Családnevet még nem használt, személynevét a keresztségben kapta, amikor Károly Róbert  hívására apjával és testvéreivel nagy számú, valószínű kipcsák-kun lakosságot telepítettek be a tatárjárás során elpusztult Bereg megye területére. A királytól birtokot, és valószínűleg kenézjogon nemességet kaptak. Miklós Komlóst és néhány környező falut (Pálfalva, Medence,Kövesd,Falucska) kapta birtokul.  Testvérei körülbelül hasonló nagyságú, az övével szomszédos területeken fekvő birtokokat kaptak, ami arra is utalhat, hogy a birtokadományt még apjuk, Tatamér kaphatta, a fiúk pedig örökség révén osztozva váltak birtokossá. 
Miklós utódai később, a családnév használatának magyarországi kialakulása után a kor szokásának megfelelően a birtokközpontról  nevezték magukat Komlósi-nak.
 Az Ilosvay család történetéből idézve:
"A nagyilosvai Ilosvayak régi Beregmegyei família. Első ismert ősük az 1300-as évek elején - némi forrás szerint Dzsingisz tatár kán dinasztiájából való - kun eredetű Tatamér (Toktomir, „erős vas") havasalföldi vajda, kenéz (kenéz: a herceg, fejedelem, uralkodó szláv eredetű neve). Három fia közül Bazaráb (Basarába) híres havasalföldi vajda, kinek fiát, utóbb a moldovai fejedelemség megalapítójává lett Bogdán vajdát 1330 után Máramarosban, Tatamér másik két fiát: Miklóst és Maximot pedig 1330-1334 között Beregben telepítette meg Károly Róbert király. Utóbbiak itt, az Ilosva folyó partján adományként vett 24 ezer hold területet szállták meg s hozták létre, telepítették be Nagyilosvát (erről vették családi, majd nemesi előnevüket), továbbá Maximfalvát (a 19. században már nem létezik), Kis-Ilosvát (utóbb Kisfalu), Ilonczát, Révet (utóbb Bród), Ilosva-mezejét (utóbb Karaszló) és Négyforrást (utóbb Polyánka). "

Petrovay munkájában először Mihályt(Torpa) nevezi meg Tatamér fiaként, egy másfél évtizeddek későbbi munkájában Miklósnak nevezi ugyanezt a személyt - anélkül, hogy a változtatást magyarázná. Az apa-fiú kapcsolat magyarázat lehet.

A Bilkeiek egy  1412. november 14-én kelt oklevele szerint : "Bilkei Sándor (Balitza fia) , Bilkei Péter (István fia)... kinek őse Serechen, Bálint, Miklós és Lukács románok a Karáchon fiai 1350. évben Lipcse és Herincse román helységekre keneziátusi jogot nyertek..." Ez erős közvetett bizonyíték a Komlósiak hasonló jogállására.