Kazincy Ferenc levele Döbrentey Gáborhoz, melyben Komlóssy Lászlóval való talalálkozását írja le, és  dícséri annak Beregszászon elmondott beszédét (részlet)


Széphalom, Aug. 2Od. 1821.

Még sem vetem el a' tollat, édes barátom, mert én örömimben nem találok soha mértéket és határt, 's poharamat az utolsó cseppig szeretem nem kiinni, hanem kihörbölni. Leveledet Ujhelyben vettem Báró Malonyai János úrnak királyi
elfogadtatása alatt; mert ezt Urunk Ő Felsége az elbúcsúztattatott nemeslelkü, 's általunk és általam szívesen szeretett Eszterhazy József Fő-Ispáni székébe ülteté, meghagyván amannak a' 21 észt. olta Ő Felsége eránt
példásan viselt hivatal' nevezetét. A pompát látni kell, nem hirét olvasni; de neked a' pompára kevés gondod. Azt mondom tehát róla, és csak azt, hogy én Aug. ödikén V.-Ispánunk szobájába léptem az engem először itt látott Beregi V.-Ispán Báró Prényi Zsigmond elébe, s kevélykedem vele, midőn ez engem öszvecsókola. Innen egyenesen Fő-Notáriusához Komlósy László úrhoz fordultam, eggy olly kis és száraz 's véghetetlenül szerény emberhez, a kit Esküdtecskének gondolnál, 's szint olly kevélyesen csókoltatám meg vele magamat, mint az ő Prényijével. Beregben elmondott Dictiója felől felküldém a hírt a' Kurírnak 's azt nyomtatva talán holnap már megkapom. Barátom, hazánkban nevekedik a' lelkes emberek' száma. Kérdeztem tőle, ha olvasta-e már az Anacharsis Utazásait, mert úgy hittem, hogy Dictiója onnan gazdagodott. Nem olvasta. És így még Patak adta neki a' mit bír...