Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Kecskeméten végezte.Fennmaradt 1869-ből az esztergomi Szent Benedek Katolikus Gimnázium VII. osztálybeli eredménye:[ Erkölcsi viselet:4; Szorgalom:3; Hittan:2; Magyar nyelv:3; Latin nyelv.3; Görög nyelv:3; Német nyelv:2; Történelem:2; Mennyiségtan:3; Természettan:4; Bölcsészettan.3; Testgyakorlat:III/3] A következő tanévben a kimaradtak között említik.

Később Esztergomban papnövendék, 1870-ben hetedévesen elhagyja a papnevelő intézetet és a budapesti egyetemen tanult bölcseletet. 1873-ban a Szent-István-társulat rendes tagjává választja Komlossy Ferencz, esztergomi növendékpapot. 1879-ben bölcsész doktorrá avatják - ekkor Grácban három felolvasást tartott az ottani magyar olvasókör könyvtára javára; »a nő a magyar kultur- és irodalomtörténetben« címmel -1880-ban tanári oklevelet szerez. 1881-ben - feltehetően házasságkötési kudarca által is vezérelve -  áldozópappá szentelteti magát.  Modorban segédlelkész,  Csúzon helyettes plébános, majd Muzslán plébános*. Egyházi karrierje  fokozatosan épül: 1883-ban nagyszombati  tanári állása mellett szentszéki jegyzőnek nevezik ki,1892-ben a pápa udvari káplánja**, 1893-ban esztergomi kanonok, a kirány mesterkanonokkánevezi ki.  1895-ben címzetes prépost, 1896-ban pedig. "a boldogságos Szűz Máriáról czimzett cibiniai (de Cibinio) prépost." címet kapja.1903-ban király a kultuszminister előterjesztésére Komlóssy Ferenc pápai praelatus mesterkanonokot sasvári főesperessé léptette elő. 1906-ban pozsonyi nagyprépost. 1907-ben a pápa elsőfokú prelátussá nevezte ki. Ezzel a kinevezéssel a violaszinü reverenda és palást viselésének joga jár..
Ő kezdeményezte Pázmány Péter 1914-ben megvalósult síremlékének az elkészítését. (Szt. Márton dóm Pozsony)
  Egyházi pályája mellett az oktatással is foglalkozik, a nagyszombati érseki főgimnázium tanára , 1892-ben az Esztergomi Főegyházmegye főtanfelügyelője, több tanítóegyesület tiszteletbeli tagja. Több próbálkozása volt a sajtó területén is:  az 1880-ban indult »Fővárosi Napló«, majd ugyanebben az évben a  csak mutatványszámig eljutott évben  a »Fővárosi Napilap« szerkesztője.   1885-től szerkeszti a "Katholikus Tanügy" c.lapot.

1886-tól Csúzon szolgált, 1890-ben áthelyezték Muzslára. 1892-ben püspöki káplán és az elemi iskolák főtanfelügyelője, 1891-ben a Népnevelő című folyóirat főszerkesztője lett. 1895-ben felajánlja főtanfelügyelői tisztségérő lvaló  lemondását, melyet a vele szemben ellenséges sajtó egy korábban ellene indított sajtótámadása következményeként  értékelnek.Ismételt kérésére 1987. áprilisábán a hercegprímás e tisztségéből felmenti.

1884-ben és 1887-ben országgyűlési képviselő ,a Mérsékelt Antiszemita Párt képviselőjeként intenzív nemzeti politikát folytat. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagy veszedelmet jelent az országra a románok erőteljes beszivárgása Erdélybe. Nevéhez kötődik többek között az a csak később megvalósult  indítvány, mely  augusztus 20-át nemzeti ünnepként Szent István emlékének szenteli.

188-ban egy verbói vendéglős 610 ft 60 kr értékbrn perli.
1909-ben 200000 Koronára rúgó eladósodása miatt csődöt kértek ellene, a király november 2-án kelt elhatározásával a pozsonyi prépostsági javadalmat zárlat alá helyezte.
 1896-ban az Országos Közoktatási Tanács tagja.
1904-ben egy Amerikában járt interparlamentáris bizottság tagja.

1906-ban volt az ezüstmiséje: "Pozsonyból írják: Komlóssy Ferenc pozsonyi nagyprépost Péter Pál napján ünnepelte 25 éves áldozári jubileumát. A nagyprépost reggel a koronázási dómban hálaadó nagymisét mondott, mig délben ebédet adott, melyen a papság képviselőin kívül a polgári és katonai hatóságok fejei is résztvettek." [PESTI HIRLAP 1906-07-01]

Egyházi és közéleti funkciója mellett a gazdasági életben is megjelent: az 1907-ben alakult  Budapest Terézvárosi Takrékpénztár Részvénytársaság igazgatósági tagjává választotta.
Élete utolsó éveiben nagyvonalú költekezése miatt gazdasági helyzete megrendült:

"Az utolsó időben hire járt, hogy Komlóssy Ferenc dr. pozsonyi prépost anyagi zavarokkal küzd, most pedig, mint a Magyar Nemzet irja, egy hitelezője csődöt kért ellene. Hogy Komlóssy Ferenc dr., a ki esztergomi kanonok, bő javadalmazása mellett is miként juthatott ennyire, azt a viszonyok ismerői azzal magyarázzák, hogy sokba került neki a politika és hogy utóbb pénzügyi vállalatokba fogott, a melyek azonban nem sikerültek. A bukott szabadelvű pártnak egyik tagja volt. Komlóssy, három Ízben volt képviselő, de hogy ezt elérje, kilenc választásnak kellett magát alávetnie. Abban az időben még sok volt az úgynevezett alkotmányos költség. Már abban az időben eladósodott Komlóssy. Negyedfél évvel ezelőtt megkapta a pozsonyi prépostságot, a mellyel körülbelül harmincezer korona jövedelem jár. De ez sem volt már elég az adósságok rendezésére. Azért kellett pénzügyi vállalkozásokba bocsátkoznia. Ám ezek rosszul sikerültek. A budapesti Magyar Bank, a melynek Komlóssy igazgatósági tagja volt, most fölszámol s pert indított Komlóssy ellen a részvényjegyzések összegéért. A hitelezők követelése állítólag körülbelül hétszázezer korona. A prépostnak azonban más hitelezői is vannak, a többi közt egy ismert pozsonyi polgár. Ez a hitelező kért most csődöt ellene. Ha a törvényszék elrendeli a csődöt, akkor az egyházi hatóság alighanem zár alá helyezi a pozsonyi prépostság jövedelmeit. A prépost most nincs Pozsonyban; vidéki rokonainál időzik."  [BUDAPESTI HIRLAP 1909-07-11 ]

"Megírtuk, hogy Komlóssy Ferenc pozsonyi prépost anyagi zavarokba jutott és hogy nemrég csődöt kértek ellene. A kultuszminiszter ennek folytán előterjesztést tett ő felségének, hogy a prépostsági javadalomnak zárlat alá helyezését rendelje el. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király november 2-án kelt elhatározásával a pozsonyi prépostsági javadalmat zárlat alá helyezte, minek folytán a kultuszminiszter a javadalom zárgondnokává Tonházy Gyula miniszteri tanácsos, közalapítványi királyi ügyigazgatót nevezte ki. " [BUDAPESTI HIRLAP 1909-12-03 ]
.

Történettudományi munkái közül legjelentősebb az 1882-ben megjelent  "Bosznia és Hercegovina története" illetve az 1911-es "Gróf Széchenyi István élete".

Családi közlés szerint  eredetileg nem készült papi pályára. Beleszeretett gr. Almássy Ilonkába, azonban a közöttük lévő rokoni kapcsolat miatt (?) nem házasodhattak össze, ekkor lépett papi pályára. Ilonka egész életében nem ment férjhez.
 1880 körül, szülei halála után Anna húgát magához vette, és  annak házasságkötéséig nevelte.

 Halálhírét több újság is közli:

"A pozsonyi társaskáptalan prépostja, Komlóssy Ferenc apostoli protonotárius, volt országgyűlési képviselő vasárnap Pozsonyban hirtelen meghalt. A katholikus népszövetség ülésén emlékbeszédet akart tartani néhai Vászary Kolos bíboros hercegprímásról. Amikor este az ülésre igyekezett, szívszélhűdés érte és pár perc múlva meghalt. Hatvankét éves volt. Esztergom szentelték pappá 1881-ben és ugyanabban az évben megszerezte a budapesti egyetemen a bölcsészdoktori meg a tanári oklevelet. Országgyűlési képviselőnek első ízben 1884-ben választották meg a verbói kerületben. Az 1887—1892. cikluson át a szempei kerületet képviselte. Parlamenti tevékenysége főleg egyházi kérdésekre, különösen a katholikus autonómiára és a kongruára szorítkozott. Utoljára a stomfai választókerülettől kapott mandátumot 1906-ban. Ugyanekkor — miután előbb címzetes püspökké lett — nevezték ki pozsonyi préposttá és azóta ezt a tisztséget viselte most váratlanul bekövetkezett haláláig. Élénk közéleti szereplésén kivül irodalmi munkásságával, kivált egyháztörténelmi tanulmányaival is növelte hírnevét. Vezető szerepet vitt a budapesti tudományegyetem katholikus jellegéért indított mozgalomban. Történeti munkái közül kiválik a Boszniáról és Hercegovináról irt . [ PESTI HIRLAP 1915-10-05 ]

"Dr Komlóssy Ferenc prépost, volt országgyűlési képviselő, holttestét kedden délelőtt szentelték be a pozsonyi székesegy-házban. A gyászszertartást Gaibl Sándor pápai prelátus végezte. A halottat a préposti palotában újra beszentelték, azután Esztergomba szállították, ahol a székesegyház sírboltjában helyezik örök nyugalomra. " [ PESTI HIRLAP 1915-10-06 ]
 

Hamvai édesanyjával együtt az esztergomi bazilika pincefalában vannak elhelyezve, arcképe pedig a bazilika múzeumában látható.

*  — Beigtatás. Komlóssy Ferencz dr, országgyűlési képviselőt, az ujonan kinevezett muzslai plébánost, csütörtö­kön igtatták be plébániájába bandériummal, zeneszóval, taraczklövésekkel és harangzugással. Az állomáson várakozó hivek nevében az uj plébánost Bakos János helyettes plébános üdvözölte." [ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 1890- 05- 18.]
** -- Komlóssy Ferenc dr. kitüntetése. Ö szentsége XIII. Leó pápa Komlóssy Ferenc dr. volt országgyűlési képviselőt és muzslaí plébánost, az egyház és különösen a tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül udvari papjává nevezte ki. [BUDAPESTI HIRLAP 1892-06-25]
....

Bölcseleti doktor és prépostkanonok, főtanfelügyelő, szül. 1853. ápr. 23. Nagy-Tapolcsánban (Nyitramegyében); gymnasiumi tanulmányait Nyitrán, Esztergomban és Kecskeméten végezte. Papnövendék lett Esztergomban, hol a hittudományokat 1875-ig hallgatta; ekkor kilépett a papnevelőből és a budapesti egyetemen bölcseletet hallgatott. 1879. nov. 15. bölcseleti doktorrá avatták, 1880. decz. 7. pedig tanári oklevelet nyert. 1881-ben Simor János herczegprimás újból felvette az esztergomi egyházmegyébe és 1881. jún. 29. miséspappá szenteltetett. Segédlelkész volt Modorban; ugyanazon év decz. 19. a nagyszombati főgymnasium tanára, 1883. aug. pedig tanári állásának megtartásával szentszéki jegyző lett. 1884. jún. 13. a verbói, 1887. a szempczi, 1887. a stomfai kerületben országgyűlési képviselőnek választatott. 1885. kövesdi, 1886. csúzi helyettes plébános, 1890-ben a muzslai plébániát kapta. 1892. júl. a pápa udvari t. káplánjává, a hg. primás pedig ugyanakkor az esztergomi főegyházmegye főtanfelügyelőjévé nevezte ki. 1893-ban esztergomi kanonok és 1896-ban szebeni czímzetes prépost lett. Több egyesület, főleg a tanítóegyesületek tiszteletbeli s dísztagja.

Tanügyi, politikai, egyházi sat. czikkei a Grazer Morgenpostban (1879. 256. sz. Baron Joseph v. Eötvös); a Grazer Tagespostban (1879. 340. sz. Culturgeschichtliches über die Frau in Ungarn); az Uj M. Sionban (1881. Az egyház jogosan szentesít uj hittani szólamokat. 1883. Az egyházi természet érdekében,); a M. Koronában (1881. 236. sz. Néhány adat a bosnyák püspökség alapításához, 1882. 25., 26., 28. sz., Néhány szó a papi nyugdíjalaphoz, 335. sz. A tanító és hazai irodalmunk); a Népnevelőben (1882. Ki csökkenti a tanítók tekintélyét, A valláserkölcsös nevelés és a közös iskolák, 1883. Mennyiben felelnek meg kath. tanító egyesületeink czéljuknak, A tanfelügyelői intézményről, Az iskolaszékekről, A vasárnapi iskolák jelentősége, tekintettel az iparos osztály erkölcsiségére, 1887. Az éhező iskolás gyermekek); az István bácsi Naptárában (1884), a Nagyszombati Hetilapban (1882. A délszláv nő társadalmi állása); az Esztergomi Közlönyben (1894. Rudolf király magyarországi diplomatiája) sat.

Munkái:
1. Bosznia és Herczegovina jogviszonya Magyarországhoz a középkorban 1103-1528. Bpest, 1879. Két füzet.
2. Bosnia és Herczegovina története a legrégibb időktől napjainkig. Nagyszombat, 1882. (Az l. sz. munkának mai napig való folytatásával.)
3. Assisi szent Ferencz kétszázados emléke, Bpest, 1882.
4. Ifjúsági szinház. Nagyszombat, 1883. (A szerencsétlen flótás, vígj. 1 felv. Leonard után, Egy óráig az irodában, vígj. 1 f. Haber Zsigmond után, Az éjféli kisértet, vígj., Salingré H. után, A kincs, vígj. 1 f. Lessing után.)
5. Reformátorok. Történelmi előadások katholikus reformátorok és Luther Márton fölött. Germanus Konstantin után magyarította. Eger, 1884. (Ism. Uj M. Sion.)
6. Sujánszky Antal. Élet- és irodalomtörténeti tanulmány. Pozsony, 1886.
7. Az uzsorás áldozata. Társadalmi beszély. I. Bernhard nyomán németből, Bpest, 1886.
8. Javaslatok a zsidókérdés megoldásához. Előadta a bécsi ker. socialis egyesületben 1887. szept. 23. U. ott, 1887.
9. Zelliger József a nagyszombati kir. kath. tanítóképezde b. e. igazgatótanárának ... vázlatos életrajza. Bpest, 1887. (Különnyomat a Népnevelőből.)
10. Hol késik a kath. autonomia? U. ott, 1889.
11. A szent mise a világ legnagyobb kincse. Elmélkedés és imakönyv. Esztergom, 1895. (Németből.)
12. Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Hivatalos adatok alapján szerkesztette. U. ott, 1897. (Ism. P. Hirlap 3. sz.)
Országgyűlési beszédei 1883-tól a Naplókban vannak.
Szerkesztette a Fővárosi Napilapot 1881. jan. 1-25-ig (19 szám és mutatványszám 1880. évi szept.); a Népnevelő cz. tanügyi lapot 1883. jan. 15-től Ernyei Lajossal, 1884-1886. Zelliger Józseffel Nagyszombatban; 1886. szeptembertől 1888-ig Budapesten Zelliger Alajossal és 1888-94-ig Zelliger Vilmossal, 1894-től főszerkesztő és tulajdonos; 1895 óta szerkeszti a Katholikus Tanügyet Budapesten.
M. Könyvészet 1886., 1890.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 721. l. (Zelliger Alajos).