A Komlóssy (Komlósy) család honlapja
név kezdőbetűje: (a több szempont szerinti keresést a kezdőbetűvel kell kezdeni)
ABCDEFGHIJKLMNÖOPRSTUVZ
keresőszó:

ág vagy töredék:
komlósi Komlóssy DezsőD016
foglalkozás : jegyző,királyi táblabíró, lapszerkesztő       lakóhely: Debrecen, Budapest, Győr
született :1846.09.23 Debrecen meghalt :1935.04.23 Debrecen
apa :komlósi Komlóssy Imre anya :nosziczi Thurzó Róza
ág :D - debreceni ág nemzedékszám :15
Házasság :
Szalay Erzsébet ( 1888-05-21 - 1935 )

Gyermekek :
Erzsébet (Eliz)
Margit
Dezső

A gimnáziumot Debrecenben és Lőcsén végezte,majd Debrecenben bölcsészetet  és Kassán jogot tanult.A debreceni ref. főiskola II. é. bölcsész hallgatójaként 1864.ben 15 frt ösztöndíjat kap. Tanulmányai után európai körutazást tett,  majd hivatásos katona 1871-ben a honvéd-kerületi és központi lovas-tiszt-képző iskolákban megtartott vizsgák eredménye alapján hadapródként végez, ekkor hadnaggyá léptetik elő.1879-ben "szabadságolt állományú honvéd-gyaloghadnagy"-ként szolgálaton kívüli viszonyba helyezik, majd 1883-ban tiszti rendfokozatának megtartása nélkül jogilag is kilép a honvédség kötelékéből.

Eljegyzéséről a Debreczen c. lap 1888.ápr. 15-i száma ad hírt: „Komlóssy Dezső a helybeli kir. törvényszéki kiváló tehetségű birója, a debreczeni közélet egyik legkiválóbb szereplő egyénisége eljegyezte Szalay Antal abaújmegyei tekintélyes földbirtokos szép és művelt leányát, Erzsike kisasszonyt.”, majd házasságkötésükről a jún. 3.i szám tudósít:„Komlóssy Dezső a helybeli kir. törvényszék fiatal bírája, az ünnep másod napján* vezette oltárhoz a bájos és művelt lelkű Szalay Erzsike kisasszonyt, Szalay Antal tekintélyes földbirtokos bájos leányát Abauj-megyében.”(*azaz május 21-én.)

1871 januárjában "a királyi igazságügyminister a pesti királyi váltótörvényszékhez... Komlóssy Dezső segédfogalmazót segédjegyzőjévé ...nevezte ki" majd mé 1873-ban  ugyanott jegyző volt, de 1876-ben bírói pályára lépett. Bírói pályafutását Győrött kezdte pályafutását, majd még ez év augusztusában  Debrecenbe való áthelyezését kérte. 1876 -  1891 között Debrecenben törvényszéki bíró. 1890-ben néhány hónapra  kirendelik a budapesti királyi táblához, "mert még mindig meglehetős sok a restancia." 1892 megrendült egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult.
 Még hosszan élt szolid polgári életet Debrecenben, ahol  1900-ban esküdt. a városi Törvényhatósági Bizottság tagja, ahonnan 1911-ben a Múzeumi bizottságba is delegálják, sőt 1910-ben Városi Múzeum vezetőségébe is beválasztják..1899-ben a városi tanács két társával kiküldi Pozsony, Temesvár és Kecskemét városokba egy városi villanytelep létesítésének lehetőségeit tanulmányozni.1913-ban Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának póttagja.

A politikai pályával is kacérkodott, 1892-ben DebrecenI. választói  kerületének kormánypárti  képviselőjelöltje  - azonban a parlamenti válaszáson Thaly Kálmánnal szemben alulmaradt. 1902-ben a szabadelvűek helyi elnökévé választják. 1913-ban a kerületi Munkapárt egyik elnöke.
1916-ban Ferenc Salvator főherceg, mint az osztrák-magyar Monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnökhelyettese a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékítményes ezüst diszérmét adományozza neki.  A Vöröskereszt debreceni szervezetének hosszú időn át alelnöke, 1922-ben tiszteletbeli elnökévé választják.
Részt vett a város gazdasági életében 1891-től 3 évre választott igazgatósági tag a Közgazdasági Bank Rt-nél, majd1893-tól a Csokonai Nyomda és Kiadó részvénytársaságnál .1895- ben a Debreczeni Helyi Vasút Rt felügyelőbizottsági, majd élete végéig elnökségi tagja. 1897-ben a Debreceni pénzügyigazgatóság adófelszólamlási bizottság elnökhelyettese,1905-ben  a Debreceni Első Takarékpénztár elnökévé választják, igazgatósági tag az 1925-ben alakult Debreceni Vásárpénztár Rt-ben,

Újságcikkeket, utazási tárcákat, műkritikát, költeményeket stb. írt a debreceni és fővárosi lapokba. A "Debreceni Ellenőr" 1874. júl. 22-i számában vezércikket jelentet meg "A Debrecen központtal létesítendő Hajdú megye kérdéséről" címmel. 1893-ban a Debreceni Ellenőr szerkesztését is átveszi.
A debreceni színészet 19. századi fénykorából több helyi színműíró és fordító emléke is fennmaradt, köztük Dezső is gyarapította a debreceni és váradi színház műsorát. .
Ondódi szántóföldjét 1891-ben 1350 Frt-ért eladja. (DNÉ 1891.ápr12). Vagyonát hadikölcsönbe fektette,így az elúszott.
 Tagja annak a zsűrinek, mely nagybátyja (LajosD009) által alapított Zenede új épületének – a Zenede Palota Vár utca 1. sz. –( ma országosan védett műemlék)  terveire kiírt pályázatot  1893-ban elbírált, sőt 1905-ben a Zenede elnökhelyettesévé is választják..
1894-ben a debreceni egyetem alapítására nyitott alapítványnak 600 koronát adományozott.[Protestáns egyházi és iskolai lapok – 1894-02-08 ]
Szőlőbirtokos, a Debreczeni szőllő és bortermelő szövetkezet 1900. május 6-án tartott közgyűlésén "czégjegyzési jogosultságú igazgatósági tagnak" választja.
1911-ben elad egy házat földdel Kaszanyiczky Endrének.
Neve szerepel a "Debreceni virilisták" 1916-os listáján.(60-ik 1561,86 Korona adóval)

Birtokában volt egy zöld köves arany pecsétgyűrű a Komlósy-címerrel, melyet valószínűleg Imre (D010) készíttetett. A gyűrű kalandos történetét lásd Erzsébet(D019)  lánya férjénél, Udvardy Miklósnál.
A "Város"c. helyi lap 1912. febr. 3-i száma szerint  beválasztják a városi közgyűlés 3 bizottságába (építési-, közlekedési- , színházi- ).
Idős korában sakkfeladványokkal  isfoglalkozott: 1931-ben a Pesti Hirlap Maróczy Géza által szervetett  létraversenyén 3-ik helyezett volt.

Halála előtt debreceni lakása a Bethlen u 4. sz. alatt volt
  Nekrológját Az Est [1935-04-26 ] így közli: "Kihalt a Komlóssy-család. Debrecenből jelentik: Debrecenben elhunyt a nyolcvankilenc éves Komlóssy Dezső nyugalmazott táblabíró. Az elhunyt táblabíró utolsó életben maradt tagja volt eddig az előkelő, nagymultú Komlóssy-családnak, amely egyike volt Debrecen ősrégi nemesi famíliáinak. Apja, Komlóssy Imre, 1848-ban Debrecen képviselője volt. Az elhunyt vezetőszerepet játszott régebben Debrecen I társadalmi életében, mint a szabadelvű párt elnöke és a városi törvényhatósági bizottságnak évtizedeken át volt vezető tagja. Ma temetik. "(A család kihalása természetesen kizárólag a debreceni ágra vonatkozik.)
Régi forrásokból:
nyug. kir. táblai biró, id. K. Arthur testvérbátyja; szül. 1846. szept. 20. Debreczenben; ugyanott és Lőcsén végezte a gymnasiumot, a jogi tanfolyamot pedig Debreczenben és Kassán 1867-ben; azután beutazta Európa legnagyobb részét. A birói pályára lépett és előbb a bpesti váltótörvényszéknél jegyző, 1875-től 1889-ig győri s debreczeni királyi törvényszéki bíró volt. 1889-ben kir. táblai bíró lett Budapesten; de ugyanezen évben megrendült egészsége miatt nyugalomba vonult és azóta Debreczenben él.
Írt vegyes czikkeket, utazási tárczákat, műkritikákat és költeményeket a debreczeni s a fővárosi lapokba; a 70-es években a Fővárosi Lapoknak is munkatársa volt.
Munkái:
 Leó diák krónikája. Bpest, 1875. (A budapesti 1875. farsang egyes epizódjait énekli meg humoros versekben).
Programmbeszédje, melyet, mint Debreczen I. kerületének szabadelvűpárti képviselőjelöltje 1892. jan. 17. tartott. Debreczen.
A Debrecen központtal létesítendő Hajdú megye kérdéséről : vezércikk Debreczeni  Ellenőr 1874 . júl. 22 . Majd 1875-ben megjelent tőle a Debreczeni Ellenőr mellékleteként egy térkép-tervezet Hajdúmegye kibővítésére.
Kéziratban: Egy játszma piquet cz. vígj. ford.(1875)
Főszerkesztője volt a Debreczeni Ellenőrnek 1893-ban.

Családfa részlet nézete :
Komlósy Mihály
1738 - >1810
Bakos Rebeka
~1745 -
Komlóssy Dániel
1775 - 1844
Konti Julianna
1783 - 1826
Komlóssy Imre
1813 - 1879
Thurzó Róza
1828 - 1899
Komlóssy Dezső
1846 - 1935
Szalay Erzsébet
1863 - 1944

Komlóssy Erzsébet (Eliz)
1889 - 1964
Komlóssy Margit
1890 - 1971
Komlóssy Dezső
1892 - 1915

Aki látja a tegnapot, az tudja, hogy a mát a holnap fogja követni. Csak aki tudja, hogy a mát őseinek köszönheti, az érti, hogy holnap a gyermekeinek ma lesz; és ez az ő jövője.