1633-ban és 1635-ben máramarosi alszolgabíró, 1638-ban és 1639-ben táblabíró.

Ő is szolgálta a fejedelmet a borosjenői várban, ezzel függ össze az alább ismertetett címer- és birtokadománya.
1648.ápr. 3-án I. Rákóczi Györgytől címereslevelet kapott, melyet a vajnági ág használt. Címerábra:Karddal felövezett, nyilazó páncélos lovas [másutt: Márki-Somogyi: Arad vármegye monográfiája/A nemesek és birtokaik:".Komlósy György borosjenei fizetett vitézét II. György 1648. ápril 3. tette nemessé. Czímere lándsás, kardos lovas vitézˇ"(megj. : II. Rákóczi Györgyöt ugyan még apja életében 1642-ben fejedelemmé választották, de ténylegesen csak apja, I. György halála után, 1648-tól uralkodott) 

1650. Dec. 29-én Rákóczi György fejedelem a csanádvár­megyei Veresmart, Bitelek, Szent Margita és az aradvármegyei Baktornya, Czucza és Fejéregyház egész falvakat tetszése tarta­mára Veres Mihály, Herczeg István, Tóth Márton, Kom­lósi Tamás(B048) és György borosjenei fizetett vitézeknek adomá­nyozta. .A birtokadományozás a királyi feudális birtokadományozással szemben  nem véglegesen "neki és maradékainak/leszármazottainak" történt; pusztán a fejedelem "tetszése tartamára" szólt, tehát tulajdont nem, csak használati jogot jelentett.
1651-ben fejedelmi küldött.
Apjától a vajnági, nővére pedig az ujbárdi birtokokat örökölte.