Ügyvédi oklevele megszerzése után katonai pályára lépett.
1800-ban József palatinus lovasezredében strázsamester, majd a napóleoni seregek közeledtével az 1805-ben elrendelt nemesi felkelés a beregi nemesi népfelkelő sereg főhadnagya.
1809-ben és 1814-ben Bereg megye táblabírája és "betsületből való" , azaz díjazatlan fiskális.

1823-ban a vármegyei közgyűlés Komlóssy Károlyt s Ilosvay Gedeon szolgabírót kiküldte Remetére, Nagy-Ábránkára, Feketepatakára és Papfalvára a helyi görögkatolikus parókia viszonyainak feltárására.
1827-ben Munkácson szolgabíróként intézkedik egy, katonák által elkövetett hatalmaskodási ügyben.
1831-ben Döbrentei Gábor a Magyar Tudományos Társaság (az Akadémia) titkára országos gyűjtést indította nemrég elhunyt Virág Benedek Ferenczy által elkészírett szobrárnak felállítására; a 26 bereg megyei adakozó között ő is szerepel 1frt-tal
1832...1837 között megyei főjegyző.1837-ben tiszti főügyész.
.
Az 1832-es pozsonyi országgyűlésen Bereg megye követe, megbízatása 1833 juniusáig tart.. Követi minőségében aktív volt. A december 23-i ülésen  "KOMLÓSY (Bereg) javallatjára el határoztatik, hogy a Napló könyv ezentul tsak Hazai nyelvven vitessen".[ KOSSUTH LALOS ÖSSZES MUNKÁI I. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK] Hozzászólásaiban kiállt amellett, hogy a magyar ezredeknél a szolgálati nyelv, sőt a tisztikar is magyar legyen.Ugyanezen az ülésszakon az országgyűlési tárgyalások sajtónyilvánossága ellen foglalt állást kijelentve, hogy nem tartja a közvéleményt illetékes bírónak a követek eljárására nézve, és annál inkább is ellenzi az újságot, mert „eleink nyolczszáz esztendőn át újságok nélkül is fenntartották épségben ősi alkotmányunkat”.  Az "Urbariale"(földesúri jogok) 1833. áprilisi tárgyalásain kiáll a robot kirendelésénak eltiltása ellen, ez : "belévág azon sarkalatos törvénybe hogy a nemes a maga joszágát tetszése szerint használhatja." –  igy okoskodott: "ha napszámost pénzért fogadni nem embervásárlás, az sem az, midőn pénz helyett bérül telket adak."  

Bár Mérei: Magyarország története c. műben a pozsonyi országgyűlésről írtaknál a részletezés mellőzésével írja: „Néhányan, mint például Füzesséry Gábor és Komlóssy Károly Bereg megyei követek pénzzel voltak megvesztegethetők.” - a kortárs források szerint azonban erre semmi jel nem utal.
1841. Szent Jakab hava (július) 12-én alispánválasztáson 5 szavazattal alulmaradt Füzesséry Gáborral szemben.
1842-ben a Bereg megyei kaszinó éves elnökévé választják.
1842-ben Ferdinánd(Nándor)‑F010, Menyhért-E004, Károly-E003, Gedeon‑E006 és Dániel-F003 kiváltják a K. Ferenc-B016 utódainál zálogban lévő ősi birtokrészt, és a közöttük való felosztásra bizottság kiküldését kéri a vármegyétől
Az 1846-os galiciai parasztfelkelés idején  a Schönborn-uradalom jobbágyainak szüntelen forrongása miatt kialakult helyzetben a nemesi közgyyűlésen kijelentette, hogy a galíciai kérdést csakis úgy lehet megoldani, ha visszaállítják a lengyel alkotmányt.

Kora iskolázott nemesei között is kiemelkedően művelt ember volt.
1825-ben előfizetett ”Epiktetosnak kézikönyvetskéje avvagy Az életet akármelly állapotban kinek kinek magának türhetővé sőt kedvessé tehetésének mestersége” c. Pesten nyomtatott könyvre.
1826-ban és 1839 között  előfizetője a "Tudományos gyűjtemény" c. kiadványnak

Előfizetett Fényes Elek: Magyarország leirása  II. rész c 1947-ben megjelenő  műnek- amit halála miatt már nem kaphatott meg.

Komlóson agglegényként, utód nélkül halt meg 1846-ban, vagyonát unokaöccsére Albertre(E008) testálta.

A családi szájhagyomány szerint példás gondossággal rendezte a Komlóssy-család többszáz éves  levéltárát – ami később unokaöccse, Albert(E008) házában keletkezett tűzvész alkalmával sajnálatos módon elpusztult.
Fennmaradt néhány irodalmi értékűnek tartott beszéde, pl. „Méltóságos Perényi Gábor úrnak Bereg vármegye főispáni beiktatásához elmondott beszédek”




Munkái:
1. Beszéd. Debreczen. 1832. Beszédek. (Melyek a gróf Vay Ábrahám főispán ... által Beregszászon 1832. máj. 22. tartott tisztválasztás alkalmával mondattak cz. füzetben.)
2. Beszéd. U. ott, 1837. (Méltóságos báró  peréni Perényi Gábor úrnak tekintetes Beregh vármegye főispányi hivatala helytartójának 1837ik évi Boldog-asszony hava 9dikén a megye kebelébe lett béjövetele és ugyanazon hónap 10-kén Beregszász városában tartott ünnepélyes beiktatása alkalmával elmondott beszédek , öszveszedte és nyomtatás alá rendezte komlósi Komlósy Károly. Debreczenben, 1837, Nyomtattatott Tóth Lajos által.)
Kéziratban maradtak költeményei és színművei.
Petrik Bibliogr. III. 69. l.