A Komlóssy (Komlósy) család honlapja
Dokumentumok
Komlóssy Ferenc életrajza

A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat Közlönye 1909 / 3-4. füzet  közlése

Komlóssy Ferenc.
(1817-1892.)
Tájkép- és virágfestőművész, született Temesváron 1817-ben. Művészi tanulmányait a bécsi akadémián és Waldmüller oldala mellett befejezve, visszatért Magyarországba és tevékeny részt vett az első magyar képzőművészeti egyesület megalakításában, melynek kezdettől fogva tagja volt s az egyesület céljaira több képet ajándékozott kisorsolás végett. Szülővárosában több Ízben megfordult s itt hosszabb- rövidebb ideig tartózkodott; müveiből az 1860-as években kisebbszerű kiállításokat is rendezett, Tájképei és virágfestményei azért Temesváron és vidékén nagyon el vannak terjedve. Temesvárról kiindulva Dél- magyarországon, Erdélyben, a dunai fejedelemségekben gyakran megfordult, hogy a szebb tájakat lefesse, így 1846-ban, junius havában az ifjú Uhl német íróval együtt utazott a Határőrvidékre, Herkulesfürdőbe s onnan tovább. Ez útjának eredményeként jelent meg Bécsben, a Höfelich-féle kőnyomdában Kaisertől litografirozva tizennyolc darab mehádiai és herkulesfürdői képe, melyekhez a szöveget Uhl írta. E képek arra voltak szánva, hogy a herkulesfürdői vendégek emlékül vegyék meg.
Komlóssy 1847-ben, úgyszintén 1848-ban is megfordult Temesváron és a Délvidék más helyein. Egy ily alkalommal a szerbek mindenéből kifosztották és életét is csak nagynehezen sikerült megmentenie. Az 1860-as években huzamosabban lakott Temesváron s a kezdőknek oktatást is adott a festőművészetben; nála tanult Humborg Adolf is. 1865-ben Bécsben telepedett le és különösen a virágfestészetre adta magát. Itt szerkesztette a szélesebb körben ismert Rózsa- Albumot, melyet iparművészeti célokra segédeszköz gyanánt ma is nagy sikerrel használnak. A művész Bécsben halt meg 1892-ben julius 14-én..
Komlóssy műveit az élénk, finom színezés, az erdők hangulatot keltő csendje, a csermelyek és vízesések jellemzik. Művészetét e vidéken nagyrabecsülték. „Temesvár — írja 1846-ban a város egyetlen lapjának cikkírója — büszke lehet Komlóssyra és B r ocky r a.“ Művei közül egy alpesi tájkép és két virágfestmény van a délmagyarországi múzeumban, Weldin J. dr. temesvári ügyvéd birtokában hét festmény van tőle, és pedig hat tájkép, egy pedig rózsákat ábrázol, Stippel Eábián nyug. temesvár-városi közgyámnak is két tájképe és két virágfestinénye van Komlóssytól. A Nemzeti Képcsarnoknak már 1851-ben ajándékozott egy tájképet (Thüringiai erdőrészlet), 1852-ben pedig a Nemzeti Képcsarnokot alakító egyesület — Bakonyi erdőrészlet — című festményét 160 frton vásárolta meg.
(V. ö. Temesvár er Wochenblatt, 1846. évi. 26. szám és 1847. évi. 29. szám, és Szana Tamástól a Pallas Lexikon X. kötetében Komlóssy E. rövid életrajza; Az első magyar festészeti Akadémiát gyámolító társulat Évkönyve, I. köt. 1846—1851. Pest. 1852. 20., 25. lap; A Nemzeti Képcsarnok Évkönyve. Szerk. Mátray Gábor, 1862. Pest. 53. lap; Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből, Budapest, 1901. 92. lap; Kalauz a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Muzeum képtárában. 27., 165., 166. számok.)


 

személy : G003 Komlóssy Ferenc 1817
vissza a dokumentumlistához
Aki látja a tegnapot, az tudja, hogy a mát a holnap fogja követni. Csak aki tudja, hogy a mát őseinek köszönheti, az érti, hogy holnap a gyermekeinek ma lesz; és ez az ő jövője.