A Komlóssy (Komlósy) család honlapja
név kezdőbetűje: (a több szempont szerinti keresést a kezdőbetűvel kell kezdeni)
ABCDEFGHIJKLMNÖOPRSTUVZ
keresőszó:

ág vagy töredék:
komlósi Komlóssy DezsőD016
foglalkozás : jegyző,királyi táblabíró, lapszerkesztő       lakóhely: Debrecen, Budapest, Győr
született :1846.09.23 Debrecen meghalt :1935.04.23 Debrecen
apa :komlósi Komlóssy Imre anya :nosziczi Thurzó Róza
ág :D - debreceni ág nemzedékszám :15
Házasság :
Szalay Erzsébet ( 1888-05-21 - 1935 )

Gyermekek :
Erzsébet (Eliz)
Margit
Dezső

Október 1-én keresztelték, keresztszülei nagybátyja Lajos és nagynénje Karolina.

A gimnáziumot Debrecenben és Lőcsén végezte,majd Debrecenben bölcsészetet  és Kassán jogot tanult.A debreceni ref. főiskola II. é. bölcsész hallgatójaként 1864.ben 15 frt ösztöndíjat kap. Tanulmányai után európai körutazást tett. 1869-ben segédfogalmzónak nevezik ki a pesti váltótörvényszékhez, 1871-ben segédjegyző, és még ez év végén jegyző. 1871-ben egy rövid sajtócikkben sürgeti, hogy az országgyűlés törvényben szabályozza az ügyvédi díjakat. 1876-ban bíróvá nevezik ki a győri törvényszékhez., majd még ez évben  kéri áthelyezését  a debreceni törvényszékhez.

1871-ben a honvéd-kerületi és központi lovas-tiszt-képző iskolákban megtartott vizsgák eredménye alapján hadapródként végez, ekkor hadnaggyá léptetik elő.1879-ben "szabadságolt állományú honvéd-gyaloghadnagy"-ként szolgálaton kívüli viszonyba helyezik, majd 1883-ban tiszti rendfokozatának megtartása nélkül jogilag is kilép a honvédség kötelékéből.

Eljegyzéséről a Debreczen c. lap 1888.ápr. 15-i száma ad hírt: „Komlóssy Dezső a helybeli kir. törvényszéki kiváló tehetségű birója, a debreczeni közélet egyik legkiválóbb szereplő egyénisége eljegyezte Szalay Antal abaújmegyei tekintélyes földbirtokos szép és művelt leányát, Erzsike kisasszonyt.”, majd házasságkötésükről a jún. 3.i szám tudósít:„Komlóssy Dezső a helybeli kir. törvényszék fiatal bírája, az ünnep másod napján* vezette oltárhoz a bájos és művelt lelkű Szalay Erzsike kisasszonyt, Szalay Antal tekintélyes földbirtokos bájos leányát Abauj-megyében.”(*azaz május 21-én.)
1867-ben Debrecenben öt ún. tornász(sport)társaságból  megalakult a Debreceni Tornaegylet  mely  klubjának elnöke lett.
1869-ben kinevezik a marosvásárhelyi törvényszékhez segédfogalmazóvá,  1871 januárjában "a királyi igazságügyminister a pesti királyi váltótörvényszékhez... Komlóssy Dezső segédfogalmazót segédjegyzőjévé ...nevezte ki" majd még ugyaneten év végén  ugyanott jegyző volt.1876 márciusában bírói pályára lépett- kinevezik a győri királyi tábla bírájává,  majd még ez év augusztusában  Debrecenbe való áthelyezését kérte. 1876 -  1891 között Debrecenben törvényszéki bíró. 1890-ben néhány hónapra  kirendelik a budapesti királyi táblához, "mert még mindig meglehetős sok a restancia." 1892 megrendült egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult.
 Még hosszan élt szolid polgári életet Debrecenben, ahol  1900-ban esküdt. a városi Törvényhatósági Bizottság tagja, ahonnan a Múzeumi bizottságba is delegálják, sőt 1911-ben Városi Múzeum vezetőségébe is beválasztják..1899-ben a városi tanács két társával kiküldi Pozsony, Temesvár és Kecskemét városokba egy városi villanytelep létesítésének lehetőségeit tanulmányozni.1913-ban Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának póttagja.

A politikai pályával is kacérkodott, 1892-ben DebrecenI. választói  kerületének kormánypárti  képviselőjelöltje  - azonban a parlamenti válaszáson Thaly Kálmánnal szemben alulmaradt. 1902-ben a szabadelvűek helyi elnökévé választják. 1913-ban a kerületi Munkapárt egyik elnöke.
1916-ban Ferenc Salvator főherceg, mint az osztrák-magyar Monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnökhelyettese a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékítményes ezüst diszérmét adományozza neki.  Az 1883-ban megalakult Vöröskereszt debreceni szervezetének alapítótagja és hosszú időn át alelnöke, 1922-ben tiszteletbeli elnökévé választják.
Részt vett a város gazdasági életében 1891-től  a Közgazdasági Bank Rt-nél  igazgatósági tag, 1900-ban alelnök, 1902-től elnök; 1912-ben a bank egyesül a Debreczeni Első Takarékpénztárral, melynek egyik alelnöke, majd 1921-től elnöke..  1893-tól a Csokonai Nyomda és Kiadó részvénytársaságnál igazgatósági tag.1895- ben a Debreczeni Helyi Vasút Rt felügyelőbizottsági, majd élete végéig elnökségi tagja. 1897-ben a Debreceni pénzügyigazgatóság adófelszólamlási bizottság elnökhelyettese,1905-ben  a Debreceni Első Takarékpénztár elnökévé választják, melynek igazgatósági tagságáról 1918-ban lemond. [PESTHER LLOYD 1918-03-08]. Később igazgatósági tag az 1925-ben alakult Debreceni Vásárpénztár Rt-ben,

1884-ben a Magyarországi Kárpátegyesület tagja.1888-ban a Debreceni Polgári Kaszinó alelnöke. 1894-ben a Debreceni Tisztviselők Egyesülete igazgatóságának tagja.

Érdeklődött az irodalom és színművészet iránt; 1873-ban a debreceni színház  az ő fordításában mutatta be az "Egy játszma piquet" c  francia darabot  Újságcikkeket, utazási tárcákat, műkritikát, költeményeket stb. írt a debreceni és fővárosi lapokba. A "Debreceni Ellenőr" 1874. júl. 22-i számában vezércikket jelentet meg "A Debrecen központtal létesítendő Hajdú megye kérdéséről" címmel. 1893. szeptemberében a Debreceni Ellenőr szerkesztését is átveszi.
A debreceni színészet 19. századi fénykorából több helyi színműíró és fordító emléke is fennmaradt, köztük Dezső is gyarapította a debreceni és váradi színház műsorát. .
Ondódi szántóföldjét 1891-ben 1350 Frt-ért eladja. (DNÉ 1891.ápr12). Vagyonát hadikölcsönbe fektette,így az elúszott.
 Tagja annak a zsűrinek, mely nagybátyja (LajosD009) által alapított Zenede új épületének – a Zenede Palota Vár utca 1. sz. –( ma országosan védett műemlék)  terveire kiírt pályázatot  1893-ban elbírált, sőt 1905-ben a Zenede elnökhelyettesévé is választják..
1894-ben a debreceni egyetem alapítására nyitott alapítványnak 600 koronát adományozott.[Protestáns egyházi és iskolai lapok – 1894-02-08 ]
Szőlőbirtokos, a Debreczeni szőllő és bortermelő szövetkezet 1900. május 6-án tartott közgyűlésén "czégjegyzési jogosultságú igazgatósági tagnak" választja.
1911-ben elad egy házat földdel Kaszanyiczky Endrének.
Neve szerepel a "Debreceni virilisták" 1916-os listáján.(60-ik 1561,86 Korona adóval)

Birtokában volt egy zöld köves arany pecsétgyűrű a Komlósy-címerrel, melyet valószínűleg Imre (D010) készíttetett. A gyűrű kalandos történetét lásd Erzsébet(D019)  lánya férjénél, Udvardy Miklósnál.
A "Város"c. helyi lap 1912. febr. 3-i száma szerint  beválasztják a városi közgyűlés 3 bizottságába (építési-, közlekedési- , színházi- ).
Idős korában sakkfeladványokkal  is foglalkozott: 1931-ben a Pesti Hirlap Maróczy Géza által szervetett  létraversenyén 3-ik helyezett volt.

Halála előtt debreceni lakása a Bethlen u 4. sz. alatt volt
  Nekrológját Az Est [1935-04-26 ] így közli: "Kihalt a Komlóssy-család. Debrecenből jelentik: Debrecenben elhunyt a nyolcvankilenc éves Komlóssy Dezső nyugalmazott táblabíró. Az elhunyt táblabíró utolsó életben maradt tagja volt eddig az előkelő, nagymultú Komlóssy-családnak, amely egyike volt Debrecen ősrégi nemesi famíliáinak. Apja, Komlóssy Imre, 1848-ban Debrecen képviselője volt. Az elhunyt vezetőszerepet játszott régebben Debrecen I társadalmi életében, mint a szabadelvű párt elnöke és a városi törvényhatósági bizottságnak évtizedeken át volt vezető tagja. Ma temetik. "(A család kihalása természetesen kizárólag a debreceni ágra vonatkozik.)
Régi forrásokból:
nyug. kir. táblai biró, id. K. Arthur testvérbátyja; szül. 1846. szept. 20. Debreczenben; ugyanott és Lőcsén végezte a gymnasiumot, a jogi tanfolyamot pedig Debreczenben és Kassán 1867-ben; azután beutazta Európa legnagyobb részét. A birói pályára lépett és előbb a bpesti váltótörvényszéknél jegyző, 1875-től 1889-ig győri s debreczeni királyi törvényszéki bíró volt. 1889-ben kir. táblai bíró lett Budapesten; de ugyanezen évben megrendült egészsége miatt nyugalomba vonult és azóta Debreczenben él.
Írt vegyes czikkeket, utazási tárczákat, műkritikákat és költeményeket a debreczeni s a fővárosi lapokba; a 70-es években a Fővárosi Lapoknak is munkatársa volt.
Munkái:
 Leó diák krónikája. Bpest, 1875. (A budapesti 1875. farsang egyes epizódjait énekli meg humoros versekben).
Programmbeszédje, melyet, mint Debreczen I. kerületének szabadelvűpárti képviselőjelöltje 1892. jan. 17. tartott. Debreczen.
A Debrecen központtal létesítendő Hajdú megye kérdéséről : vezércikk Debreczeni  Ellenőr 1874 . júl. 22 . Majd 1875-ben megjelent tőle a Debreczeni Ellenőr mellékleteként egy térkép-tervezet Hajdúmegye kibővítésére.
Kéziratban: Egy játszma piquet cz. vígj. ford.(1875)
Főszerkesztője volt a Debreczeni Ellenőrnek 1893-ban.

Családfa részlet nézete :
Komlósy Mihály
1738 - >1810
Bakos Rebeka
~1745 -
Komlóssy Dániel
1775 - 1844
Konti Julianna
1783 - 1826
Komlóssy Imre
1813 - 1879
Thurzó Róza
1828 - 1899
Komlóssy Dezső
1846 - 1935
Szalay Erzsébet
1863 - 1944

Komlóssy Erzsébet (Eliz)
1889 - 1964
Komlóssy Margit
1890 - 1971
Komlóssy Dezső
1892 - 1915

Aki látja a tegnapot, az tudja, hogy a mát a holnap fogja követni. Csak aki tudja, hogy a mát őseinek köszönheti, az érti, hogy holnap a gyermekeinek ma lesz; és ez az ő jövője.