Festőművész. Temesvárott született 1817.12.17-én. Teljes neve Komlóssy Ferenc Xavér Károly. 
Ifjú  korában szülővárosában tanulta a festészetet, majd vándorfestőként kereste kenyerét a módosabb bánsági családoknál, 
mindaddig, míg 1839-ben nem vették fel Waldmüller bécsi privát akadémiájára. BÁNSÁGI MŰVÉSZEK BIEDERMEIER PORTRÉI MELEGH GÁBOR ÉS KOMLÓSSY FERENC KÉPEI A TEMESVÁRI BÁNSÁGI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN  c.2003-ban megjelent írásból idézve: "... Múzeumunk gyűjteményében egy nagyon korai (1829-ben datált és szignált) kisformátumú, romantikus, „alpesi" vízfestménye is megtalálható, amely már előre jelezte az akkor még alig 12 éves festő tehetségének kibontakozását."  
Megélhetését eleinte főként a szentkép- és portréfestésből tudta biztosítani, ilyen tárgyú alkotásai mai napig is szép számban őrződtek meg magánszemélyek tulajdonában. 
  Művészeti tanulmányait 1839-től a bécsi iparművészeti akadémián végezte.1845-ben Pestre költötött, majd 1846-ban hazalátogatott Törökkanizsára. 1847-ben Ausztriában(Geiersberg) feleségül vette Bossifet de Moricourt Johannát,a gyönyörű szép belga-francia nemesi származású kisasszonyt, aki akkoriban a kormányzóságon dolgozott.. A szabadság harc alatt a szerbek birtokát megtámadták, mindenéből kifosztották, puszta életét is nehezen sikerült mentenie. 
  Mint ismert festőművész, részt vett az első magyar képzőművészeti egyesület megalakításában.185- .ben  és 1854-ben a  pesti müegyesület választmányi tagja. Az 1850-es években Pesten  modernebb szellemben a természet utáni festéssel akarta növendékeit oktatni, de eltávolíttatják az iskolából, majd amikor   új iskolát szervezett, hatalmi alapon azt is bezáratja az Akadémia. Az ügy körölményeit részleteiben ismerteti Farkas Zsuzsa: Marastoni Jakab pesti festőiskolájára vonatkozó iratanyag a Fővárosi levéltárban c. írása: 
"1852-ben Marastoni rövid ideig alkalmazta Komlóssy Ferencet (1817-1892) tanárként, aki hamar barátságot kötött a tanulókkal. Nem kedvelte Marastoni tanítási modorát, ellene intrikált, ezért rövid időn belül kívül került az akadémián. Saját lakásán nyitott iskolát, oda csalta a diákokat. Marastoni feljelentést tett Komlóssy ellen azon a címen, hogy magániskola csak hatósági engedéllyel nyitható, Komlóssynak pedig nincs engedélye. Komlóssy úgy tüntette fel magát, mint aki egyedül hivatott a rosszul irányított művészi oktatást a helyes mederbe terelni. Azt állította, hogy olyan egyének irányítják az akadémiát, akik minden tudományos képzettséget nélkülöznek, és 40 évvel maradtak hátra a fejlődésben. Péter Kornélia itt sem tesz említést arról, hogy Komlóssy szintén a Helytartótanácshoz fordult, és megszerezte az engedélyeket. Körülbelül 1865-ig tartotta fenn iskoláját, amikor is Bécsbe költözött. Lyka Károly kiemelte azt, hogy e magániskolában a tanulók csak természet után rajzoltak és festettek, márpedig ez eretnekségnek számított Marastoni akadémiáján."... 
A  bezáratást elrendelő tanácsnok jelentése: "Marastoni Jakab az első magyar festészeti akadémia tulajdonosa folyamodványában Komlóssy Ferencz festészeti tanodáját, mellyet itt helyütt hatósági engedelem nélkül nyitott bezáratni kéri, - melly folyamodványa f. é. január 14=578. sz. a. vizsgálat s jelentés végett hozzám utasítván hivatalosan jelentem, hogy e tárgyban meghallgattatott Komlóssy Ferenc nyilatkozatában azt vitatja, hogy a festészet a szabadművészetek sorába tartozván annak oktatását Bécsben és Prágában a hol állami Akadémiák léteznek - szabadon gyakorolta - továbbá a festészeti gyakorlatokban részt vevő nevendékeit az iskolai oktatástól el nem vonja s végre hogy előadásaiban részesült ifjak száma még igen csekély- mellyet mihelyest tizenkettőt meghalandja es. kir. rendőrségi igazgatóságnak bejelenteni kötelességének ismerend. 
Ezek folyán véleményem oda járul- hogy ámbár egyrészről kétségtelen, hogy festészet mint szabad művészet - czéh korlátai alá nem esvén - annak gyakorlatában nevezett Komlóssy Ferenc senki által nem akadályoztathatik - miután azonban részt a szülők s az oktatásban résztvevő tanulók érdeke kívánja, hogy a tanításban csupán ismereteiket helyesen igazolt egyének résztvehessenek - s a felsőbb rendeletek is az úgy nevezett zug iskolák felállíttatását szigorúan tilalmazván, - a tanítás csak hatósági engedelem mellett gyakorolható, nevezett Komlóssy Ferenc pedig illy engedelmet elő mutatni nem bírna - ugyanaz a nevedékek saját lakásábani oktatásátul eltiltandó volna. Pest 1852. Febr. 25. " 
 
Az őt ért támadások miatt 1854-ben visszatér bánsági szülőföldjére. 
 
 Különösen  tájkép- és virágfestő volt. Az 1868-ban készült, a  Schönbrunn-i park 100 rózsáját ábrázoló "Rózsa album"-a művészi értékén túl máig  értékes botanikai segédeszköz.."Komlósy Ferencz (Bécsben, Belveder-utcza 12. sz.) előfizetést hirdet Rózsa-albumra. Ez album évenkint négyszer adatik ki, négy-négy lappal, mindaddig, mig az összes 39 csoport rózsafaj ki nem lesz merítve. A harmadik kiadással kapnak az előfizetők egy ékes albumot ingyen. Előfizetési ár 5 frt o. é. Az első négy rózsa már meg is jelent, s valóban igen szép. Alája van írva botanicus neve, hazája, és hogy ki honosította meg." [BUDAPESTI KÖZLÖNY 1868-05-12] 
  Albumát kor legmodernebb nyomdatechnikájával, chromolitográfia technikával nyomtatták, amely a kőnyomat egyik színes változata volt.   Egy töredékes példányát Komlóssy Sándor (1905) felesége őrizte. 
Négy tájképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, önarcképe a Történelmi Képcsarnokban van.  1847-ben mutatta be "Cigányfalu olaszországban " c. festményét. 
1861-ben Temesváron privát festőiskolát vezetett. Temesvári és pesti működése után1865-ben Bécsben telepedett le . A festészetből azonban itt sem tudott megélni .Lyka Károly: "Közönség és művészet a századvégen" c. könyvében így ír: 
"Hogy magát és családját fönntarthassa, a legkülönfélébb vállalkozásokba fogott Komlóssy Ferenc a nyolcvanas években, már ismert festő korában : építőiparral kezdett foglalkozni,ami nem sikerült, aztán a Tiszánál halászati vállalatba kezdett, ez sem sikerült,erre Bécsben díszműáruboltot nyitott,ami szintén nem sikerült." 
1868-ban belépett a képzőművészeti Társulatba. 
1887-ben Benczur iskolájának a tagja,  egy tárlat második díját — négyszáz forintot — kapta „Játszó gyermekei”-ért. 
 
1872-ben indított kezdeményezése --"Grefe Konrád   és Komlóssy Ferencz akadémiai festész előfizetési felhívást adtak ki egy képgyüjteményre, mely Magyarország és melléktartományainak legregényesb tájait hozandja.ˇ [BUDAPESTI KÖZLÖNY 1872-10-18] -- sem hozza meg a várt anyagi sikert. 
1889-től súlyos idegi bántalmak gyötörték, Bécsben halt meg 1892.07.14-én ."Komlósy Ferenc veterán tájképfestő ma Bécsben meghalt.. Temesvártt született 1817-ben ; leánya Komlósy Irma, az ismert virágfestőnő." [BUDAPESTI HIRLAP 1892-07-15] 
Utódai Ausztriában illetve USA-ban élnek, és már nem, vagy alig tudtak magyarul. 
Felesége a belga nemesi családból származó Johanna Catharina Bousifet de Moricourt.  A felső-ausztriai Geiersbergben 1847.06.02-én házasodtak. 1851-ben született egy Johanna Franciska nevű lányuk is, aki minden bizonnyal gyermekkorban halt meg. 
 2012-ben "Ideale Landschaft" c. festményét egy aukción 50ezer Euro-ért kínálták. 
Rózsák című festménye: 
  
  
 |