1694-ben Bereg vármegyei esküdt.1697-ben 5 Frt, 1702-ben 6 Frt nemesi adót fizet.
Rákóczi hadnagya, de kezdetben ellene viselt hadat: lásd Csatáry György:Ugocsa vármegye II. Rákóczi Ferenc államában c.műből: "...1703. július 14-én Rákóczi Benéhez ért. Átkelt a Borzsa hídján, és a délutáni órákban Csetfalva és Tiszaújlak határában táborozott le lovasságával  ..Az ugocsai nemesek közül néhányan Rákóczi híveinek fogságába estek. Ezek között volt Komlósi Ferenc, aki késõbb Rákóczi palotásainak hadnagya lett."  E csata emlékét örökíti meg a tiszaújlaki Turul-emlékmű.
A könyv szerint az Ugocsa megyei Szirmából vonult be Rákóczi hadaiba.

1704-ben neve szerepel a Bereg megyei munkácsi uradalom 157 kuruc hadnagya között.

1706-ban Rákóczi tisztjeként halt hősi halált.

•Fennmaradt Rákóczi levele özvegyéhez: „Tudvalevő előttünk néhai Komlósy Ferencz hívünk hűséges szolgálatja és a haza ügye mellett való halála. Ha comperialtatik, hogy az instans özvegy jobbágyai fegyvert ennek előtte hadainkban nem viseltek, senki akaratjok ellen arra ne compelnálja; másképp, ha fegyverviselők voltak, insinuálja magát az instans özvegy előttünk,  másban fogadja venni kegyelmességünket.
Datum ex acre nostra Munkács 8. Januarii 1707. France B. Rákóczy Fr. Aszalay”

Ismert az a levél is, melyben a fejedelem intézkedik ügyében:
"Kajdi Istvánnak,
Néhai Komlósi Ferencz özvegye comprobálván előttünk, hogy az mely három jobbágy, nevezet szerint Nagy-Mihályi Mihály, Varga Gergely és Szép János, Kegyelmed alatt lévő hadnagyink által depelláltatván, az ezerben attraháltatnának,ezen ügy kezdetitől fogva sem egyszer, sem másszor fegyverviselők nem voltának ; arra nézve Kegyelmednek serio parancsoljuk : hagyja meg azon hadnagyinak, hogy többe az említett özvegy megnevezett jobbágyit semmiképpen ne háborgassák, mivel megholt férjének hűséges szolgálatját tekintvén, senkinek meg nem engedjük, hogy ilyetén jobbágyinak distractiőjával megkeseríttessék. Coeterum, etc."

[ Az intézkedés jogi háttere az 1703.szept. 27-i   vetési pátens : Rákóczi a táborban szolgáló jobbágyokat a földesúri- és közterhek alól mentesítette, ugyanakkor az otthon maradottakat  kötelezettségeik teljesítésére szólította fel.]