A Komlóssy (Komlósy) család honlapja
név kezdőbetűje: (a több szempont szerinti keresést a kezdőbetűvel kell kezdeni)
ABCDEFGHIJKLMNÖOPRSTUVWZ
keresőszó:

kisfaludi komlósi Komlóssy LászlóE002
foglalkozás : főjegyző, táblabíró, másodalispán, országgyűlési követ       lakóhely: Komlós
született :1772.02.17 Komlós meghalt :1832.12.07 Komlós
apa :kisfaludi komlósi Komlóssy Zsigmond anya :csernelházi Chernel Éva
ág :E - kisfaludi ág nemzedékszám :15
Házasság :
Dancs Júlia ( 1820-08-16 - )

Gyermekek :
Antónia
Albert
Hermina
Jolán
Etelka

 A kor szokásainak megfelelően tanulmányait házi nevelővel kezdte, majd a Máramarosszigeti Református Kollégiumban és a Sárospataki Református kollégiumban folytatta. Pesten ügyvédi oklevelet szerzett, majd gazdálkodni birtokaira visszavonult, és e mellett az irodalommal is foglalkozott.
1804-ben főispáni előterjesztésre tiszteletbeli (fizetés nélküli) megyei aljegyző.
1805-től, táblabíró, 1814-től 1830-ig Bereg vármegye főjegyzője, 1825-től haláláig másodalispán.
1810-ben közgyűlési aljegyzőként adott ki egy rendelkezést mely a nemtelenek törvényes eljárásához való jogát taglalja.
1825-ben előfizetett ”Epiktetosnak kézikönyvetskéje avvagy Az életet akármelly állapotban kinek kinek magának türhetővé sőt kedvessé tehetésének mestersége” c. Pesten nyomtatott könyvre.
Házasságot 1820. aug. 16-án kötött hetei Dancs Juliannával.( Antónia lányuk ”Komlósy László főnótárius úr udvarában lévő gazdaasszony, ns. Dancs Julianna nem tiszta ágyából született lánya” ekkor már négy éves; de „a házassággal ez is rendbe hozatattott”)
Az 1825. és 1827. pozsonyi országgyűléseken Beregmegye követe.
1826-ban Péchy Ádám özvegye, báró Bremer Terézia bírói részrehajlással vádolta. Az ügy egészen a királyig került fel, ahol a megye exponálta magát érte, meghurcoltatásáért elégtételt kért számára. (A megye nemessége körében igen népszerű lehetett. Az1829-évi tisztújításon a főispán nem kívánta másodalispáni pozícióját meghosszabbítani, mást jelölt helyébe. A közgyűlés azonban mégis őt választotta.)
1826-ban protestál az ellen, hogy a közös Komlóssy uradalom jobbágyait adózás alá írták, mindannak dacára ,hogy Komlós „már 1775-ben mint nemesi lakóhely és Praedium az Urbarialis helyek feljegyzéséből kimaradott”
1830-ban királyi biztosként (a régebbi ”királyi ember”megfelelője) birtokba iktatásokat végzett.
Az 1827. évi VII. "Törvénycikk a porták megigazitására szolgálandó országos összeirásról"  megyei megbízottként a törvény végrehajtását felügyelő országgyűlési bizottságba nevezi ki.
1828-ban tiltakozik az ellen, hogy K. Mihály, ”akinek fiú örököse nincs, a fiágat illető vagyont lányának adta át”. (Ez a Mihály a családfán nem azonosítható.)
1831-ben Döbrentei Gábor a Magyar Tudományos Társaság (az Akadémia) titkára országos gyűjtést indított Virág Benedek Ferenczy által elkészírett szobrárnak felállítására; a 26 bereg megyei adakozó között ő is szerepel 1frt-tal.
1831-ben panasszal él K. Dániel(F003) ellen úgy magának, mint feleségének méltatlan megbántása miatt.
Az 1831. évi kolerajárványban megbetegszik, csak felesége gondos ápolása mentette meg.
1832-ben birtokba visszahelyezését kéri K. Dániel(F003) ellen, aki egy darabot elszántott földjéből, és erdőjövedelméről szóló elszámolást elragadta tőle.
1829-ben –a kúriára hivatkozva - ellentmond Gedeon öccse végrendeletének, mely szerint az a fiágat illető vagyon egy részét özvegyének és lányának adományozta.
A Nemzeti Múzeum érem-és régiséggyűjteményének egy darabja „Bereg megyéből találtatott Komlósy László szolgabíró kertjében”

Meghalt Komlóson, 1835. dec. 8-án „inhideglelésben” (talán váltóláz, malária). /Nekrológja: lásd Dokumentumok /

 Fennmaradt  Komlósy László levele Kazinczynak,(Beregszász, 1821. szept. 25. ) , valamint Rédey Lajos Bereg megyébe kinevezett  főispán törvénytelen hatalmaskodásairól részletesen beszámoló latin nyelvű beadványa is (1829. okt. 8.): MOL A 39 1830: 1137.
 Mint megyei főjegyző, alispán és követ a vármegyében csaknem minden ünnepélyes alkalommal ő volt a hivatalos szónok. Irodalmi értékű beszédei részben fenn is maradtak, lásd ( Petrik-bibliográfia I.268-270)
Születési dátuma más forrás szerint:1777.dec. 14., ezt azonban hitelteleníti Károly öccse sz. dátuma.



Munkái:
1. Beszéde, melyet a megye határszélén mondott (a Rhédey család történetével). Debreczen, 1825. (Beszédek, mellyek méltóságos gróf Kis-Rhédei Rhédey Lajos úr [...] T. N. Beregh vármegyébenn, fő-ispányi helytartói hivatalába fényes pompával lett béiktattatása alkalmatosságával [...] mondattak. Öszveszedte, elrendelte, és öszvehasonlította Komlósy László. Debreczen 1825. ) című gyűjteményben.
2. Beszéde. U. ott, 1832. (Beszédek, melyek gróf Vay Ábrahám Bereg vármegye főispányi hivatala helytartója által Beregszász városában az 1832. máj. 22. végre hajtott tisztválasztás alkalmatosságával mondottak cz. gyűjteményben.)
1796-ban összegyűjtötte költeményeit ezen czím alatt: Némely különös alkalmatosságokra való versek, melyek kéziratban maradtak.


Hivatkozások:
Honművész 1837. 21. sz.
Petrik Bibliogr. I. 268., 270. l.
Turul 1895. 88-90. l.
 

Családfa részlet nézete :
Komlósy Ferenc
~1665 - 1706
Becsky Mária
~1670 -
Komlósy László
~1700 - 1761…1767
Ilosvay-Karácson Júlia
1722 - 1791
Komlóssy Zsigmond
1750 - >1822
Chernel Éva
- 1773
Dancs Júlia
1787 - 1862

Komlósy Antónia
1816 - 1889
Komlóssy Albert
1820 - 1881
Komlósy Hermina
~1823 - ?
Komlósy Jolán
~1824 - ?
Komlósy Etelka
~1826 - ?

Aki látja a tegnapot, az tudja, hogy a mát a holnap fogja követni. Csak aki tudja, hogy a mát őseinek köszönheti, az érti, hogy holnap a gyermekeinek ma lesz; és ez az ő jövője.