Születését apja már nem érhette meg, két hónappal korábban váratlanul meghalt. 23 évvel idősebb bátyja, György feleségül vette saját mostoháját, Károly anyját, majd pár év múlva családi botrányok közepette, családjával minden kapcsolatot megszakítva elvált tőle .A gazdálkodáshoz nem értő anyja hamarosan elveszítette a család minden birtokát, így Károly nagy nyomorúságban nőtt fel.Elemi iskoláit Nagyszöllősön végezte, ahol ekkoriban Bartók Béla édesanyja volt a tanítónő.1901-ben a Máramarosszigeti Református Gimnázium 6-ik osztályos tanulója.
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1907-1908 évi kötete I. éves gyógyszerészettan hallgatónak írja- a Bölcsészethallgatók Segítő Egyesülete Ifjusági Bizottságának tagja a gyögyszerészettan hallgatók képviseletében. 1908-ban gyógyszerész diplomát szerzett, ezt megelőzően 1902-től Kézdivásárhelyen gyógyszerész gyakornok, 1905-ben a nagykállói patikában "nem okleveles munkatárs", 1908-ban Feketeardón gyógyszerész segéd.Oklevele megszerzését követően 1909-ben rövid ideig előbb Székesfehérváron, majd Mátészalkán segéd, 1910-től Szatmárnémetiben egy patikában önálló alkalmazott gyógyszerész, majd 1911-ben a patika vezetését is átveszi.
A világháborúban 1915-16-ban népfelkelő gyógyszerügyi segédtisztként a szatmárnémeti barakk-kórházban vezető gyógyszerészként szolgált; érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékitményes II. osztályú díszjelvényét kapta.1916-ban- némi zavarral (lásd: Dok)- patikajogot szerzett, és megvásárolta Tatay Károly örököseitől a sárközújlaki patikát.
1916. január 13-án házasságot kötött az 1913-ban megözvegyült Bodnár Annával, aki anyai ágon számítva a sógornője volt. Ezt megelőzően - 2016-ban talált dokumentumok szerint - 1911-ben házasságot akart kötni néhai eketyukodi Gyene Károly porcsalmai földbirtokos Mária nevű lányával. A helyi sajtótermékekben meg is jelent az1910, szeptemberében tartott eljegyzésről, sőt1911. januárjában a házasságkötésről szóló híradás is megjelenik, azonban sem a porcsalmai, sem a szatmári anyakönyvekben nincs a házasságkötésnek nyoma, sőt a házasságkötés tervezett időpontjában a menyasszony mással kötött házasságot.Károly valószínűleg 1909-10 évi mátészalkai tartózkodása alatt ismerte meg Máriát, hiszen a két falu alig 20 km távolságban van egymástól.
A háborús időszak, de különösen a trianoni országvesztés nem volt alkalmas egy hiteleken alapuló vállalkozás megerősítésére - ő maga pedig több szolidarítással, mint üzleti érzékkel volt megáldva. Sokba kerülhetett két saját és egy nevelt gyermekének magyarországi neveltetése ill.taníttatása is, így anyagilag sohasem jött rendbe.
1929-ben helyi gyűjtést szervez a csíkszenttamási, majd 1931-ben a sófalvi tűzkárosultak megsegítésére.
1930-ban egy a családnál tartózkodó debreceni diákot erdei lakjukban a környéken garázdálkodó rablóbanda miatt töltve tartott fegyvertől a házában halálos baleset ért.
1942-ben "a Kelet-Magyarország és Erdély északi része visszacsatolásával a magyar állam fennhatósága alá került és magyar állampolgárságukat az előírt módon igazolt volt nemhivatásos állományból származó tiszt"- ként rendfokozatát a m. kir. honvédség tartalék viszonyában elismertetik igy 60 évesen tartalékos főhadnagy rangot kap. Az Erdélyi Párt megalakulásával a sárközújlaki tagozat elnöke.
1945-ben fia, Albert féltve a visszatérő román hatalom nacionalista megtorlásától rábeszélte, hogy ideiglenesen meneküljön át Magyarországon élő lányához.. 1946 telének végén a lezárt határon megkísérelt visszaszökni falujába, hogy patikáját újra megnyithassa. A szökés izgalmai megviselték, és út közben rosszul lett. Fizetett csempész kísérői - a szállított gyógyszerkészletet magukhoz véve - magára hagyták. Holttestére Zajta közelében találtak rá három nap múlva - az orvos a halál okaként asztmát jelölt meg. Egy helytörténész szerint - aki személyesen is ismerte - a negyvenes évek végén felszámoltak egy csempész bandát, akik több ügyfelüket megölték és kirabolták. A bandának állítólag a magárahagyásnál közvetlenebb szerepe volt halálában.
|