlapja
név kezdőbetűje: (a több szempont szerinti keresést a kezdőbetűvel kell kezdeni)
ABCDEFGHIJKLMNÖOPRSTUVZ
keresőszó:

ág vagy töredék:
Komlóssy FerencG003
foglalkozás : festőművész       lakóhely: Temesvár, Budapest, Bécs, Prága
született :1817.12.17 Temesvár meghalt :1892.07.14 Bécs
apa : Komlóssy Ferenc anya : Steiner Zsuzsanna
ág :G - bánáti töredék nemzedékszám :2
Házasság :
Bousifet de Moricourt Johanna Catharina ( 1847-06-02 - )

Gyermekek :
Izabella
Irma
Franciska Xavéria
Károly Elemér
Ferenc Xavér
Emil
Ede
Júlia

 Festőművész. Temesvárott született 1817.12.17-én. Teljes neve Komlóssy Ferenc Xavér Károly.
Ifjú  korában szülővárosában tanulta a festészetet, majd vándorfestőként kereste kenyerét a módosabb bánsági családoknál,
mindaddig, míg 1839-ben nem vették fel Waldmüller bécsi privát akadémiájára. BÁNSÁGI MŰVÉSZEK BIEDERMEIER PORTRÉI MELEGH GÁBOR ÉS KOMLÓSSY FERENC KÉPEI A TEMESVÁRI BÁNSÁGI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN  c.2003-ban megjelent írásból idézve: "... Múzeumunk gyűjteményében egy nagyon korai (1829-ben datált és szignált) kisformátumú, romantikus, „alpesi" vízfestménye is megtalálható, amely már előre jelezte az akkor még alig 12 éves festő tehetségének kibontakozását."
Megélhetését eleinte főként a szentkép- és portréfestésből tudta biztosítani, ilyen tárgyú alkotásai mai napig is szép számban őrződtek meg magánszemélyek tulajdonában.
  Művészeti tanulmányait 1839-től a bécsi iparművészeti akadémián végezte.1845-ben Pestre költötött, majd 1846-ban hazalátogatott Törökkanizsára. 1847-ben Ausztriában(Geiersberg) feleségül vette Bossifet de Moricourt Johannát,a gyönyörű szép belga-francia nemesi származású kisasszonyt, aki akkoriban a kormányzóságon dolgozott.. A szabadság harc alatt a szerbek birtokát megtámadták, mindenéből kifosztották, puszta életét is nehezen sikerült mentenie.
  Mint ismert festőművész, részt vett az első magyar képzőművészeti egyesület megalakításában. Az 1850-es években Pesten  modernebb szellemben a természet utáni festéssel akarta növendékeit oktatni, de eltávolíttatják az iskolából, majd amikor   új iskolát szervezett, hatalmi alapon azt is bezáratja az Akadémia. Az ügy körölményeit részleteiben ismerteti Farkas Zsuzsa: Marastoni Jakab pesti festőiskolájára vonatkozó iratanyag a Fővárosi levéltárban c. írása:

"1852-ben Marastoni rövid ideig alkalmazta Komlóssy Ferencet (1817-1892) tanárként, aki hamar barátságot kötött a tanulókkal. Nem kedvelte Marastoni tanítási modorát, ellene intrikált, ezért rövid időn belül kívül került az akadémián. Saját lakásán nyitott iskolát, oda csalta a diákokat. Marastoni feljelentést tett Komlóssy ellen azon a címen, hogy magániskola csak hatósági engedéllyel nyitható, Komlóssynak pedig nincs engedélye. Komlóssy úgy tüntette fel magát, mint aki egyedül hivatott a rosszul irányított művészi oktatást a helyes mederbe terelni. Azt állította, hogy olyan egyének irányítják az akadémiát, akik minden tudományos képzettséget nélkülöznek, és 40 évvel maradtak hátra a fejlődésben. Péter Kornélia itt sem tesz említést arról, hogy Komlóssy szintén a Helytartótanácshoz fordult, és megszerezte az engedélyeket. Körülbelül 1865-ig tartotta fenn iskoláját, amikor is Bécsbe költözött. Lyka Károly kiemelte azt, hogy e magániskolában a tanulók csak természet után rajzoltak és festettek, márpedig ez eretnekségnek számított Marastoni akadémiáján."...
A  bezáratást elrendelő tanácsnok jelentése: "Marastoni Jakab az első magyar festészeti akadémia tulajdonosa folyamodványában Komlóssy Ferencz festészeti tanodáját, mellyet itt helyütt hatósági engedelem nélkül nyitott bezáratni kéri, - melly folyamodványa f. é. január 14=578. sz. a. vizsgálat s jelentés végett hozzám utasítván hivatalosan jelentem, hogy e tárgyban meghallgattatott Komlóssy Ferenc nyilatkozatában azt vitatja, hogy a festészet a szabadművészetek sorába tartozván annak oktatását Bécsben és Prágában a hol állami Akadémiák léteznek - szabadon gyakorolta - továbbá a festészeti gyakorlatokban részt vevő nevendékeit az iskolai oktatástól el nem vonja s végre hogy előadásaiban részesült ifjak száma még igen csekély- mellyet mihelyest tizenkettőt meghalandja es. kir. rendőrségi igazgatóságnak bejelenteni kötelességének ismerend.
Ezek folyán véleményem oda járul- hogy ámbár egyrészről kétségtelen, hogy festészet mint szabad művészet - czéh korlátai alá nem esvén - annak gyakorlatában nevezett Komlóssy Ferenc senki által nem akadályoztathatik - miután azonban részt a szülők s az oktatásban résztvevő tanulók érdeke kívánja, hogy a tanításban csupán ismereteiket helyesen igazolt egyének résztvehessenek - s a felsőbb rendeletek is az úgy nevezett zug iskolák felállíttatását szigorúan tilalmazván, - a tanítás csak hatósági engedelem mellett gyakorolható, nevezett Komlóssy Ferenc pedig illy engedelmet elő mutatni nem bírna - ugyanaz a nevedékek saját lakásábani oktatásátul eltiltandó volna. Pest 1852. Febr. 25. "

Az őt ért támadások miatt 1854-ben visszatér bánsági szülőföldjére.


 Különösen  tájkép- és virágfestő volt. Az 1868-ban készült, a  Schönbrunn-i park 100 rózsáját ábrázoló "Rózsa album"-a művészi értékén túl máig  értékes botanikai segédeszköz..Albumát kor legmodernebb nyomdatechnikájával, chromolitográfia technikával nyomtatták, amely a kőnyomat egyik színes változata volt.   Egy töredékes példányát Komlóssy Sándor (1905) felesége őrizte.

Négy tájképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, önarcképe a Történelmi Képcsarnokban van.  1847-ben mutatta be "Cigányfalu olaszországban " c. festményét.

1861-ben Temesváron privát festőiskolát vezetett. Temesvári és pesti működése után1865-ben Bécsben telepedett le . A festészetből azonban itt sem tudott megélni .Lyka Károly: "Közönség és művészet a századvégen" c. könyvében így ír:

"Hogy magát és családját fönntarthassa, a legkülönfélébb vállalkozásokba fogott Komlóssy Ferenc a nyolcvanas években, már ismert festő korában : építőiparral kezdett foglalkozni,ami nem sikerült, aztán a Tiszánál halászati vállalatba kezdett, ez sem sikerült,erre Bécsben díszműáruboltot nyitott,ami szintén nem sikerült."
1868-ban belépett a képzőművészeti Társulatba.
1887-ben Benczur iskolájának a tagja,  egy tárlat második díját — négyszáz forintot — kapta „Játszó gyermekei”-ért.

1889-től súlyos idegi bántalmak gyötörték, Bécsben halt meg 1892.07.14-én ."Komlósy Ferenc veterán tájképfestő ma Bécsben meghalt.. Temesvártt született 1817-ben ; leánya Komlósy Irma, az ismert virágfestőnő." [BUDAPESTI HIRLAP 1892-07-15]
Utódai Ausztriában illetve USA-ban élnek, és már nem, vagy alig tudtak magyarul.

Felesége a belga nemesi családból származó Johanna Catharina Bousifet de Moricourt. Geiersbergben 1847.06.02-én házasodtak. 1851-ben született egy Johanna Franciska nevű lányuk is, aki minden bizonnyal gyermekkorban halt meg.
 2012-ben "Ideale Landschaft" c. festményét 50ezer Euro-ért kínálták.

Rózsák című festménye:

 

Családfa részlet nézete :
Komlóssy Ferenc
~1780 - 1875
Steiner Zsuzsanna
1789 - 1873
Komlóssy Ferenc
1817 - 1892
Bousifet de Moricourt Johanna Catharina
1818 - 1909

Komlóssy Izabella
1848 - 1890
Komlóssy Irma
1850 - 1919
Komlóssy Franciska Xavéria
1853 - 1923
Komlóssy Károly Elemér
1854 - 1933
Komlossy Ferenc Xavér
1857 - 1912
Komlosy Júlia
~1860 - 1932
Komlóssy Emil
1859 - 1932
Komlóssy Ede
1862 - 1942

Aki látja a tegnapot, az tudja, hogy a mát a holnap fogja követni. Csak aki tudja, hogy a mát őseinek köszönheti, az érti, hogy holnap a gyermekeinek ma lesz; és ez az ő jövője.